A napirendi pontok közül a teljesség igénye nélkül csak néhányat megemlítve - a Szolnok Ipari park bővítése, az Önkormányzat devizapolitikai és likvid pénzeszközei kezelésének szabályozása, a Damjanich Városi Sportuszoda kivétele a VCSM koncessziós szerződésből, és elidegenítésre felajánlása vagy a Felső-Szandai rét beépítetlen ingatlanainak pályázat útján történő elidegenítése.
A napirendi pontok megszavazása előtt Tóth Ferenc, civil képviselő javasolta a Damjanich elidegenítésének zárt ülésen tervezett tárgyalását nyílt ülésen tárgyalni, amelyet a képviselő testület sajnos elutasított.
Immár rendszeres forgatókönyvvé vált a képviselő testületi illetve a bizottsági üléseken az, hogy az előterjesztésben szereplő zárt ülések egy részét, amelyek tartalma nem indokolja a zárt ülésen történő tárgyalását – a civil képviselő szorgalmazza a nyílt ülésen tárgyalni. Eddig nem sikerült azonban áttörést elérni abban, hogy a döntéshozatali folyamat a civil alapelveknek megfelelően a város nyilvánossága számára átláthatóbbá váljon, többnyire üzleti titokra, a város vagyonával történő gazdálkodásra, vagy a személyes adatok védelméhez fűződő jogra hivatkoznak. Nem zavarja az előterjesztőket az a tény sem, hogy például az üzleti titok, azon belül nevesítve a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó utalásokat jelent. Ennek megfelelően amennyiben egy előterjesztés nem tartalmazza a fent felsorolt esetek közül valamelyiket, akkor nem lehet üzleti titokról beszélni.
Jogos elvárás a város lakossága részéről a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog, amelyet azonban sért az, ha a képviselő testület olyankor is zárt ülést rendel el, amikor az nem indokolt.
A Damjanich Városi Sportuszoda elidegenítése a civilek álláspontja szerint ugyanis több mint egy kiváló adottságokkal rendelkező városi ingatlanra vonatkozó városgazdálkodási szakmai kérdés.
A társadalom működését modellező szociológiai tanulmányok szerint ugyanis legyen az bármennyire is szakmailag megalapozott, vagy üzletileg indokolt egy közösség életét jelentősen meghatározó döntés, ha nincs meg a kellő társadalmi támogatottsága, akkor azt nem lehet úgy megvalósítani, hogy hozzájáruljon a közösség fejlődéséhez. Márpedig a Damjanich Városi Sportuszoda azon kevés intézménye volt Szolnok városának, amely a város identitásához szorosan kapcsolódott, a város közösségi tudatához hozzájárult.
Sokan panaszkodnak arra, hogy a város lakosságának nincs meg a kötöttsége a városhoz, nincsenek meg azok a markáns identitás elemek, amelyekkel a lakosság nagy része azonosulni tud. A Damjanich Városi Sportuszoda azonban ilyen volt, az évtizede hozzá kapcsolódó vizisportok, a sporteredmények, az egészséges életmódhoz való hozzájárulása, egyéb közösségi funkciói megérte volna azt, hogy a város vezetése kikérje a lakosság véleményét ennek megszüntetéséről. A civil javaslatot a város közvéleményének megkérdezéséről sajnos elvetette a közgyűlés!
Szalay Ferenc polgármester úr válaszában többek között megfogalmazta azt, hogy a választásokon a pártjára leadott választói szavazatok feljogosítják arra, hogy az önkormányzati ciklus négy éve során felvállalja a képviselői döntés felelősségét. Válaszát tiszteletbe tartva, de engedtessék meg hogy kiemelésre kerüljön az a szemléletbeli különbség, ami a jelenleg funkcionáló képviseleti demokrácia és a civil képviseletben felvállalt részvételi demokrácia között feszül.
Tisztában kell lenni azzal, hogy a civil képviselet a képviselő testületben meglévő egy szavazatával nem került döntéshozói helyzetbe, ugyanakkor mégis lehetőség van arra, hogy a nyilvánosság erősítésével és a részvételi demokrácia alapelveinek mentén megjelenítse azokat a javaslatokat, amelyek a lakosság és civil szervezetek véleménye szerint az adott esetben jobban szolgálhatnák a város fejlődését.
|