Szakmai és politikai érvek a tőkebevonás mellett és ellene
Nagy vihart kavart a nagykanizsai kórház üzemeltetésének további módjáról szóló koncepció. A politika beleszólt a szakmába: aki az ügyben megnyilvánult, privatizációról beszélt, miközben ismert, hogy a privatizáció jelen fogalmaink szerint valamiképpen a tulajdonlás jogi kategóriájába tartozik, ami adott esetben azt jelentené, hogy eladják a kanizsai kórházat.
Erről azonban nincs szó, csak a működtetés kerülne szakmai befektető kezébe, ami nem újdonság, és nem a dél-zalai intézmény az első, amely a tőkebevonás e formáját választja.
- Sajnos, a koncepciónkra egy olyan, pejoratív töltetű kifejezés került, ami mindent „befeketít”: ez pedig a privatizáció – fejtegette lapunknak dr. Szabó Csaba. – Én örülnék, ha ez véletlenül került volna rá, ha mégsem, akkor az nagyon nagy baj.
Nagykanizsa önkormányzatának van egy nagyon komoly tulajdona, amit hasonlítsunk egy óriási hajóhoz. Ennek a kapitánya és irányító személyzete a kórház vezetése. Mint kapitány, változatlanul azt állítom, hogy a jövő évben már zátonyok, jéghegyek és viharok várnak ránk, és ezeken a hajónak keresztül kell mennie.
Ugyanis jövőre jutunk el oda, hogy a kilencvenes évek közepén kezdődött kórház-rekonstrukció gépei-berendezései tíz évesek lesznek, és ezért ki kell őket vonni a forgalomból, mert ennyi idő alatt amortizálódnak nullára. Pontosan meg tudom mondani, hogy ez az orvosi technológia kettőszáznyolcvanmillió forintba kerül majd!
Ha minden erőnket latba vetjük, és mindent annak rendelünk alá, hogy jövőre ezt a majdnem háromszázmillió forintot elő tudjuk teremteni, akkor is csak ennek a tíz százalékát leszünk képesek kivenni a költségvetésből.
A beinvesztálandó összeg 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is több lesz kettőszázmillió forintnál. Ezek tények, amik be fognak következni akkor is, ha megharagszanak a kapitányra. Nem dughatom a fejemet a homokba, mert ki kell jelentenünk, hogy a nagykanizsai kórház működése mindaddig bizonytalan lesz, amíg nem találjuk meg a szükséges forrásokat. Erre egy nagyon szokványos, több helyen már bevált és jól működő formát ajánlunk: a megoldás kézenfekvő, más kórházakban is már egy gazdasági társaság, egy szakmai befektető üzemelteti a rendszert.
Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a tulajdonos, az önkormányzat nem gondolta végig a koncepciót, és indulatokra ragadtatta magát, ami nagyon nagy baj, mert az idő múlik. A jövő évi költségvetés összeállításához szeptemberben hozzá kell kezdeni. Ezt a 250 milliós hiányt valahonnan kompenzálni kell.
- Vannak-e olyan érvei, amelyekkel cáfolhatók azok az aggodalmak, amelyek szerint a betegek rosszul járnak?
- Ezt a dolgot úgy kell, és úgy szabad lebonyolítani, hogy a beteg ne is tudjon arról, ki működteti a kanizsai kórházat. Teljesen mindegy, a biztosító finanszírozza az ellátást, a betegnek –természetesen- nem kell fizetnie az ellátásért, ellenben a működtetőtől elvárt forrásokkal még egy kicsit javíthatók is a betegellátás feltételei.
A kórház általános színvonala jelenleg úgy jellemezhető, hogy egyetlen részleg sem követel óriási befektetést, azonban több, kisebb beruházás szükséges. Mint ahogy azt már mondtam, jövőre egy csomó eszközt ki kell vonnunk, és ezeket pótolni kell. Néhány tételt emelnék ki: hordozható őrző-monitorok, harminc és félmillió forintért, kettő altatógép húszmillió forintért, gőz-sterilizátor kétmillióért, gyomortükröző eszköz kétmillióért, mikroszkóp egymillióért, és még sorolhatnám.
- Ön a közgyűlésen „kabátlopási ügyről” beszélt. Kifejtené ezt bővebben?
- A mi eredeti előterjesztésünknek elég bonyolult címe volt, és valaki ezt rövidítette le kórház-privatizációra, ami a szerencsétlen helyzetet szülte. Ez a cím a következő volt: „Az egészségügyi intézmény jelen működési körülményei, és lehetséges jövője”. Én belátom, hogy a legegyszerűbb volt ezt egy határozott tollvonással áthúzni, és föléírni, hogy a „Nagykanizsai kórház privatizációja”, csak egyrészt a két dolog nem fedi egymást, másrészt ez egy durva torzítás. Én azt gondolom, hogy a testületi ülés előkészítésével kapcsolatos hivatali munka során történt mindez, és ekkor maradtak le az anyagból a szükséges mellékletek is, így abszolút indokoltnak érzem a polgármester úr javaslatát, hogy halasszuk későbbre a koncepció tárgyalását.
De ott vannak az aggályok, hogy akkor mi lesz?
Én lennék a legboldogabb, ha valaki szeptemberben azt mondaná, hogy kettőszázkilencvenmillió forint lesz jövőre betervezve eszközpótlásra, s akkor azt mondhatnám, hogy a koncepciónkkal ne foglalkozzunk legalább egy évig. Csak attól félek, hogy ez lesz a „kabátlopás”. Hogy azt mondják: „aha, most már számok is vannak, eddig csak nehézségekről beszéltek”… Pedig a mellékletek most is ott voltak, csak nem küldték ki őket. Aztán amikor jövőre kiderül, hogy erre a pénzre valóban szükség van, akkor már nem mi leszünk azok, akiknek ellopták a kabátját, hanem azok leszünk, akik kabátot szoktak lopni! – mondta a főigazgató.
Publikálta null |
|
|
|
|
Civil szervezetek
Helyilap
Intézmények
Kábeltelevízió szolgáltatás
Kistérségek
Középfokú oktatási intézény
Oktatás
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Üzleti tanácsadás
Választókerület(ek)
|
|