Magyarországon évente 1200-1400 ember hal meg közúti balesetben. Ez iszonyatosan nagy szám, ami lehetne jóval kisebb is..."Mindössze" annyi kellene hozzá, hogy a közlekedők betartsák azokat a szabályokat, amelyeket vezetői engedélyük megszerzése előtt - nyilvánvalóan - alaposan megtanultak. És amelyeket azóta vagy elfelejtettek, vagy azt hiszik: most, hogy már zsebben a "jogsi", nem kell olyan komolyan venni a dolgokat. Csakhogy ebbe a lezserségbe sok-sok ember belehal, megrokkan, s szinte nincs nap, hogy ne hallanánk, olvasnánk a felelőtlenség újabb áldozatairól...
         Maga a tény, hogy közlekedési balesetben meghal két fiatal hölgy, mindenképpen megrázó. Még azoknak is, akik nem ismerték őket. Hát még a családtagoknak, kollégáknak, ismerősöknek! Az első megdöbbenés és a "hivatalos" - így természetesen csak  a puszta tényekre vonatkozó -  híradások  után azonban a tragédiában érintett városban, Szombathelyen szárnyra kapott az a hír is, miszerint a baleset színhelyén nem biztos, hogy működött a fénysorompó. (Azok kedvéért, akik esetleg nem értesültek az esetről más forrásból, most röviden csak annyit: pénteken délelőtt  Szombathelyen, a Szent István Király úti vasúti átjáróban összeütközött egy kb.90 kilométer/órás sebességgel haladó dizelmozdony és egy Seat típusú személyautó. A kocsiban,  melyet a mozdony egyes híradások szerint 150, más források szerint 300 méteren át tolt maga előtt, ketten - a szombathelyi Polgármesteri Hivatal munkatársai - ültek, s az ütközés következtében mindketten azonnal életüket veszítették.)
     Túl a megdöbbenésen és az érintettekkel történő együttérzésen azonban el kell gondolkodni azon, miért igyekszik valaki ilyenkor  áthárítani a felelősséget másra. Ezt a tragédiát ugyanis - bármennyire fájdalmas is ennek beismerése - a Seat vezetője okozta. Annak, hogy a fénysorompó hibáját reggel valaki jelezte a rendőrségnek, akik értesítették a vasúttársaság illetékeseit, majd visszajelzést kaptak a hiba elhárításáról, semmi köze a történtekhez. Ahogyan annak sem, hogy - amint azt az egyik rádió munkatársa firtatta - a baleset idején nem ismétlődhetett-e meg a reggel észlelt hiba...
       Mert lehet, hogy megismétlődött! A technikai eszközök ugyanis - a leggondosabb használat, karbantartás ellenére is - meghibásodhatnak. Miként az is előfordul, hogy a berendezések működéséhez szükséges akkumulátort feleleőtlen emberek ellopják. (Emlékezzünk csak: a Tolna megyei Pörböly közelében ilyen ok miatt halt meg sok-sok kisiskolás, mert autóbuszuk a vonat elé hajtott a sötét fénysorompónál!) Tehát megtörténhet, hogy műszaki hiba lép fel a fénysorompó működésében. Csakhogy a KRESZ erre vonatkozóan igen pontos utasításokat ad - éppen a biztonság érdekében. Idézzük csak fel, a vasúti átjáróban való közlekedésre vonatkozó rész így kezdődik: "Járművel a vasúti átjáró felé haladó vezetőt az ott várható veszélyre a vasúti átjáró jellegére, távolságára és kezdetére utaló jelzőtáblák figyelmeztetik."(Ez minimum 5 db táblát jelent!) Ezután következik a felsorolás a különböző biztosítással rendelkező átjárókról, ahol a fénysorompóról a következőt olvashatjuk: "A vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként villogó fehér fényt ad." "A fénysorompó üzemzavarát jelzi, ha sem a piros, sem a fehér fény nem világít, s üzemzavart jelez az is, ha a félsorompó rúdja nyitott, vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít." (Ezt egyébiránt még azok is tudhatják, akik sohasem tanultak KRESZ-t, hisz Koncz Zsuzsa slágerét mindenki ismeri, amiben ez hangzik el :"vigyázz, ha jön a vonat", aztán egy érces férfihang azt is elmondja, hogy "ha a fénysorompó egyik fénye sem világít, üzemzavar!")
      Természetesen arra az esetre is van érvényes szabály, hogy ilyenkor mi a járművezető teendője. Ez pedig szó szerint így szól: "A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén a vasúti átjáró előtt meg kell állni és azon áthaladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik." Vagyis, ahogy a gépjárművezetést oktatók többsége igyekszik tanulóiba belesujkolni: a sötét fénysorompó nem más, mint egy "STOP" tábla. Ha akár a pörbölyi  eset buszvezetője, akár a most idézett tragédia okozója ismerte és be is tartotta volna ezt az alapvető szabályt, ma is élhetnének az áldozatok. Miként az emlékezetes siófoki tömegszerencsétlenségben meghalt utasok és még sokan mások is.  A szabályokat ugyanis nem csak akkor kell betartani, ha éppen ellenőrzi a rendőrség. (3.kép) Gondoljunk például arra az előírásra, hogy a vasúti átjárót lakott területen kívül maximum 40, azon belül maximum 30km/órás sebességgel szabad(na) megközelíteni. Az esetleges büntetés elkerülésénél ugyanis sokkal fontosabb a saját és közlekedő társaink élete, testi épsége...És aki közlekedik, ne feledje: a vasút-közút kereszteződése különösen veszélyes hely, ahol többnyire a vonat az "erősebb"...
        Az 1. képen látható komlói vasúti átjárónál ezúttal fegyelmezetten várakoznak az autósok, de ugyanitt naponta többen is áthajtanak a piros jelzésen, egészen addig, amíg a félsorompó rúdja el nem indul lefelé. Sőt, az elmúlt években jónéhányszor le is törték a sorompórudat a figyelmetlen vezetők. A szombathelyi tragédia helyszínén készült felvételen (2.kép), jól látható, hogy  egy kanyar után következik a vasút-közút kereszteződése, s könnyen lehet, hogy ez is közrejátszott az ütközés bekövetkezésében.  A legutóbbi baleset áldozatain,(miként a korábbiakén sem,) már nem segíthet senki és semmi, de a történtek - és a szabályok felidézése - talán megmentheti mások életét! Gondolkodjunk el ezen, mielőtt a sínekre hajtunk!