Sokan anélkül döntenek a továbbtanulásról, hogy alaposan tájékozódnának: mi is vár rájuk a választott szakma tanulása, majd a végzettség megszerzése után. Az alábbiakban két olyan fiatalemberrel beszélgetünk, akik közül az egyik tudatosan, a másik szinte "véletlenül" választotta a szerkezetleketos szakmát, de mindketten jól érzik magukat e területen, s biztatónak látják a jövőt is. Ez pedig manapság - pestiesen szólva: nem semmi! Báthori Dániel másodéves szerkezetlakatos tanuló. Az első
tanévet iskolai tanműhelyben töltötte, a második évben Sásdon, a Tamás Kft-nél
tanul.
- Nyár óta vagyok
a Tamás Kft-nél, akkor egy plazma vágó gép mellett kellett dolgoznom, ami
többnyire sorjázási művelet volt. Szeptember óta ajtókat, kapukat, kazánok
alkatrészeit gyártjuk, most pedig éppen csatorna-kampókat készítek. Ez a
korábban megtanult alapműveletekre épül: leszabás, fúrás, hajlítás,
szegecselés. Önállóan dolgozom, de ha szükségem van segítségre, a szakmunkás
munkatárs segít. Ö nagyon rendes velem, megmutatja a helyes technológiát, a
számomra még új műveletek technikáját. Így sajátítom el a helyi szokásokat, a
szakma rejtelmeit – avat be a részletekbe a fiatalember, aki láthatóan élvezi
ezt a munkát.
- Hogy telik egy
napod? - kérdezem, s azonnal jön a
válasz: - Reggel hat órakor kelek, hétre megyek dolgozni. A munkaidő gyorsan
telik, mert folyamatosan van tennivaló, lényegesen több, mint a tanműhelyben
volt. Délután négy körül érek haza, néha eldiskurálunk egy kicsit apámmal, de
gyakran leülök és elalszom, mert fáradt vagyok. Este sem vagyok képes tévézni,
úgy féltíz körül már alszom.
- Hogy állsz a szórakozással
és a tanulással?
- Általában
hétvégén, a haverokkal összejövünk, csocsózunk, beszélgetünk. Tanulásra
munkanapokon nem nagyon gondolok, mert a fáradtságtól nem vagyok képes
figyelni, így az csak iskolai napok délutánja jöhet szóba.
- Mit gondolsz, jó
döntés volt, hogy szerkezetlakatos leszel?
- Nem bántam meg,
hogy ezt a szakmát választottam, mert amint hallom, szakemberhiány van
mindenhol. Bárhova vet a sors, ezzel a szakmával biztosan megtalálom a helyem
az életben.
Mesterfalvi
Márton ugyancsak szerkezetlakatos tanuló, de ő még csak elsőéves. Érettségi
után választotta ezt a szakmát, mivel a környezetvédelmi technikus szakképzés
jelentkezők hiányában nem indult. A döntésben a szülő is szerepet játszott.
Hogy hogyan, mindjárt kiderül.
- Édesapám
karosszérialakatos, így sokat dolgoztam már korábban is otthon vele hasonló
szakmában. Nem okoz gondot a korán kelés, mert az otthoni műhelymunkák miatt
eddig is korán keltem. Itt a tanműhelyben szeretek lenni, mert családias a légkör, köszönhetően az
oktatónknak, aki jó szakember, emberileg nagyon rendes, mindent meg tudunk
beszélni vele. Két műszakban járunk, s ezek közül a délutános csak azért
fárasztóbb, mert délelőtt már otthon egyszer elfáradok.
- Mivel
foglalkoztok a tanműhelyben?
- Most az
alapműveleteket tanuljuk. A sok-sok reszelés
nem annyira fárasztó, hanem inkább unalmas most már. De nem baj, gyakorlat
teszi a mestert, mondja a közmondás is. Én már hozzászoktam, a többieknek
lehet, hogy nehezebb egy kicsit.
- A munka mellett
jut idő a szórakozásra?
- Szombaton, meg
vasárnap délután igen. Ilyenkor beautózunk Pécsre a barátaimmal, ott aztán
mozi, séta, az Árkádban vásárolgatunk, amikor van pénzünk - de az mindig akad…
- Lehet, hogy
előbb kellett volna kérdeznem, de mi van a tanulással?
- Elméleti napokon
az iskolában odafigyeléssel sokat lehet tanulni, szerencsére jó
szakmacsoportunk van, de azért szükség van az otthoni tanulásra is, ha jó
szakember akarok lenni. Ez azt jelenti, hogy napi egy-másfél óra kell, hogy átnézzem
a feladatokat, készüljek esetleges beszámolókra.Azt hallottam, hogy a Lakics kft-nél jól
lehet keresni, no meg azt, hogy biztos munkahelyet jelent a szakmában végzettek
részére. Remélem én is jól tettem, hogy ezt a szakmát választottam, szívesen
ajánlom másoknak is.