|
 A megtörtént esetet feldolgozó Fejes Endre-regény a 60-as években nagy sikert aratott. Ezt fokozta a Harsányi Gábor főszereplésével bemutatott tévéfeldolgozás. Az ál "görög diplomat" egyszerre váltott ki ámulatot, irígységet és persze elítélést. Amikor pedig Presser Gábor zenéjével megszületett a musical változat, méltán számíthatott a darab újabb sikerre. Mint a napokban Komlón.
17-én sok érdeklődő öltött szép ruhát, hogy megtisztelje a városunkban vendégszereplő veszprémi együttest. Az előadás szokatlan mozzanattal kezdődött. Kijött a színpadra a társulat vezetője személyesen köszönteni a kultúra barátait. Néhány szóval előre jelezte koncepciójukat, miszerint a ma is aktuális témát igyekeztek napjainkba helyezni. Hiszen évtizedek múltán a magukat senkinek és semminek érző fiatalok ugyanúgy szeretnének anyagi-egzisztenciális korlátaik közül kitörni, ugyanúgy vágynak drága autóra, jól fizető állásra, szórakozásra, szerelemre, mint az előttük járt nemzedék.
 Nincs különbség a két nem képviselői között sem! A Harmonikás éneke (Egyed Brigitta) már az első pillanatban sejteti a feloldhatatlan feszültséget, a elkerülhetetlen végzetet. A Fiú (Sánta László), a hétköznapok szorgalmas csórója azért dolgozik, azért kuporgat, hogy havonta egy-két alkalommal császár lehessen, aki gavallérosan fizet, aki előtt hajbókol a szolgalelkű pincér (Varga András remek epizódfigura!), akire ragadnak a nők, mint a szerepe szerint szép, de számító Hatás Andrea, akinek - jobb sors reményében - mindenáron el akarják adni a lányukat a szülők... És a sornak (soha) nincs vége! A lelepleződés, a megszégyenülés, a rosszul választott út tragédiába torkollik, a Fiúból gyilkos lesz...
 Vándorfi László rendező itt-ott öncélú jelenetei, a nemegyszer túlságosan hangos zene, az illúzióromboló, bár a darab szellemiségéhez illő szegényes díszletek nem nyerték el az első rész után eltávozó néhány néző tetszését. A többieket azonban kellőképpen kárpótolta a második felvonás felgyorsuló ritmusa, a történet kibontakozása. Sokan megérthették, hogy hamis helyzetekbe, élethazugságokba nem szabad menekülni. Ahol minden csak felszín, minden csak csalás és csalatás, ott nem található boldogság még ideiglenesen sem! Ahelyett fontos tudni - Fejes Endrét idézve - "ki játszik, ki csal... Nem nehéz eltévedni, rossz irányba bandukolni." De - és ebben segít az igazi művészet - meg kell találnia mindenkinek a követendő utat!
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|
