|
 A négy éve alapított Knuth Károly Díjat (és a vele járó arany pecsétgyűrűt) évente ketten kapják meg. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ) legmagasabb elismerését azoknak ítéli a szakmai bizottság, akik életművükkel kiérdemelték azt. 2005. április 28-án a MATÁSZSZ Egerben tartott országos konferenciáján - melyen több mint száz település hőszolgáltatással foglalkozó szakemberein túl a beszállítók képviselői is részt vettek - e rangos elismerést vehette át Vakaró József, a Komlói Fűtőerőmű Kft. ügyvezetője.
A 65 éves, de ma is fiatalos temperamentumú és gondolkodású erőműigazgató egész életében a hőszolgáltatásban dolgozott. Mint mondja, 1966-ban Pécsett kezdett, de hamar bekapcsolódott a komlói távhőszolgáltatásba is, hisz a PÉTÁV itteni kirendeltségét már ő alapította, s irányította a hővezetékek, hőközpontok építését. Ebben az időszakban pár évig Komlón is lakott, majd visszaköltözött Pécsre, ahol a megyei hatáskörű PÉTÁV újabb nagy feladattal bízta meg. A teljes megyei távhőrendszer-beruházást (a mohácsi, siklósi, szigetvári rendszerek kiépítését) irányította, majd 1980-tól ezek üzemeltetéséért is ő felelt. Ezalatt Baranyában több mint 40 ezer lakás és megszámlálhatatlan intézmény tért át távfűtésre.
A rendszerváltást követően ezen a területen is sokminden átrendeződött. A PÉTÁV nem vállalta a vidéki rendszerek fenntartását, üzemeltetését, így azok önállóvá váltak. Komló 1993-ban kapta meg a teljes hálózatot, s az önkormányzat ekkor hozta léte a Komló-Hő Kft.-t, melynek vezetésével Vakaró Józsefet bízták meg. Három évvel később a város megvásárolta az erőművet, majd összevonta a két céget Komlói Fűtőerőmű néven, s ennek ügyvezetője azóta is a tapasztalt, a műszaki fejlesztésekre mindig is fogékony szakember lett. Nem véletlen hát, hogy egy évvel később már Komlón volt a vezetékes gáz, s a helyi erőmű is átállt gáztüzelésre.
Ez nem csupán a légszennyezés csökkenése miatt volt nagy jelentőségű változás, hanem azért is, mert ezzel a beruházással csökkenhettek a költségek is. Mert míg korábban az erőmű nyáron nem termelt villamosenergiát - sőt inkább vásárolt -, a három gázmotor üzembe helyezése után folyamatossá válhatott az áramtermelés. Így azóta a fűtőerőmű nemcsak önmagát látja el, de egész évben értékesíteni tudja az általa termelt áramot. Mint az ügyvezető mondja, a cég másfél milliárd forintos éves árbevételének egyharmadát a villamosenergia-termelés adja, s főként ennek köszönhető, hogy Komlón nem annyiba kerül a távfűtés, amennyibe a régi tüzelési mód esetén kerülne. De a komlói gázberuházás nemcsak az erőművet érintette. Ezzel együtt ugyanis a város 12 intézményébe (így pl. a dávidföldi iskolába, két szociális otthonba) telepítettek gázüzemű készülékeket. Ezek kivitelezését is a fűtőerőmű végezte és az ő szakembergárdájuk feladata az üzemeltetés is. Tavaly pedig őket kérte fel a város vezetése a közel 20 éve húzódó uszodaberuházás befejezésére, elkészülte után pedig az üzemeltetéssel is őket bízták meg. Ez a cég profiljától jelentősen eltérő feladat volt, melyet a szakmailag jól felkészült, tapasztalt kollektíva mégis sikerrel oldott meg. Igaz ez a megállapítás annak ellenére, hogy az önkormányzatnak nem állt rendelkezésére elég forrás - még az állami segítséggel együtt sem - a beruházáshoz, és a szeptember óta eltelt idő tapasztalatai szerint nehézségeket okoz az üzemeltetéshez szükséges anyagiak előteremtése is. Vakaró József és munkatársai mégis büszkék az objektumra, csakúgy, mint az egész komlói távhőrendszerre, melyre a folyamatos fejlődés, megújulás a jellemző, és a tervek szerint ez tovább folytatódik.
A kitüntetett azt mondja, nagy megtiszteltetés számára ez a magasrangú szakmai elismerés, többek közt azért is, mert eddig ilyen kis település ilyen kis vállalatának vezetője még soha nem kapta meg.
Az eddig leírtak és Vakaró József közel négy évtizedes szakmai munkásságának ismeretében úgy gondolom - és evvel bizonyára a Kedves Olvasó is egyetért -, hogy a Knuth Károly díj 2005-ben méltó helyre került.
O.P.
|
