1985-re elkészült a sportcsarnok, s az intézmény szerves részévé vált a rendezvényeknek. A zsűri előtti szereplések a színházban; a szabadabb esti hangversenyek, valamint a záró gálahangverseny pedig a sportcsarnokban került a közönség elé. Itt hangzott el először az összkar előadásában Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz c. kórusműve, melyet Zámbó István vezényelt. Az ezt követő fesztiválokon azóta ezt záró műsorszámként mindig az összkar énekli. Vezényelte már Remenyik János, Sapszon Ferenc, Tillai Aurél, Szabó Dénes, 1993-tól pedig minden alkalommal Tóth Ferenc dirigálta. Különös és felemelő hangulat uralkodik ekkor a csarnokban, mert a kórusokkal együtt énekel a közönség is, ugyanis a résztvevők többsége valamikor szintén kórustag volt. A városi tanács, valamint az országos támogatók mellett egyébként 1985-ben jelentek meg először szponzorként vállalatok, üzemek. A résztvevő kórusok száma 12 volt, közülük 5 külföldi és 7 magyar. 1987 a peresztrojka időszakára eső esztendő, és a nyolcadik találkozó éve. Ezen a fesztiválon három gyermekkórus képviselte a Szovjetuniót - ezek Moszkvából, Lvovból, illetve Szuhumiból érkeztek. Összesen 15 kórus volt a város vendége. Az elhelyezésük komoly gondot jelentett, ám a szülők segítettek. A vállalatok, üzemek mellett Kossuth-bánya szocialista brigádjai pénzzel támogatták a rendezvényt. 1989-ben a kilencedik találkozó előkészítésével és annak lebonyolításával a művelődési központot bízta meg a város vezetése. A megrendezéshez az az összeg is hozzájárult, melyet a Mérei Emil országgyűlési képviselő segítségével a Soros Alapítványhoz benyújtott pályázaton sikerült elnyerni. A lakosság, a vállalkozók, a bankok, az intézmények dolgozói forintjaikkal segítették a fesztivált, melyen 10 kórus vett részt: 5 külföldről és 5 Magyarországról. A vendégkórusok vasárnap délelőtt a fogadó iskolákban szerepeltek az adott intézmény kórusával együtt. A kórustalálkozóról a szakemberek elismeréssel szóltak. 1991-ben ünnepelte Komló várossá nyilvánításának 40. évfordulóját. Ebben az évben rendezték meg 10. alkalommal a gyermekkórus fesztivált. A rendszerváltás utáni első rendezvényen 8 kórus vendégszerepelt. Új lehetőség a fesztiválok történetében, hogy a kórusok vasárnap délelőtt a megye településeinek templomaiban koncerteztek, ill. közreműködtek a szentmiséken. 1993-ban jelenik meg először a fővédnök, védnök intézménye. Ekkor a fővédnök Komló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az ezt követő években Göncz Árpád köztársasági elnök, majd más jeles személyiségek vállalták ezt a szerepet. A résztvevő kórusok száma 10 volt, a bejelentkezett celjei kórus Szlovéniából a délszláv háború miatt nem jöhetett el. Ebben az évben január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a Pécs-Baranyai Kulturális Kamara nívódíjban részesítette a két évtizedes múlttal rendelkező fesztivált, tavasszal pedig Komló Város Önkormányzata, a Komló Városi Művelődési Központ, valamint egy természetes személy létrehozta a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál Alapítványt. Céljaként megfogalmazták, hogy elő kell segíteni Komló város ének-zenekultúrájának kiteljesítését a nagyhírű fesztivál támogatásával. Továbbá támogatni kell mindazon célkitűzések elérését, melyek a fesztivál alapgondolatával megegyeznek. Az 1995-ben rendezett 12. kórustalálkozónak 10 résztvevője volt, 5 külföldi és 5 magyar kórus. A sportcsarnoki nyitó hangversenyen első alkalommal szerepelt a Munkáskórus, a Komlói Pedagógus Kamarakórus és a Kodály Zoltán Ének-zene Tagozatú Általános Iskola néptánccsoportja. 1997-ben rendezték meg a 13. találkozót. Ezen a fesztiválon köszönthettek Komlón először Ázsiából, Taivanból érkezett gyermekkórust. 1999-ben a 14. fesztivál vendége volt az Amerikai Egyesült Államok Pennsylvania államából, Pittsburgh-ből érkezett gyermekkórus. A háromnapos rendezvény záró gálahangversenyét fesztiválkarnevál zárta a sportcsarnokban.
Forrás: Komlói monográfia 2. Szerzők: Makráné Kónya Melinda és Páll Lajos.
(A fesztiválról várhatóan pár hét múlva bővebb tájékoztatást, részletes programot olvashatnak az érdeklődők a portál "PROGRAMTÁR" linkje alatt.) Turi Péter
|