|
A projekt célja
JNSZ Megye több városában már működő civil korporációk, együttműködések, érdekképviseleti szerveződések 2006-ban megkezdett regionális hálózati együttműködésének erősítése a civil-civil, és a civil érdekérvényesítés a demokratikus ellenőrző mechanizmusok és a civil-önkormányzati partnerség területein.
A program célcsoportja
Elsősorban 20-25 olyan civil szerveződés a régióban, amely mérete és előtörténete alapján nyitottak a civil hálózati együttműködésre, illetve potenciálisan alkalmasak részt venni a civil érdekérvényesítés területén az önkormányzati döntések társadalmi kontrolljának és döntéshozatali mechanizmusok átláthatóságának biztosítására.
Szükségesség
A tanácsi rendszer önkormányzattá alakulásával egy időben (a 90-es években) újjáéledő helyi civil szektor gyengeségének számos jelét és okát ismeri a szakirodalom, feltárt az öntevékenység kudarca, a forrásteremtés korlátozottsága, az alacsony lakossági részvételi arány, a bizalmatlanság és a csalódottság.
A projekt tematikája a képviseleti demokrácia sokak által felismert kiüresedésének jelensége köré szerveződik. A jelenlegi rendszerben az egyének és helyi közösségek életét érintő döntések meghozatalának szintje egyre inkább elválik az érintettek körétől, a megszülető döntések pedig a gazdasági érdekeknek, versenyképességnek rendelik alá életünk majd minden területét (kultúra, élelmiszerek, közszolgáltatások, stb.).
A hálózati együttműködés területén megfelelően azonosítva az erősségeket, lehetősségeket fokozni kell a JNSZ Megyében 2006-ban már létrehozott civil együttműködés hálózati rendszerben való részvételt, ki kell építeni a civil nyilvánosság média csatornáit (internet, nyomtatott sajtó) is.
A helyi demokrácia értelmezési kerete
Helyi demokrácia két alapelvre épül: a döntéshozók társadalmi ellenőrzésére (popular control) és a polgárok politikai egyenlőségére (political equality) eme ellenőrzés megvalósításában (David Beetham alapján)
A civil-önkormányzati partnerség a helyi önkormányzat és a civil szféra együttműködésének erősítését, a demokratikus ellenőrző mechanizmusok kifejlesztését és a civil-önkormányzati partnerség fejlesztését feltételezi, amelyben a civil szervezetek oldaláról a helyi civil társadalom alkalmassá válik arra, hogy az önkormányzati döntéseket és különösen a döntéshozatali mechanizmusokat a helyi társadalom számára átláthatóvá tegye, míg az önkormányzat partner ebben a folyamatban.
A projekt alapvetően három szakaszból áll.
Az első szakaszban a helyi civil kooperációk működésének erősségeit, gyengeségeit, lehetősségeit és veszélyeit tárjuk fel és elemezzük (civil SWOT), a hálózati együttműködés továbbfejlesztéséhez szükséges háttérelemzéseket végezzük el, összegyűjtjük azokat az információkat, amelyek a továbblépéshez nélkülözhetetlenek lesznek. Ezzel párhuzamosan elemzésre, értékelésre és azonosításra kerül ezen korporációk érdekérvényesítési kompetenciái, a hálózati együttműködés előnyei, az egyes közhasznú és kiemelten közhasznú helyi civil szervezetek és az önkormányzat kapcsolata.
A második szakaszban kerül sor a civil kooperációk/szervezetek bevonásával az akciótervek elkészítésére. A hálózati együttműködés fejlesztésének szempontjából ez a legintenzívebb része a projektnek. A 6 fordulóból álló workshopok célja annak áttekintése, hogy milyen hálózati eszközök állnak rendelkezésre, a civil együttműködés mely területeken eredményezne komolyabb hatású akciótervek kidolgozását, a civil szervezetek érdekérvényesítési folyamatokban való hatékonyság növekedését. Ebben a szakaszban felkészítjük a résztvevőket arra is, hogy saját maguk definiálják a Civil hálózati együttműködéshez, az önkormányzatokhoz és a helyi politikához való viszonyukat, az első szakaszban feltárt működési mechanizmusok hibáinak kiküszöbölésére.
A harmadik szakasz során az első két szakasz eredményeinek, következtetéseinek alkalmazásával erősödik a JNSZ Megyében 2006 óta elindult civil regionális együttműködési aktivitás, a kidolgozott akciótervekhez kapcsolódó civil aktivitás megjelenik az Interneten (www.civilreg.hu.com és a JNSZ Megyei Néplap havi rendszerességgel megjelenő "Civil rovatában".
A két helyszínen (Szolnok, Kunszentmárton) 6-6 fordulós workshopok témakörei, (indoklás)
1. jogok védelme (A jogok biztosítása és védelme, egyén védelme a közigazgatás, az állam esetleges túlsúlyával szemben. Számos jog tartozik ide, amely egyképpen része a társadalmi részvételnek - pl. az állam átlátható működése, a jogorvoslathoz való jog, stb.)
2. átlátható működés (ha az önkormányzat működéséről az információk könnyen érthetőek és sokféleképpen hozzáférhetőek, akkor az egyenlőség követelménye is teljesül)
3. választói igényekre érzékeny (responsive) kormányzat (a helyi önkormányzatnak a saját választóit kell képviselnie, a vezetőknek nem csak a választási nyilatkozatokban, hanem a napi döntéseikben is a választóikat kell képviselniük)
4. választók képviselete (egyes csoportok kizárásának mértéke a választott testületekből utal az egyenlőtlenségek kialakulására a kizárás nem jogi eszközökkel valósul meg, sokkal gyakoribb, hogy bizonyos csoportok hangja társadalmi kizárás miatt nem jut el a megfelelő helyekre)
5. demokratikus civil társadalom (a horizontálisan megszervezett társadalmi csoportok képesek a társadalmi igényeket közvetíteni és - az állampolgári jogokat, átláthatóságot, és a képviseleti intézményeket kihasználva - képesek a társadalmi akaratot érvényesíteni az önkormányzat felett)
6. nyilvánosság (a média és a civil társadalom működése biztosítja mind a döntéshozók külső ellenőrzését, mind a különböző csoportok egyenlőségét)
Várt eredmények:
Azonosításra kerülnek azok a területek, amelyek a térség civil szerveződéseinek hálózati együttműködése során aktívabban szolgálhatják a civil érdekérvényesítési folyamatokat.
A hálózati együttműködés 2006-óta tartó folyamata intenzívebbé válik, új, jelenleg még ebben az értelemben fehér foltnak tekinthető kistérségek kapcsolódhatnak be.
A hálózatosodás fokozásával fejlődik/erősödik a helyi civil érdekérvényesítési folyamat és erősödik a helyi demokrácia civil kontrollja, a jelenleg tapasztalható "demokratikus deficit" társadalmi modell átfordul a "demokratikus ellenőrzés" modellbe a helyi közösségen belül.
Meghatározásra kerülnek azok a cselekvési területek, amelyekben a helyi civil szervezetek esélyük van a fokozott hálózati együttműködésre, a kapcsolt akciótervek kidolgozásra kerülnek. A helyi civil szervezetek közül többen elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyekkel fel tudják ismerni saját eszközeiket a hatalmi túlkapások kontrollja tekintetében és fel tudnak készülni a politika és a helyhatóság nyomásgyakorlási törekvéseivel szemben.
Vélemények, hozzászólás, vita, szavazás a fórumban>>>>
Civil szervezetek jelentkezése a programba
|
