|
Javában tartanak a Pécsi Napok Örökség Fesztiváljának programjai (szept. 13.- 23.), melyek sok érdeklődőt vonzanak kortól, nemtől függetlenül. Az sem számít különösebben, hogy az előadás ingyenes vagy jegyet kell venni rá. Tizenhetedikén a Pécsi Nemzeti Színházban a Magyar Állami Népiegyüttes fergeteges fellépésében gyönyörködhetett a nagyérdemű, csecsemőtől a szépkorúakig. A programon, melyet a helybeliek néhány évvel ezelőtt láthattak már, a NAPLEGENDA című táncjáték szerepelt.
A világhírű együttes nagy utat tett meg Rábai Ecseri lakodalmasától a shaw színpadi elemeit is magában foglaló etno-jazzig úgy, hogy bravúrosan egyesítette a Kárpát-medencei népzene korokon átívelő hagyományait a world-music stílus igazi sikert és népszerűséget garantáló mozzanataival.
A bolgár és magyar ősökkel egyaránt büszkélkedhető zeneszerző, Nikola Parov Szófiában született. Hivatásos zenész nagyapjától korán megtanult mandolinozni. Amikor pedig tízévesen Budapestre került, következett a zongora és a cselló. Lelkében lelkezik a népzene, annak modern felfogása jelenik meg a műveiben.
 A Naplegendában szervesen ötvöződik a kelet-európai népek zenéje. Munkájában a sokszínű, egymástól eltérő stílus - csodával határos módon - egy zenei nyelvvé válik Jól megfér benne a balkáni és a magyar ritmus, kiegészítik, teljessé teszik egymást. Különleges hatást nyújtva együtt szólal meg a nálunk megszokott hangszereken kívül a szaxofon, a dob és több rézfúvós is, valamint Herczku Ágnes és Németh Ferenc felejthetetlen éneke. A zenei élményt az állandó, mégis mindig változó képi elem és a virtuóz tánc teszi teljessé.
Az egész (stilizált) világ felvonul előttünk, ahol a fontos pillanatokban felhangzó narráció segíti követni a történéseket. A szövegben még József Attila Eszméletének máig aktuális részlete is helyet kap:
Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindegyik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.
 A játék a napkeltével, az élet születésével kezdődik. Keletről jöttünk mi is, akár a Nap - hangzik a háttérből. Látjuk libbenő szoknyákban, erőteljes férfidobogásban az erő, az energia kiteljesedését, majd az elgyengülést, a földi élet befejeződését. Hol keringő dallamaira lejtenek a táncosok, hol katonatánc dübörög, botok feszülnek egymásnak, lányok, fiúk külön és együtt jelenítik meg a szerelmet, az összetartozást, de láttatják a rideg jövőt, a fenyegető véget egészen a napfogyatkozásig, mely nem más, mint könyörgés az emberiség békés jövőjéért. Végül összefogózkodik az egész társulat, és újraindul a körforgás. Rajtunk, rajtunk is múlik, hogy az örök küzdelemből, közös akarásból virág lesz-e, vagy ami van, végleg széthull darabokra.
A tartalmas, maradandó élményt nyújtó este a Nap nem szűnő útját, életünkben betöltött szerepét, elmúlt és eljövendő sorsunkat felkavaró erővel, ezernyi ötlettel, óriási tehetséggel ábrázolta. Rendező-koreográfus és művészeti vezető: Mihályi Gábor Harangozó-díjas. A koreográfia rajta kívül Németh Ildikó, Ónodi Béla, Szappanos Tamás és Végső Miklós munkája. Az ízléses ruhákért Imrik Zsuzsa, a fényért Kiss Péter, a díszletért Barcsik Géza felelt.
A taps a táncosok mellett nekik is szólt - méltán.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|
