Akik elég idősek hozzá, még jól emlékezhetnek rá, hogy volt idő, amikor a KÖZÉRT-ben ( no meg minden más élelmiszerboltban) felszámolták a megvásárolt portéka mellett a zacskó árát is. Hogy ez nem is volt kis tétel, azt jól érzékelteti, hogy a kis zacskó (melybe max 4 kifli fért), 20 fillérbe került, a közepesért  40 fillért kértek, míg a nagy (mely akár egy kilós kenyeret is elnyelt) már 1 forintot kóstált. Aztán jött a nylonzacskó, aminek persze szintén (mérettől függő) ára volt, de ahogy nőtt a kereskedelemben a konkurrenciaharc, a boltok lassan, fokozatosan leszoktak arról, hogy a blokkon feltüntessék a csomagolóanyag árát. ( Más kérdés, hogy ezt akkor is megfizettük, hisz bekalkulálták azt az árakba - miként a rezsiköltséget, bért, stb.-t is)
   Mostanában viszont egy új módi van kialakulóban - különösen a nagyáruházakban, azoknak is a hentesáru-részlegén. Szándékosan nem írok most nevet, nem csak azért, mert az már (ellen)reklám lenne, hanem azért sem, mert tapasztalataim szerint a jelenség szinte mindenütt előfordul...
    Tehát az eladó készül a vásárlók rohamára : bevisz a pultra egy köteg csomagolópapírt és a hatalmas íveket felvágja kisebb darabokra. No persze nem túl apróra, hisz a hajtogatás, nyiszitelés amúgy is sok "macerával" jár, no meg ki tudja, melyik vásárló mennyi árut kér majd...
  Aztán jön a vevő, nézelődik kicsit, majd dönt : kér tíz dkg Pick-szalámit. Eladó a mérlegre helyezi a csomagolópapírt, mely akkora, hogy abba (kis túlzással) akár egy fél disznót is becsomagolhatna, majd villájával ráhelyez 6-8 karika szalámit is. Aztán a vevőre néz és udvariasan megkérdezi : tizenkettő maradhat ? Itt aztán két dolog történhet. A vásárló szerényen igent mond, s ezzel áldását adja arra, hogy a 9 dkg szalámi és a 3 dkg papír árát  egységesen 3600 Ft/kg áron rákanyarítsa az eladó a gondosan összehajtogatott  csomagolóanyagra, melyben szinte elvész a vásárolt áru.
     De vajon mi történik, ha a kedves vevő - ismerve a családi büdzsé helyzetét -  bár szégyelli, de mégis levetkőzi kicsinyességét és alig hallhatóan kinyögi : tíz dekát kérek. Nos, aki nem hiszi, próbálja ki : a kereskedők többsége szemrebbenés nélkül levágja a hatalmas  papír felét, így a mérleg már csak tíz dekát mutat. Jöhet hát az árazás, a fizetés és  máris vihetjük haza a kilenc deka szalámit, meg az egy deka papírt - persze azt is Pick-szalámi áron. A kérdés most már csak az : vajon jól van ez így, vagy esetleg tehetünk ellene valamit ? ( Csak zárójelben jegyzem meg, jártamban-keltemben már találkoztam olyannal, hogy az árut előbb lemérték és csak azt követően csomagolták be - bár egyes vélemények szerint ez nem egészen szabályos).