A sajtótájékoztatót dr. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora nyitotta meg. Elmondta, hogy az intézmény elismert kiválósági központ, a vegyészmérnöki szakokat az IChemE is akkreditálta a közelmúltban. Elkötelezett az iparral történő együttműködésben, kiemelt figyelmet szentelnek a fenntartható fejlődés elősegítésének, valamint a nyersanyagok ésszerű felhasználásnak, a környezetbarát technikáknak. A Pannon Egyetemen folyó munka a mérnöki innovációjával a nemzetgazdaságot szolgálja. Az innovációt megalapozandó szakmai támogatást kívánnak nyújtani, az ipar nehéz helyzetben van, mondta Mosonyi György, a MOL vezérigazgatója. Az egyetemeket segítik azzal, hogy a kutatás fejlesztésben összekapcsolják a tudományt és a piac igényeit. Örömét fejezte ki, hogy mindezt a „vegyipar zászlóshajói”, a rendszerváltás után a vegyészetet máig éltető tapasztalt mérnökök és vállalataik május 7-én a Pannon Egyetemen a példaértékű együttműködést folytatva teszik meg. Ezt követően Thernesz Artúr, a MOL fejlesztési igazgatója elmondta, hogy termelési berendezéseik, olajfinomítóik a legjobbak között vannak a világban. Újdonságként, a Pannon Egyetemen történő kutatással összefüggésben elmondta, a szabványt már engedélyezték a gumibitumenekről, hamarosan kezdik a gyártást. Ezen kívül folynak méretnövelési kísérletek, másodgenerációs biogázolajhoz kapcsolódó kutatások, melyek a válallati stratégiához szorosan illeszkednek. Hozzátette, a MOL kiemelt területként kezeli a klímagáz kibocsátást. Az együttműködés elmélyült tudományos ismeretekkel rendelkező valós ipari feladatokhoz edzett jól képzett utánpótlást nevel majd. A tájékoztató után a képviselők aláírták a konzorciumi szerződést, mely a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetéhez kapcsolódó tanszékeken és kutatási központban valósítja meg munkáját, a konzorciumi partnerek témajavaslatokkal élhetnek, majd munkatervvel, költségtervvel és pályázati lehetőségek vizsgálata után a technológiákat és a folyamatokat vizsgálják az intézményben, majd az eredményeket a cégeknek közvetítik, akik a megvalósíthatóságot tanulmányozzák. Magyarország egyetlen vegyipari kooperációs kutatási központjában folyó tevékenység célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéshez: a kutatás-fejlesztési eredmények, illetve azok hasznosulása révén elősegítse, hogy a vegyipari termelés során a lehető legkisebb mértékben használják fel az anyag- és energiaforrásokat, ezzel is kímélve a nyersanyagkészleteket és minimalizálva az energiatermeléssel járó környezetszennyezést. A fejlesztéseknél fontos törekvés, hogy sem a gyártási folyamatban, sem pedig végtermékekként ne keletkezzenek a környezetet szennyező, vagy veszélyeztető anyagok, és a termékek használatuk után mind nagyobb mértékben legyenek gazdaságos és környezetkímélő megoldásokkal újrahasznosíthatóak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még 1999-ben írt ki pályázatot kooperációs kutatási központok alapítására. A pályázat célja a felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a tudás-, valamint technológia-transzfer stratégiai célú integrálása mellett olyan kutatási központok létrehozása volt, amelyben a magyar felsőoktatási intézmények, egyéb non-profit kutatóhelyek és a vállalkozási, üzleti innovációs szféra szerves kapcsolatai létrejöhetnek. A pályázat alapján 2001-ben az országban elsőként az Egyetemen jött létre az a vegyipari kutató központ, amelynek működését az alapítók most megújították. A kutatóközpont az elmúlt hat évben is szép eredményeket ért el: hulladékmentes hasznosítási eljárást dolgoztak ki műanyag melléktermékekből és hulladékokból szintetikus kőolaj, használt gumiabroncs őrleményből gumibitumen, mezőgazdasági termékekből alternatív motorhajtóanyag-komponensek előállítására. Vizsgálták, és új megoldásokat dolgoztak ki környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek és dízelgázolajok gyártásának továbbfejlesztésére, oldószer tartalmú hulladékok feldolgozására és „zöld” oldószerek gyógyszeripari alkalmazhatóságára, új gyógyszeripari technikák bevezetésére, különböző környezetre káros emissziók csökkentésére. A folyamatos technológiák optimalizálásával hozzájárultak a gyártási folyamatok magasabb szintű automatizáltságához és minőségirányításához. Az ünnepélyes aláírást követően Mosonyi György, a MOL vezérigazgatója felavatta a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetében azt a nagynyomású ikerreaktor rendszert, amely a MOL támogatásával jött létre. A berendezés elsősorban az üzemanyag kutatásokhoz nyújt világszínvonalú technikai segítséget, de fontos szerepe van a vegyészmérnökképzés ásványolaj és petrolkémiai technológia szakirányán tanuló hallgatók gyakorlati képzésében, ami hozzájárul a MOL-csoport vegyészmérnöki utánpótlásának biztosításához is. A kísérleti berendezést egy EU-s tender nyerteseként a francia Pigbnnat cég készítette el az Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék elképzelései és adatai alapján. A költségeket a MOl Nyrt. és az NKTH 60-40 százalék részarányban fedezték, míg a csarnok felújítását döntő hányadban a MOL finanszírozta. Mintegy 100milliós beruházás valósult meg. A kísérleti berendezés tartalmaz minden olyan készüléket és gépegységet, ami az ipari hidrogénező folyamatokban megtalálható, különböző katalitikus eljárások tanulmányozásához könnyen és rendkívül rugalmasan változtatható technológiai kapcsolásban üzemeltethető. A reaktor fontos láncszem lesz a hazai katalikus innovációs folyamatokban. A reaktor avatásán Mosonyi György fontos bejelentést tett, MOL mesterkurzus indítását javasolja a pannon egyetemen, követve a Bologny folyamatot. Tervei szerint a 2009/2010-es tanévben elindulhat a képzés, addigra elkészül a tanterv és akkreditálják a képzést, mindezt a minőségi oktatáshoz hozzájárulva.
MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ HIDROGÉN MEGHAJTÁSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSI MAGYARORSZÁGRA
Magyarországra érkezett az első Toyota Prius típusú hidrogén meghajtású elektromos hibrid személyautó. Ez az első példánya annak a városi hidrogén alapú közlekedési programnak, amit a Quantum Energy vállalat kíván megvalósítani hazánkban. Ez a fajta megoldás a lehető legolcsóbb technológia, ami ma a világban létezik hidrogén meghajtás terén.
Az új energiaforrások keresésének, és ilyen és ehhez hasonló technikai megoldásoknak elsődleges célja, hogy kiváltsuk az egyre inkább fogyatkozóban lévő és egyre drágább fosszilis energiahordozókat.
Végső soron minden ilyen energiatermelés eredménye elektromos áram. Az egyetlen probléma a megújuló energiaforrásokkal, hogy a megtermelt energiát tárolni kell. Erre tökéletes megoldás a hidrogén-technológia, amennyiben a megtermelt, lehetőleg szélből, azaz „zöld” energiából előállított elektromos áramot vízbontásra használjuk fel. E elektrolízisből kikerülő hidrogént tárolhatjuk speciális tartályokban. E tartályok méretétől függően háztartásokban energiát biztosíthatunk, és mindenfajta gépjárművet működtethetünk a jövőben.
A most megérkezett Toyota Prius-ból az Európai Unióban ez az egyetlen darab!
Lényeges, hogy hidrogén meghajtás egyetlen végterméke vízgőz és víz, így üzeme során 100%-osan környezetbarát, semmiféle káros anyag kibocsájtása nincs! A forgalomban lévő Hibrid hajtású egyéb autóktól csak annyiban különbözik, hogy nem benzin, hanem Hidrogén hajtja a robbanó-motort, mely így ugyanolyan teljesítményre képes, mint környezetszennyező társai!
A Három hidrogén tartállyal szerelt Prius-ba 2,4 kg hidrogén tankolható, ami városi használat esetén 180-190 km megtételére elegendő.
Nyilvános bemutató a Pannon Egyetemen 2008. május 8-án 9 órától a B épület előtti parkolóban (Veszprém, Egyetem u. 10. )!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Publikálta null |
|
|
|
|
Aktív turizmus
Bizottságok
Épített örökség
Helyilap
Intézmények
Iroda
Kistérségek
Klubok
Könyvkiadás és -kereskedelem
Kultúra
Művészet és kultúra
Oktatás
Rendezvényszervezők
Sport
Szabadidő
Szálláshelyek
Tanár
Térség
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Üzleti tanácsadás
Választókerület(ek)
Vendéglátóhely
|
|