A leggyengébbek Magyarország gazdasági mutatói a Közép-Kelet-európai régióban. A multik dübörögnek, a kis és középvállalkozók viszont a túlélésért küzdenek –mondták az előadók a Gazdasági évnyitón a Megyeházán február 6-án, szerdán, melyet ezúttal is a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK), valamint a Veszprém Megyei önkormányzat szervezett.
Megyénk vezető gazdasági szereplőinek legjelentősebb éves találkozóján dr. Markovszky György, a VMKIK elnöke köszöntőjében kiemelte az innováció, a beszállítóik szerepét, mellyel fokozni lehet a magyar gazdaság versenyképességét. Lényegesnek nevezte a mostanihoz hasonló konferenciákat, melyen adott terület meghatározó szereplői kötetlen körülmények között beszélgetnek.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadásában a tőke, a munka és a termelékenység mennyiségét, minőségét bírálta.
Látványos a központi költekezés, amelynek csökkentésére nagy szükség lenne az adóemelések helyett. Kevés a beruházás, nő a munkanélküliség, a foglalkoztatás főként a nők, idősebbek és a fiatalok körében gyenge, képzetlen a tartalék munkaerő.
Eladósodott a lakosság, a fogyasztási konjunktúra tíz éve nem volt ilyen alacsony.A hazai vállalatok termelékenysége a túlzott bérnövekedés, a rájuk rakódó többlet teher miatt elmarad az európaitól, mely hátrányosan érinti a versenyképességet. Ez vezetett a magyar textilipar megszűnéséhez.
A hazai körülmények, a lassuló európai gazdasági növekedés miatt az MNB-nek nem nyílt lehetősége arra, hogy kamatokat jelentősen csökkentse – fogalmazott az előadó. A nyolc százalékos infláció, a másfél százalékos növekedés mellett célszerű lenne, ha a kormány nem az egész országot sújtaná az elvonásokkal.
A liberalizált árampiac, a hosszútávú áramvásárlási szerződések tovább súlyosbítják a helyzetet. A nagykereskedelmi árak 30-40 százalékkal nőttek, a beszerzésben máig a Magyar Villamos Művek élvez teljhatalmat, noha az importot rég szabaddá kellett volna tenni. Simor András a megoldások között a további költségvetési kiigazítást, a vállalati adók és szociális kiadások csökkentését, a termékpiaci verseny bővítését emelte ki.
Az MNB 2009-re három százalékos inflációval számol, noha az olajár kérdőjeles.
-Háromszázezer embernek adnak munkát Magyarországon, a beáramló tőke 28 százalékát, az újrabefektetett jövedelem felét adják, és modern termelési technológiát hoztak a német cégek – hangsúlyozta Vahl Tamás, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Főként a járműiparban, a kereskedelemben, a szállításban, a hírközlésben és az energetikában vannak jelen. A magyar munkaerő motivált, képzett, de rugalmatlan.
A körülmények kiszámíthatatlanok, drágák a hitelek, az adók változnak, a járulékos bérköltségek Európában itt a legmagasabbak, az euró bevezetése 2014-ben várható. Egyre több német cég megfontolja a magyarországi befektetést, a további működést.
- Pályán kívül, vagy partvonalon belül? – kérdezte Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint mondta sok jó gazdasági ötlet elvérzik a politikai küzdelemben. Erősödik a régiók és kistérségek különbsége, reform „barkácsolás” folyik, és semmiben nincs együttműködés. Csökken a működő tőke beáramlás, nincs átgondolt gazdaságpolitika, kritikus a tíz százalék feletti államháztartási hiány, gazdaságunk a térségben a leggyengébb.A régi, eredményes programok megszűntek, a termelőeszközök kétharmada külföldieké, túlzott a multik szerepe. Utóbbaik valóban dübörögnek, hiszen tavaly 20-40 százalékos exportnövekedést értek el, a kis és középvállalkozók (kkv) a túlélésért küzdenek. Náluk a hozzáadott érték ötöde az európainak.
A top 15 cégei adják az export negyven, a top cégei 25 az ötven százalékát. A 100-as top lista cégei hozzák a külföldi tőke 53,7 százalékát, ők foglalkoztatják a munkavállalók negyedét,és a tb bevétel közel ötven százalékát fizetik, adják a teljes hazai hozzáadott érték felét, az átlagjövedelem náluk két millió forint felett van. A teljes hazai kivitel 80 százalékát külföldiek produkálták.
Az uniós lehetőségekkel nem éltünk, drágák a hitelek, nincs határozott fejlődési irány, a rendszerváltáskor túlzott teret kapott a politika. A beruházások nem élénkítik a gazdaságot, tavaly ötven ravatalozó felújítására 361 milliót költöttünk. Alapvető a politika és a gazdaság párbeszéde – vélekedett az előadó.
-Kár, hogy a kormány nem hallotta az előadásokat –vélekedett Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke. Kiemelte a kkv-k nehéz helyzetét a megyében is, és utalt a kamara és az önkormányzat jó együttműködésére. Szerinte túlzott az esélyegyenlőtlenség a multik és a kisvállakozók között. Példaként említette az 1500 embert foglalkoztató gumigyártó multi 30 milliárdos támogatását. Kifogásolta, hogy máig nem történt meg az M8-as út korszerűsítése, amely a nyugati határszélre vezetve élénkítené a gazdaságot
Publikálta null |
|
|
|
|
Aktív turizmus
Bizottságok
Épített örökség
Helyilap
Intézmények
Iroda
Kistérségek
Klubok
Könyvkiadás és -kereskedelem
Kultúra
Művészet és kultúra
Oktatás
Rendezvényszervezők
Sport
Szabadidő
Szálláshelyek
Tanár
Térség
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Üzleti tanácsadás
Választókerület(ek)
Vendéglátóhely
|
|