Az idén is sok érdeklődő volt
kíváncsi a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Veszprém Megyei Önkormányzat
hagyományos gazdasági évnyitó rendezvényére a Megyeháza Szent István-termében.
A megjelenteket dr. Fazekas
János kamarai elnök váratlan megbetegedése miatt Dózsa László alelnök üdvözölte.
Rövid expozéjában hangsúlyozta: most, a választási kampány időszakában,
különösen fontosnak tartják, hogy ne pártokhoz kötődő propagandaanyagokat,
hanem a realitásokat tükröző gazdasági-pénzügyi elemzéseket, új európai uniós
ismereteket és információkat kapjanak a megyei vállalkozások képviselői. A
kamara alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben sok szó esik a
2007-ben megnyíló óriási EU-s forráshoz jutási lehetőségekről, a formálódó II. Nemzeti
Fejlesztési Tervben kezd túlsúlyba kerülni az állami és önkormányzati
beruházások támogatása. Jó volna a döntéshozatalba az új értéket előállító
gazdaság szereplőit jobban bevonni!
Valutaválság fenyeget
Dr. Akar László, a GKI
Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy tavaly az
adóreform-bizottsági munkája miatt nem tudott részt venni ezen a fórumon. Az
eredmény – mondotta – „némileg módosult formában” már látható, bár a
gyakorlatba még csak viszonylag szerény részt ültettek át, s a vállalkozások
számára leglényegesebb reformok még váratnak magukra. A kutató szerint 2006-ban
kissé javuló külső környezetben kell egy alapvetően egészséges szerkezetű
magyar gazdaságot működtetni. Az államháztartási mérleg és a folyó fizetési
mérleg együttes hiánya azonban komoly problémákat okozhat. Véleménye szerint a piac
már most is „meglehetősen ideges”, azonban a választásokig még kivár, hiszen
tudja, „a demokrácia így működik”, ebben az időszakban népszerűtlen
intézkedéseket nem lehet tenni. Azonban, „akárki nyeri a választást, ezzel a
problémával szembe kell néznie és valamit kell tennie”! Sajnos, félő, hogy az
őszi helyhatósági választások miatt az új kormány sem meri felvállalni a
szükséges intézkedéseket, márpedig akkor „a piaci szereplők és a minősítők is
egyértelműen úgy fogják gondolni, hogy itt valami nagy korrekció fog
bekövetkezni”. A kutató szerint így sem kell Magyarország
fizetés-képtelenségétől tartani, de például egy valutaválság kibontakozásától,
amikor a forint az euróhoz képest jelentősen meggyengül, már igen. És ez egy
olyan országban, ahol szinte mindenki euróban és svájci frankban van
eladósodva, nagyon kemény következményekkel járhat…
Magyarországnak meg kell
tanulnia angolul!
Herczog Edit, az Európai
Parlament képviselője népmesei párhuzamokkal tarkított, színes előadásában
elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy változtatni kell a magyar
mentalitáson. Magyarország története folyamán ugyanis – a felvilágosodás
időszakától eltekintve – mindig az járt jól, aki eltitkolta, amije van. Az EU
viszont úgy működik, hogy „az kap, aki be tudja bizonyítani, hogy érdemes a
támogatásra”. Meg kell tehát tanulnunk megmutatnunk, mi az, amink van.
Érzékletes példákkal bizonyította az előadó azt is, hogy az uniós jogalkotás
nagyon erősen befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A régi tagállamok
vállalatai már alaposan ismerik és ki is használják a lobbizási lehetőségeket;
az újak, köztük a magyarok is, több hetes hátrányba kerülnek, mire megismerik a
lehetőségeiket szabályozó joganyagokat. Külön hátrány a nyelvtudás hiánya; „Magyarországnak
meg kell tanulnia angolul!” – mert a jogszabályok először angolul jelennek meg,
és mire lefordítják őket magyarra,
további értékes hetek telhetnek el.
Második rendszerváltást!
Dr. Parragh László, a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a képviselő szavaihoz csatlakozva elsőként
azt tette szóvá, hogy „a magyar gazdaságnak nincs képviselete Brüsszelben”.
Véleménye szerint ez is egyik tünete annak, hogy az állam mindent maga akar
megoldani, holott „közvélekedés, hogy az állam túlköltekezik és rossz
hatékonyságú”. Szavai szerint jelenleg „a költségvetés komoly bizonytalansági
tényező a vállalatok nyakában”. A kamarai elnök struktúraváltást, „második
rendszerváltást” sürgetett, amelyben a gazdaság szereplői maguk is alakítói
lehetnek a versenykörnyezetnek. Hogy ezt eredményesen tudják művelni, arra
bizonyítéknak hozta fel a Széchenyi-kártyát, amely az egyetlen olyan
gazdaságélénkítő program, amely tízezernél több vállalkozást ért el, 210
milliárd forint tőkét mozgatott meg. Dr. Parragh László sürgette a kamara
köztestületi jogosítványainak további bővítését; mindenekelőtt a teljes körű
regisztráció bevezetését, az érdemi partnerséget a K+F források elosztásában, a
területfejlesztésben és a Nemzet Fejlesztési Tervben, valamint a
kereskedelemfejlesztésnek a kamarához rendelését. Érvelése szerint gazdasági
súlya (a 40 ezres tagság a GDP 2/3-át állítja elő), szakmai elismertsége,
országos hálózata és erősödő nemzetközi kapcsolatrendszere révén a kamarai
szervezet már bizonyította alkalmasságát a feladatra.
Zárszavában Kuti Csaba, a megyei önkormányzat
elnöke kifejtette: gondolatébresztő, sok érdekes ismeretet adó előadásokat
hallottunk, amelyek továbbgondolására és megvitatására jó alkalmat kínál az
egyetlen hátralévő „napirendi pont”, a büfé. A megjelentek éltek is a
lehetőséggel, a több mint két órát igénybe vevő előadások után még sokáig
zsibongott a terem környéke a vitatkozó, beszélgető csoportoktól.
Publikálta null |
|
|
|
|
Aktív turizmus
Bizottságok
Épített örökség
Helyilap
Intézmények
Iroda
Kistérségek
Klubok
Könyvkiadás és -kereskedelem
Kultúra
Művészet és kultúra
Oktatás
Rendezvényszervezők
Sport
Szabadidő
Szálláshelyek
Tanár
Térség
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Üzleti tanácsadás
Választókerület(ek)
Vendéglátóhely
|
|