A Dél-Dunántúlon hal meg a legtöbb férfi szív- és érrendszeri betegségek miatt
Magyarország halálozási statisztikáiban
az első helyen áll a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál. A legtöbb
keringési probléma miatt bekövetkezett halálozás a Dél-Dunántúlon történik. Az
egyik fő rizikófaktor a magasvérnyomás, melyről - az egészségügyi felvilágosítás
hiányának következtében - keveset tudnak a betegek, ezért gyógyulási esélyük is
csekélyebb. A Dél-Dunántúlon élők között a leggyakoribb a magasvérnyomás
előfordulása, a régió lakosainak közel harmadát érinti a betegség. Annak
érdekében, hogy a dél-dunántúliak is hatékonyabban tudják növelni esélyeiket,
Baranya, Somogy és Tolna megyében is lehet csatlakozni a RizikóRiadó
Programhoz. Az Egészségügyi Statisztikai Évkönyv adatai
alapján a dél-dunántúli régióban halnak meg a legtöbben szív- és érrendszeri
betegségek miatt. Ezen belül is főleg Somogy megye számít veszélyeztetettnek,
itt ugyanis minden évben több mint 3000 ember veszíti életét e betegségek
következtében. A keringési rendszer problémáinak kialakulását különböző
rizikófaktorok megléte befolyásolja, melyek közül az egyik legfontosabb a magas
vérnyomás. Magyarországon több mint két millióan küzdenek hipertóniával, közülük
közel 270 ezren a Baranya, Somogy és Tolna megyéket tömörítő régióban élnek. A
Dél-Dunántúlon rémisztően magas a magas vérnyomással élők száma: míg az országban
átlagosan 10 ezer nőből 2500-nak átlag felettiek az értékei, addig ebben a
régióban ez a szám 3100-ra tehető. A férfiaknál is hasonlóan aggasztó a
helyzet: a régióban az „erősebbik nem”
2400 képviselőjét érinti a betegség a 2000 férfira tehető országos átlaggal
szemben (10 ezer főre vetítve). A
Magyar Kardiológusok Társasága arra figyelmeztet, hogy a szív- és érrendszeri
betegségek gondozásának és megelőzésének nem csak azért kell kitüntetett
figyelmet szentelni, mert Magyarországon ez a vezető halál-ok, hanem azért is,
mert a betegség végkimenetele nagyban befolyásolható a rizikótényezők – például
a magas vérnyomás - csökkentésével, az életmód átalakításával. Szakemberek
szerint azonban - tekintettel arra, hogy sokszor a beteg és az orvos „nem egy
nyelvet beszélnek” - a betegek többsége nem kezelhető hatékonyan. A páciens nem
érti, miért vár el tőle bizonyos dolgokat az orvosa, ezért kevesebb
hajlandóságot mutat, hogy kövesse az orvos tanácsait. Ezen felül a beteg nem
látja át, hogy a rizikótényezőket nem önmaguk miatt kell kordában tartani,
hanem azért, mert így csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek
kialakulásának esélye. Annak érdekében,
hogy minél több magyarnak felhívja a figyelmét az egészségügyi kockázatokra és
segítséget nyújtson az egészségtudatos életmód megteremtésében, a Társaság most
RizikóRiadó néven ismeretterjesztő programot indít. A
RizikóRiadó Program keretében elsősorban a rizikófaktorokból adódó
többletkockázattal ismertetik meg a magas vérnyomású betegeket, továbbá a
nővérek és családorvosok bevonásával kívánják elnyerni a betegek
együttműködését. - A Magyar Kardiológusok
Társaságának fő feladata, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik a
Társaságon belül, vagy kívül a szív- és érrendszeri betegségek elleni harcban,
illetve a hazai kardiológia fejlesztésében részt kívánnak venni – nyilatkozta Dr. Kiss Róbert, az MKT főtitkára, aki
így folytatta: - Sokszor tapasztaljuk, hogy mind a betegek, mind az orvosok
elég jó eredménynek minősítik a 160/90 Hgmm-es vérnyomást és beletörődnek abba,
hogy ezzel a vérnyomással él a beteg. Pedig 20 Hgmm vérnyomáscsökkenéssel (a
szisztolés, vagy felső érték esetében) a felére csökkenthető a szív- és
érrendszeri betegségek által okozott halálozás esélye. A
sanofi-aventis/Chinoin együttműködésével az elmúlt években megvalósított
Szívriadó Program rávilágított arra, hogy a többletkockázatos betegek hatékony
kezeléséhez elengedhetetlen az orvosok,
nővérek és a betegek együttműködése. E tapasztalatok alapján a RizikóRiadó
program az ügy iránt elkötelezett egészségügyi dolgozók napi munkáját is
segíteni kívánja, például térítésmentes továbbképzésekkel. A Magyar
Kardiológusok Társasága szerint ugyanis tájékoztatással javítható a beteg-orvos
kapcsolat, melynek köszönhetően a beteg gyógyulási esélyei is nőnek.