Bár benne járunk a vizsgaidőszakban, mégis sok diák ült be a Veszprémi Egyetem legnagyobb, legszebb előadójába, a Polinszky-terembe, ahova a volt pénzügyminisztert, Draskovics Tibort várták. A Gazdaságtudományi Kar vendége mint mondta, közgazdászként szeretne a saját szemszögéből beszélni a magyar gazdaság néhány vitatott kérdéséről.

Elfogy az előny

Az előadó szerint talán még soha nem volt ennyire szélsőséges a véleménykülönbség a kormányoldal és az ellenzék között a magyar gazdaság helyzetének megítélésében. A kormányoldaltól azt hallani, jó irányban megyünk, az ellenzék azt érzékelteti, közel a nemzethalál. A befektetési bankok is valami szörnyű dologtól tartanak: vagy nagyon erős lesz a forint, vagy nagyon gyenge, de valami rossz biztosan történik vele.

-Szerintem mindegyik véleménynek van alapja, hiszen ez is, az is történt az elmúlt években. Én úgy gondolom, a magyar piacgazdasági átmenet egyértelműen sikeres volt. A Bokros-csomag után a Visegrádi országok közül nálunk volt a legnagyobb a GDP növekedése, a miénk volt a leggyorsabb átmenet. A jogrendszerben, a bankrendszerben, az értékpapírpiacon, az intézményekben megtörtént az átállás. Erős gyökerei vannak a piacgazdaságnak, és szerencse, hogy bár ösztönösen, de piaci alapon történt a privatizáció. Átmenetileg voltak ugyan nálunk is "játékpénzes" megoldások, de ezek más országokban tartósan léteztek. Tisztítótűz ment végig a gazdaságon. Míg a többi, egykori KGST tagországban tartósan fennmaradtak, nálunk hamar tönkrementek a veszteséges vállalkozások. A munkahelyek harmada megszünt, mintegy 20 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék (GDP), de gyors volt a kilábalás is. A régió országai között attraktívnak tüntünk. Ám közben a többiek is haladtak, mára elfogytak az előnyeink, és hasonló pozícióban kell versenyezni. Ami ma elmondható: még mindig nálunk a legmagasabb az egy főre jutó működő tőke, és 2004-ben annyi működő tőkét fogadott az ország, mint a megelőző tíz év egyikében sem.

Piacgazdasági tanulságok

Draskovics Tibor szerint alapvető tény, hogy a rendszerváltás óta kialakult és rögzült egy duális szerkezet. A gazdaságban létezik egy gyorsan fejlődő, versenyképes, főleg külpiacra termelő szegmens, ami a nemzetközi konjunktúrától függ, jól fejlődik, és új munkahelyeket hoz létre. Ugyanakkor van egy másik rész, hagyományosabb, magyar tulajdonú kis- és középvállalatokkal, amelyek termelnek és/vagy szolgáltatnak. A hazai piacon szeretnének megélni, lassabban fejlődnek, a belső konjunktúrától függnek, más a termelékenység, de itt dolgozik a foglalkoztatottak nagyobbik hányada.

-Miután a munkahelyek harmadát elvesztettük, sokan mentek nyugdíjba, vagy vállalták az inaktivitást. Az a helyzet, hogy 1995-96 óta adót és járulékot nem fizetve elfogadhatatlanul nagy tömegek dolgoznak a szürke ködben. Ők a közszolgáltatásokat igénybe veszik, hozzájárulásuk pedig alig van, vagy egyáltalán nincs. Ha ehhez hozzáadjuk a népességfogyást, a rendszerben kódolva van egy növekvő ellentmondás: egyre kevesebb a járulékfizető, és egyre több az igénybevevő. Az is elmondható, hogy a 90-es évek elejére a gazdasági teljesítmény visszaesett, de a jövedelem nem annyira. Ezért jött jól a kiigazítás, a Bokros-csomag 1995-ben. Az volt a lényege, hogy a gazdaság növekedett, gyorsulni kezdett a teljesítmény, és ettől lényegesen lemaradva nőtt a bér. Hasonló politikát folytatott 2000-ig az 1998-ban hatalomra került kormány. Mivel a gazdaságpolitikát a világgazdasági konjunktúra is erősítette, jöttek az eredmények. sőbb a világgazdaság lelassult, a politika a választásokra koncentrált, és rossz döntések születtek, az új kormány pedig folytatta ezt a gyakorlatot.

Nálunk a legklasszikusabb szocializmus él tovább 

E meglepő kijelentést a volt pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy szerinte a magyar gazdasági életet négy fő bűn és két rossz mítosz motiválja. Miután közgazdászként elemzi az eseményeket, fő bűnnek tartja a bérek teljesítménytől, realitástól független emelését, az árfolyampolitika megváltoztatását, ami igen nehéz helyzetbe hozta a hazai piacon megélni akaró termelőket. A harmadik fő bűn a lakáspolitika -véli Draskovics Tibor, mert a létrejött jelzáloghitelezés és támogatási rendszer egy csapásra elvitte a lakossági megtakarításokat, tehát nőtt a deficit, hiszen a hiteligényeket csak külpiacról lehetett kielégíteni. Emellett igazságtalan is volt az új lakáspolitika, mert azoknak segített és nagyobb arányban, akiknek kisebb volt a gondja. Negyedik az említett fő bűnök sorában az államháztartás és a közszféra 1990 óta változatlan helyzete. maradt az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az önkormányzati rendszer, a nyugdíjreform volt az egyetlen, következetesen véghezvitt változás. Ezért mondja azt Draskovics Tibor, hogy nálunk a legklasszikusabb szocializmus él tovább, fennmaradásában a 2002 előtti és utáni kormányok egyaránt felelősek. Ez az oka a 2003-2004 fordulójára kialakult súlyos egyensúlyi problémáknak is.

No és melyek azok a rossz mítoszok?

-Az egyiket úgy mondanám, hogy mégiscsak van ingyenebéd. A szocializmusban az egész társadalom azt szokta meg, hogy majd az állam megoldja a problémákat. A rendszerváltozás után a versenyszférában dolgozók hónapok alatt megtanulták: az állam nem gondoskodik. A Bokros-csomag az egyensúlyteremtés mellett megpróbálta megváltoztatni a társadalom gondolkodásmódját is, és minden jel arra mutatott, sikerülni fog. De jött az új kormány, a Fidesz 1998-tól , de 2002-től a baloldali kormány is azt sugallta: az állam gondoskodik, támogat.

Ugyanilyen rossz mítosz volt az erős forintba vetett hit. Sikerült elültetni a fejekben, hogy az erős forint a jó, aki mást akar, az magasabb inflációt, szegénységet gerjeszt. Pedig a magas kamatokon keresztül fenntartott magas árfolyam nem jó a gazdaságnak, és nem is nagy árfolyamkülönbségről van szó, csak alig tíz forintnyi mozgástérről! Ez a két rossz hiedelem erős szembenállást eredményezett, súlyos bizalmi deficitet a magyar gazdasággal és gazdaságpolitikával szemben. A nyugati országokban a gazdaságot minden szinten meglévő kooperáció jellemzi, nálunk erről nincs szó.

Összegzés

Mivel az Európai Unióhoz csatlakozott tíz ország között teljesítményben, a gazdaság állapota szerint középen helyezkedünk el, nincs válsághelyzet, de van feladat- szögezte le Draskovics Tibor. A politika számára az, hogy ne hagyja tévhitekben élni a társadalmat, a kormány számára pedig az, hogy hozza meg az elkerülhetetlen döntéseket. A több évfolyamból jelen lévő egyetemi hallgatóknak ugyanakkor azt javasolta, fogadják el, hogy a felsőfokú végzettségnek már nem szükségszerű velejárója a vezető pozíció. Mivel a munkerőpiac egyre igényesebb lesz, nem várható a foglalkoztatás gyors bővülése, a lassú előre haladásnak is ára van: sok munka, folyamatos tanulás, nyelvtudás és mobilitás.  

Publikálta null
		Aktív turizmus Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Veszprémi lovas bázis Bizottságok MTA Veszprémi Területi Bizottsága Épített örökség 2. történelmi útvonal - Veszprém - Herend - Ajka - Pápa Érseki Palota - Veszprém Ferences templom - Veszprém Gizella-kápolna Margit-romok Piarista templom - Veszprém Szent György kápolna Szentháromság-szobor - Veszprém Szent István király és Gizella királyné kőszobra Szent István völgyhíd Szent Mihály-székesegyház Tűztorony Várkapu Veszprém vára Helyilap Nonprofit Portál Veszprém Online Intézmények Lovassy László Gimnázium - Veszprém Veszprémi Középiskolai Kollégium - Veszprém Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal Iroda Tourinform Veszprém Tourinform Veszprém Megyei Iroda Kistérségek Veszprémi Kistérség Klubok Lehner Péter Könyvkiadás és -kereskedelem UTAS ÉS HOLDVILÁG ANTIKVÁRIUM Kultúra Bakonyi Ház Balaton Galéria - Veszprém Csikász Galéria Dubniczay-ház - László Károly Gyűjtemény Gizella Királyné Múzeum Hadnagy László Helytörténeti Gyűjtemény Kórus- és Zenekari Fesztiválok Laczkó Dezső Múzeum Magyar Építőipari Múzeum Magyar Építőipari Múzeum Szabadtéri Gyűjteménye Mestermű Galéria Művészetek Háza Nagy András népi iparművész Petőfi Színház Pincegaléria Téglamúzeum Vár Galéria Veszprém Megyei Közművelődési Intézet Veszprém Városi Művelődési Központ Művészet és kultúra Radics Tibor Városi Művelődési Központ és Könyvtár VMMI Laczkó Dezső Múzeum Oktatás SÉDINFO Rendezvényszervezők SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda Sport Bakony Outdoor Sport Egyesület Szabadidő Állatkert HEVMESZ Szálláshelyek Akadémia Vendégháza Árpád Panzió Betekints Hotel**** Biotourist Vendégház Éllő Panzió Erdei Motel és Kemping** Fenyves Youth Hostel (Diák Hotel) Füzesi Vendégház Gizella Hotel *** Hotel Jade Hotel Veszprém*** Hotel Villa Medici**** Két Lotti Villa Panzió Oliva Panzió Péter-Pál Panzió Róza Panzió - Vendégház Sirály Panzió Szent István Pihenőház Táncsics Mihály Szakközépiskola Kollégiuma TAPÓ Fogadó és Királyi Étterem*** Veszprémi Egyetem Központi Kollégium Tanár Gaál Richárd Térség Veszprém és a Séd vidéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Dél-Bakonyaljai Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Üzleti tanácsadás Pirkadat Választókerület(ek) Veszprém Megye 06. számú Országos Egyéni Választókerület Veszprém Megye 07. számú Országos Egyéni Választókerület Vendéglátóhely Kávé és Teaház az Íródeákhoz (Veszprém Komakút tér 3.) Nivegy-völgyi Borok Háza Étterem Viktória