Figyelemmel arra, hogy az újságcikkek a PTE megkérdezett képviselőinek véleményét szűkszavúan - és nem teljes pontossággal - idézték, az Egyetem szükségesnek tartja, hogy az üggyel kapcsolatos álláspontját külön közleményben is kifejtve tájékoztassa a közvéleményt arról, hogy az általa indított közbeszerzési eljárás a jogszabályoknak mindenben megfelelően zajlik.

    A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései értelmében az arra jogosultak az ajánlati felhívással kapcsolatos jogi kifogásaik alapján a felhívás megjelenésétől számított 15 napon belül, illetve amennyiben az ajánlati dokumentáció jogellenességével kapcsolatos észrevételük van, úgy a dokumentáció kézhezvételétől számított 15 napon belül fordulhatnak jogorvoslati kérelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
   Ám a Kaáli Intézet sem az ajánlati felhívással, sem az általa átvett ajánlati dokumentációval kapcsolatban nem terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. Mindez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő által megindított eljárás alapdokumentumaival kapcsolatban a Kaáli Intézet nem tartotta megalapozottnak jogorvoslati eljárás megindítását.
   A dr. Kaáli Géza által a cikkben elmondott olyan állítások alapján, amelyek megítélése szerint sértik a verseny tisztaságát, a Kaáli Intézetnek szintén joga lett volna jogorvoslati fórumhoz fordulnia, ennek megtörténtéről azonban a Pécsi Tudományegyetemnek nincsen tudomása. A cikkekben több helyen is arra történik utalás, hogy az eljárás tisztasága biztosításának elve megsérült. A Pécsi Tudományegyetem szükségesnek tartja ezzel összefüggésben hangsúlyozni, hogy a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek értelmében a Magyarországon indított közbeszerzési eljárások szabályainak megsértését kizárólag egyetlen jogi fórum, a Közbeszerzések Tanácsa mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult kimondani, erre irányuló jogorvoslati eljárás alapján. Miután ilyen döntés nem született, és a Pécsi Tudományegyetem álláspontja szerint sem sérült a verseny tisztasága, a PTE visszautasít minden olyan feltételezést, ami az általa indított közbeszerzési eljárásban történő jogszabálysértésre utal.
    Az egyetem megítélése szerint éppen az okozhat az ajánlatkérő által indított és jelenleg folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban problémát és jogilag kezelendő kérdést, hogy az egyik ajánlattevő a médián keresztül „üzenve” próbálja befolyásolni az ajánlatkérőt döntései meghozatalában.