|
Hat év telt el azóta, hogy az önkormányzat rendeletet alkotott a helyi környezetvédelemről. Ebben egyértelműen megfogalmazta a rendszeres lakossági tájékoztatás és a lakosságot érintő kérdéskörökbe való beleszólás, véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítását. A város környezeti állapotának rendszeres nyomon követése és megismertetése a lakossággal, a szakmai, társadalmi és civil szervezetekkel nemcsak lehetőség, ezt magasabb jogszabályok törvényileg is előírják. Sokan úgy vélik, hogy egyes tervezések, beruházások, kivitelezések előkészítése során elmarad a nyilvános eszmecsere; úgy születnek döntések, hogy a polgároknak nincs módjuk a demokratikus vélemény-nyilvánításra. Mások azt kifogásolják, hogy a városi környezetvédelemre nincs kidolgozott program, s hiányzik egy szakmailag megalapozott átfogó jövőkép. Megkerestem Jencsik Jánost, a környezetvédelmi és turisztikai bizottság elnökét, hogy tájékoztasson bennünket a felmerült kérdésekről.
- Az 1995-ös környezetvédelmi törvény 51. §-a előírja, hogy az önkormányzat évente köteles tájékoztatni a lakosságot a település környezetvédelmi helyzetéről. Mi az oka annak, hogy ez a tájékoztatás évről évre elmarad?
- A kérdés felvetése furcsa és megalapozatlan, mert a Komlói Újságban rendszeresen jelennek olyan cikkek, amelyek Komló és környékének környezetvédelmi gondjaival foglalkoznak, de a bizottság által kiírt környezetvédelmi pályázatok témái is a lakosságnak, a városnak szólnak. Ezenkívül nyilvános a bizottsági ülés, a testületi ülés és a közmeghallgatás is.
- A város 1999-ben elfogadott környezetvédelmi rendelete alapján ki kell dolgozni, és el kell fogadni Komló környezetvédelmi programját. Mikorra tervezik ennek a megvalósítását?
- A városnak van környezetvédelmi programja, 2004 év őszén fogadta el a testület. Nyilvános bizottsági ülésen tárgyaltuk. A környezetvédelmi felügyelőség 2003-ban az önkormányzatok bevonásával környezetvédelmi intézkedési tervet dolgozott ki, hosszútávra. Szorosan kapcsolódik a programhoz a város hulladék-gazdálkodási rendelete, és a város részletes rendezési tervének környezetvédelmi fejezete is tartalmaz környezetvédelmi megszorításokat, melyek a jövőképet meghatározzák.
buszpályaudvar, a vasútállomás, a vasúti kőrakodó és a hőerőmű által bezárt terület, valamint a közlekedésből eredő környezeti szennyezés. A probléma csak hosszútávon oldható meg, hiszen az autóbusz- és a vasútállomás áthelyezése jelentős beruházást igényel, nem beszélve arról, hogy a várost elkerülő utak megépítését egy éves programba nem lehet besűríteni. 2003-ban létrehoztuk a környezetvédelmi alapot, melynek felhasználásáról a környezetvédelmi bizottság gondoskodik. Az elmúlt évben egymillió-kétszázötvenezer forintot használtunk fel ?zöldfeladatok" finanszírozására - többek közt a gyomnövények elleni védelem eszközfeltételeire, a parlagfű elleni védelemre, az illegális hulladéklerakók felszámolására. Elkészült az allergén gyomnövé
nyek elleni védelem prioritásokat megjelölő térképe is. A bizottság 2005. évi munkaprogramja a környezetvédelmi alap összegétől függ, annak pontosítása után lesz véglegesítve.
- Köszönöm a bizottsági elnök úr sokoldalú és részletes beszámolóját, bár arra például nem kaptam érdemi választ, hogy miért marad el az elemzéseken alapuló, törvényileg előírt éves lakossági környezetvédelmi tájékoztatás. Azt ugyanis szerintem nem helyettesítheti a nyilvános bizottsági ülés és a közmeghallgatás.Természetesen várjuk és be is számolunk majd a bizottság 2005. évi munkaprogramjáról és a lakossági tájékoztatás időpontjáról is.
- Szintén a környezetvédelmi rendeletben fogalmazódott meg egy úgynevezett zöldfelületi rendszerterv kidolgozása. Lát-e Ön esélyt arra, hogy még ebben a választási ciklusban sor kerülhet erre?
- A zöldfelületi rendszerterv kidolgozása a részletes rendezési terv (RRT) elfogadása után valósítható meg. Ennek fő oka a város dinamikus átalakulása, fejlődése. Várható a buszmegálló, vasútállomás, vasúti kőrakodó városból való kitelepítése, valamint az erőmű áthelyezése. A felszabaduló terület a belváros zöldfelületeinek, parkjainak jelentős növekedéséhez vezet.
- Komlón idáig három terület és két természeti emlék került helyi védelem alá. Ugyanakkor egyik helyet sem jelöli hivatalos tábla. Ön szerint hogyan lehet tájékoztatni a helyi lakosságot és a hozzánk látogató turistákat a védett területekről?
- A kérdés felvetése jogos, de a városgondnokság néhol már helyezett ki táblákat, sajnos azonban ezeknek már csak a hűlt helyét találjuk. Az időjárástól függően tervezzük a táblák kihelyezését. Addig is Komló város honlapjára belépve a turisták megtekinthetik környezetünk védett részeit.
- Régóta probléma, hogy a város közvetlen környezetében igencsak megszaporodott az erdők tarvágása. Ugyanakkor önkormányzati rendelet írja elő, hogy a művelést fokozatos szálalással, hagyásfákkal, és 30-50 éves időtartamra széthúzva kell előirányozni, az élőhelyek védelme érdekében a szegélyzónákat természetes állapotban meg kell őrizni. Mit ér egy olyan rendelet, amelyet évek óta nem tartanak be?
- Az erdészet nem tehet mást, mint hogy kivágja az elöregedett erdőket. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a várost körülvevő erdők olyannyira elöregedtek, hogy a szálaló művelés nem valósítható meg.
- Hol látja Ön a város környezetvédelmének neuralgikus pontjait, s milyen bizottsági munkaprogramot dolgozott ki a 2005-ös évre?
- Komló város neuralgikus pontjai a múltra vezethetők vissza. A város iparosodása során a lakóházak az ipari létesítmények közvetlen közelében épültek fel. A környezeti állapotot tovább rontja, hogy közlekedési útjaink a város központján haladnak át. Ezekből a tényekből adódik, hogy környezetvédelmi szempontból a legneuralgikusabb pontok a belvárosban lévő autóbusz-pályaudvar, a vasútállomás, a vasúti kőrakodó és a hőerőmű által bezárt terület, valamint a közlekedésből eredő környezeti szennyezés. A probléma csak hosszútávon oldható meg, hiszen az autóbusz- és a vasútállomás áthelyezése jelentős beruházást igényel, nem beszélve arról, hogy a várost elkerülő utak megépítését egy éves programba nem lehet besűríteni. 2003-ban létrehoztuk a környezetvédelmi alapot, melynek felhasználásáról a környezetvédelmi bizottság gondoskodik. Az elmúlt évben egymillió-kétszázötvenezer forintot használtunk fel ?zöldfeladatok" finanszírozására - többek közt a gyomnövények elleni védelem eszközfeltételeire, a parlagfű elleni védelemre, az illegális hulladéklerakók felszámolására. Elkészült az allergén gyomnövények elleni védelem prioritásokat megjelölő térképe is. A bizottság 2005. évi munkaprogramja a környezetvédelmi alap összegétől függ, annak pontosítása után lesz véglegesítve.
- Köszönöm a bizottsági elnök úr sokoldalú és részletes beszámolóját, bár arra például nem kaptam érdemi választ, hogy miért marad el az elemzéseken alapuló, törvényileg előírt éves lakossági környezetvédelmi tájékoztatás. Azt ugyanis szerintem nem helyettesítheti a nyilvános bizottsági ülés és a közmeghallgatás.Természetesen várjuk és be is számolunk majd a bizottság 2005. évi munkaprogramjáról és a lakossági tájékoztatás időpontjáról is.
Fazekas Imre
|
