"Szegény embert még az ág is húzza" - juthat eszébe az embernek a
komlói Újtelep lakóinak történetét hallva. Az ikerházas, nyolc utcából
álló bányászkolóniát még a múlt század elején építették - egy meredek
domboldalra. Az 1910-es,20-as években - hogy a csúszást
megakadályozzák, - az akkori technológiának megfelelően támfalakat
építettek az utak mellé, melyek feladata nem csak az út megtámasztása
volt, de az alattuk levő utca lakóházainak megvédése is. A támfalak
derekasan teljesítették feladatukat évtizedeken át, aztán lassan
elkezdődtek a gondok...
Hol itt, hol ott mozdult meg a
terméskőből épített fal - egyre több gondot okozva a városnak és persze
az ott lakóknak is! Akiknek azonban akkor még nem ez volt a legnagyobb
gondjuk, hisz éppen a lakótelep utcái alatt húzódott a Kossuth- és
Zobák-bányát is kiszolgáló altáró, mely az ott folyó hatalmas
csilleforgalom miatt keletkező rezgésekkel rendre károkat okozott a
felette épült lakóházakban. Korábban a bánya nagyvonalúan ki is fizette
a keletkezett károkat, ám a bányabezárást követően a tulajdonosok egyre
nehezebben tudták érvényesíteni ilyen irányú igényeiket. Két éve
pedig egy szakértői vizsgálat azt állapította meg, hogy az utóbbi évek
kárait nem is a bánya, hanem a sajátos domborzati és talajmechanikai
viszonyok okoz(hat)ták. Így kerültek ismét képbe a támfalak - melyek
természetesen a lakóházakhoz hasonlóan mozognak, repedeznek, pedig
éppen előbbieknek kellene megóvni az utóbbiakat. Csakhogy amíg a saját
házát mindenki igyekszik (akár a bányakáros támogatás nélkül, saját
erőből) renbehozni, addig a támfalak esetében igen sajátságos a helyzet.
Mint azt Szarka Elemértől, az önkormányzat
városüzemeltetési bizottságának elnökétől megtudtam, az építmények ,
bár magánterületen állnak, de nincsenek magántulajdonban. Viszont
kétségtelen tény, hogy az évek hosszú sora alatt a kőfalakat a
csapadék, a jelentős hőmérsékletingadozások, a szivárgórendszer hiánya
miatt felgyülemlő csapadékvíz erősen megrendítette, s bár történtek
menet közben kisebb javítások, mára a helyzet olyan súlyossá vált, hogy
csak a teljes felújítás segíthet! A kérdés csak az, ki fizesse a
minimum 53,5 millióba kerülő megerősítések költségeit? Melyek
ráadásul - ha a egy másik technikát alkalmaznának - akár 105 millóra is
rúghatnak, s ehhez jön még pluszként , mindkét változat esetén a
vízelvezetés megldásához szükséges további 8 millió forint.
A bizottság nemrégiben tárgyalta a témát és olyan előterjesztéssel élt
a képviselőtestület felé, hogy a felmerülő költségeket megosztva
kell a problémát megoldani. Ez konkrétan azt jelentené, hogy
pályázati úton állami támogatást kell szerezni, melyhez a város is
hozzátenné a maga önrészét, de be kell szállniuk a finanszírozásba az
ingatlantulajdonosoknak is. A képviselőtestület múlt heti ülésén
úgy döntött, hogy a jövő évi költségvetés készítésekor meg kell
vizsgálni annak lehetőségét, hogy a panelprogramhoz hasonlóan helyi
pályázati rendszer kerüljön kialakításra az újtelepi támfalak
mielőbbi felújításának megvalósíthatósága érdekében.