|
A 2006 októberi önkormányzati választásokon a város történetében első alkalommal egy fő civil képviselő került be a város Képviselő testületébe, illetve további egy fő a Városgazdálkodási Bizottságba.
A civil képviseleti tevékenység egy olyan civil szemléletbeli alapelvből fakadó politizálás, amely a város működését és fejlődését meghatározó döntéseket nem pártpolitikai vagy párt hovatartozási alapokon hozza, hanem a város fejlődését és érdekeit előtérbe helyező, elsősorban a lakosság és a civil szervezetek véleményét figyelembe vevő döntéseket eredményez.
Eleinte a város politizáló közössége, még a civil szervezetek felől is érzékelhető volt egyfajta bizonytalanság, amely megkérdőjelezte a civil szervezetek helyét és szerepét a döntéshozók/politikusok között, pedig az érdekérvényesítés és az önkormányzati döntéshozatal befolyásolásának ezen közvetlen módja nem ismeretlen más fejlett demokráciákban sem (lásd. Németország).
Tény, hogy a képviselő testületben meglévő egy szavazatunkkal nem kerültünk döntéshozói helyzetbe, ugyanakkor mégis lehetőség nyílt arra, hogy megjelenítsük azokat a javaslatokat, amelyek a lakosság és civil szervezetek véleménye szerint az adott esetben jobban szolgálhatnák a város fejlődését. (Pl. az úszósport áthelyezése a MÁV strand és sporttelep fejlesztésével a turisztikai célú Tiszaliget helyett)
A képviselői testület, és a város vezetése érezhetően elismeri és méltányolja a javaslatainkat, és sok esetben egyetértéssel találkoztunk, - mint pl. a városfejlesztés komplex tervezési folyamatba illesztése, - míg számos esetben nem tudták azokat elfogadni. Ez utóbbiak elsősorban olyan felvetések voltak, amelyek a pártképviseleti gyakorlatból fakadó előjogok feladását igényelték volna (pl. intézményi vezetők kinevezése kompetencia alapon történő mérlegeléssel).
Eddig nem sikerült áttörést elérni abban sem, hogy a döntéshozatali folyamat a város nyilvánossága számára átláthatóvá váljon (zárt ülések gyakorisága), és kiépüljön a helyi nyilvánosság kétirányú csatornája, amely alkalmat ad a lakosság és civil szervezetek véleményének, állásfoglalásának közvetítésére, a választók és az érintettek bevonására a döntés-előkészítés során. Jelenleg az asztalon fekszik a közgyűlés SZMSZ módosító javaslatunk, amelynek szeptemberi tárgyalásán azt szeretnénk elérni, hogy más magyarországi városokhoz hasonlóan, a Civil Kerekasztalok delegáltjai szavazati joggal vehessenek részt a város bizottságaiban.
Sajátos példája a társadalom túlpolitizálódottságának az, hogy a választópolgárok gyakran akkor is pártpolitikai befolyást emlegetnek egy-egy döntés kapcsán, amikor valójában nincs is erről szó. A képviselői döntéshozatali mechanizmus egyik természetes velejárója az, ha olykor az egyik párt beterjesztését találjuk jónak, míg máskor a másik előterjesztését lehet támogatni. A lényeg mindig az, hogy az a város érdekét a lehető legjobban szolgálja, és nem pedig az, hogy ki az előterjesztő, támogató vagy ellenző. (Pl. kötvénykibocsátás, színházigazgató választás)
A demokratikus társadalomban a döntéshozatal terének része a politikai választással keletkezett hatalom, illetve a civil közösségek érdekképviselete egyaránt. Ha erős a közösségi szektor érdekartikulációja, akkor a hatalom azt respektálja és partnerként viselkedve olyan egyensúly kialakításában közreműködik, amelyben teret kínál a közösségi érdekek megfogalmazásának, érvényesülésének. Ezért van létjogosultsága a civil politizálásnak, az érveket és érdekeket pontosan és érthetően megfogalmazni, s ezeket megfelelően artikulálva következetesen részt kell venni ebben a folyamatban.
Szolnok, 2007-07-11
Tóth Ferenc
képviselő
|
