|
Segít a jogász
Kié legyen?
Előző számainkban az ingatlanok megvételéről, bérbeadásáról, a mindennapi használatuk során jelentkező kérdésekről esett szó. Gyakran felmerül a kérdés, ha életünk végéig a lakásunk, házunk a tulajdonunkban marad: kié legyen, ha mi már nem leszünk. Én azt mondom, jobb ezt előre átgondolni, és a szükséges lépéseket megtenni, minthogy a majdani örökösök vitatkozzanak egymással. Az ilyenkor szükséges jogi dokumentumok elkészítésének költsége általában elenyésző az ingatlan értékéhez, vagy ahhoz képest, amit egy esetleges peres vita esetén ki kell fizetni.
Általában a jogban járatlan ember nincs teljesen tisztában a törvényes és a végrendeleten alapuló öröklés főbb szabályaival, természetesen ez nem is várható el senkitől. Sajnos a tévhitek, a szomszédtól kölcsönzött „bölcselkedések” néha téves következtetés levonására sarkallják a javai sorsát elrendezni akarót.
Egy gyakran előforduló eset szolgáljon a fentiek illusztrálására: „Az örökhagyónak egy gyermeke van, aki hoszszabb idő óta a tájára sem néz, nem látogatja, nem is segíti. A szomszédban élő családdal évek óta jó a kapcsolata, akik viszont segítik mindenben, ellátják, ételt biztosítanak neki, orvoshoz viszik, stb. Az örökhagyó többször kijelenti, hogy a szomszédaira kívánja hagyni a házát, de erről semmilyen írásos dokumentum nem készül. Amikor az örökhagyó elhalálozott, megjelenik a rég látott gyermek, és kéri az örökségét.” Sajnos ilyenkor a legtöbb esetben nem állnak fenn a szóbeli végrendelet szigorú feltételei, és a gyermek bizony – végrendelet, eltartási szerződés hiányában – örökölni fog. Hiába érezzük úgy, hogy az igazságérzet mást diktál, bizony a „papír” hiánya eldönti a kérdést.
Érdemes ismerni a törvényes öröklés szabályait. Ha az örökhagyónak végrendelete nincs, az öröklést a törvény az alábbiakban szabályozza (sajnos rövidebben leírni nem lehet, ezért meglehetősen „száraz” lesz a szöveg):
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha az örökhagyónak több gyermeke van, ezek fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha egy gyermek kiesett, helyén - az ő örökrészére nézve - egymás közt egyenlő részekben az ő gyermekei örökölnek (azaz az örökhagyó unokái). Ha ezek közül egy kiesett, ennek helyén is az ő gyermekei fejenként egyenlő részekben örökölnek (ez a “helyettesítés rendje”, az így öröklők a helyettes örökösök). Ha a kieső örökösnek nincs helyettes örököse, a kieső nem jön számításba (örökrészét a többi örökös örökli egyenlő arányban). Az örökhagyó leszármazói tehát törzsenként és fejenként egyenlő arányban örökölnek. Leszármazók öröklése esetén az örökhagyó túlélő házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet nem ő örököl (ez az özvegyi jog). Ha az örökhagyónak leszármazója nincs, egyedüli törvényes örököse a házastársa (a házastárs ilyenkor nem haszonélvezetet, hanem “állagot”, tulajdont örököl.) Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek, fejenként egyenlő részben. Ha az egyik szülő kiesett, ennek helyén a leszármazói (az örökhagyó testvérei, ezek kiesése esetén gyermekeik) örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói, azaz a helyettesítés rendje szerint. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Leszármazók, házastárs, szülők és szülői leszármazók hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. A kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek a helyettesítés rendje szerint. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülő-párja örököl, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazói örökölnek. Ha az egyik nagyszülőpár mindkét tagja kiesett, és helyükön a leszármazóik sem örökölnek, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazói öröklik. Ha nincsenek, elvi lehetőségként törvényes örökösök az örökhagyó távolabbi felmenői, mégpedig a fokoktól (déd-, ük-, szépszülő) és az apai vagy anyai ágaktól függetlenül, fejenként egyenlő arányban (de itt csak az élő felmenők jönnek számításba). Ha távolabbi felmenő és más örökös sincs, a hagyaték az államra száll.
Amennyiben nem a fenti rend szerint szeretnénk a vagyonunkról rendelkezni, elsősorban közjegyzőhöz és ügyvédhez érdemes fordulni. A kapott szakszerű tanács birtokában már eldönthető, hogy milyen írásbeli okirat készüljön (végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, öröklési szerződés stb).
S végül – remélem már számítanak a kedves olvasók rá – jöjjön egy vicc:
„Asszony diktálja a végrendeletét:
- Hamvasszanak el, és poraimat szórják szét a McDonald’s parkolójában!
- De miért? - kérdi a közjegyző.
- Mert biztos akarok lenni benne, hogy a gyerekeim minden vasárnap meglátogatnak.”
Dr. Szabadkai Tamás
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
|
|
