Annak, hogy az idei nyár tulajdonképp egyetlen hét kánikulába sűrűsödött, vélhetően csupán az NB I-es bajnokságra készülő kézilabdázók örültek, ugyanis a gyakori hűvös idő ellenére a Papp-Tolsztih edzőpáros alaposan befűtött a fiúknak. Negyedik hete tart az alapozás, és az információink szerint eddig kőkemény munkával telt. A hazai környezetben kezdődő ráhangolás után hét napig Harkányban készült a csapat, s most ismét itthon dolgoznak a fiúk. Papp László edző értékelésében a nyári változásokra, illetőleg az elvégzett munkára is kitért: - Kár sopánkodnunk Dömös távozása miatt - ez sajnos benne van a pakliban. Annak viszont kifejezetten örülök, hogy a tervezett átigazolások megvalósultak, így a felkészülést már a tervezett kerettel tudtuk kezdeni. Hiszem, hogy az új játékosok erősségeink lesznek, és Horváth Szilárd érkezésével a jobboldali játékunkban is nagyobb lehetőségek lesznek. A tréner még az évzáróra olyan részletes elemzést készített a csapatról, melyhez hasonlót utoljára talán Skaliczy László edzősége idején hallhattunk. Ezek után nem meglepetés, hogy a csapat felkészülési programja is hasonló precizitással és szakmai megalapozottsággal készült. - Hogy milyen munkát végeztünk, azt majd a bajnoki teljesítményünk válaszolja meg, de ideálisan tudtunk készülni. Harkányban a remek körülmények között hét nap alatt tizennyolcszor edzettünk, ami szemlátomást megfogta a fiúkat. Fiatal csapatunk van, ki kell használnunk a terhelhetőség és az elvégzett munka előnyét. Csupán egy kérdés kéne, hogy rendeződjön, mégpedig az egyetlen függőben lévő játékosigazolás. Amennyiben a szegedi Sutkát sikerülne megszerezni, kifejezetten optimistán várnám a szezonkezdést.” Egyébként négy új játékos érkezett a csapathoz, akik közül Pókos Zoltánt nem hinném, hogy különösképpen be kell mutatni a szurkolóknak (csupán az a megdöbbentő, hogy Póki is már a 33-dik évét tapossa). Örömmel jöttem vissza Komlóra - mondja -, hiszen sok minden ide köt a városhoz, meg aztán az is fontos, hogy a fiúk feljutottak az NB I-be. Egy évre szerződtem a csapathoz, de reményeim szerint itt fogom befejezni pályafutásomat - természetesen NB I-es játékosként. A baranyai kézilabdaszurkolók körében jól csengő név a Pécsről elszármazott Horváth testvéreké, mint ahogyan Gyáfrás Dávid neve sem ismeretlen, ugyanis pályafutásuk több pontban megegyezik. Horváth Roland: született: 1982., magassága: 200 cm, súlya: 108 kg, posztja: beállós. Pécsett kezdett kézilabdázni, 16 éves korában került a Veszprémhez, ahonnan előbb Győrbe, majd Szigetvárra igazolt. Horváth Szilárd: született: 1981., magassága: 194 cm, súlya: 94 kg, posztja: jobbátlövő (balkezes). Pályája testvérével azonos. Gyáfrás Dávid: született: 1983., Szolnok, magassága: 190 cm, súlya: 90 kg, posztja: balátlövőirányító. Szolnokról került Veszprémbe, majd neki is Győr és Szigetvár volt az állomáshelye. Miután mindhárman Szigetváron töltötték a legutóbbi bajnokságot, felmerül a kérdés, hogy dolgozták fel a gárda kiesését, illetve mit várnak új csapatuktól: H.R.: Nyolcadik helyen kellett volna végeznünk, ám ehelyett kiestünk. Nagyon csalódott vagyok és egyszerűen nem értem, miért buktunk el. Remélem, jövő nyáron kellemesebb évet zárunk. H.Sz.: Szerintem nagyszerű szellemű csapathoz kerültünk, nem mellékesen csodálatos szurkolósereggel a hátunk mögött. Hiszem, hogy ebben a miliőben, ebben a közösségben van annyi erő, hogy olyan kritikus szituációban se bukjunk el, mint legutóbb Szigetváron. Gy.D.: Sok helyen voltam már pályafutásom során, de ennyit és ilyen minőségben még életemben nem edzettem, mint Komlón. Jó a csapatban a hangulat is, hisz majdnem egykorúak vagyunk, így aztán nem tudom elképzelni, hogy mindez ne párosuljon majd eredményes idénynyel is.
B. I.
|