Három hónap alatt kell felkészülnie a közigazgatásnak a nyílt szabványokra
Az oktatás után a közigazgatásban is át akar
térni a nyílt forráskódú szoftverek használatára a kormány. Erről és az
ugyancsak nyílt szabványú dokumentumformátumok előírt használatáról a
múlt év végén született meg a rendelet.
A kormányhatározat kimondja, hogy a
közigazgatásban tevékenykedő intézmények az irodai szoftverekkel
előállított dokumentumokat a jövőben az egymás közötti elektronikus
kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban
továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül
alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott
szabványra épül.
Erősen ajánlott továbbá az irodai szoftverek
nyílt forráskódúakra való cseréje is, miután a határozat azt is
leszögezi, hogy a jövőben az egyes közigazgatási intézmények és a
felügyeletük alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag
indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség
teljesítése érdekében szerezhetnek be nem ebbe a körbe tartozó irodai
szoftvereket. Az intézkedések alól csak a Honvédelmi Minisztérium és az
általa irányított szervek kivételek, egyebek mellett a NATO-tagsággal
együtt járó kötelezettségek miatt.
A felkészülésre alig több,
mint három hónap áll rendelkezésre. A minisztériumoknak március végéig
kell felmérniük az ezzel kapcsolatos technikai feltételeket.
Csökkenő költségek ■ Az
átállással az eddig éves szinten licencre elköltött 6 milliárd
forintnak elméletileg az ötödére eshetnek vissza a dokumentumkezelő
rendszerekkel kapcsolatos üzemeltetési költségek a közigazgatásban –
mondta a Bitport megkeresésére Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes
államtitkára. Hozzátette, az intézményeknél, ahol együttesen százezres
nagyságrendben működnek számítógépek nem ezzel indult a takarékoskodás,
az elmúlt másfél évben a korábbiak kétharmadára faragták le az ezzel
kapcsolatos kiadásokat.
Az átállás, amelynek költsége minimális,
nem jelenti feltétlenül az eddig széles körben használt Microsoft
Office irodai szoftverek teljes lecserélését. A határozat ugyanis
kétféle dokumentumszabványt is elfogad, az OpenDocument Format (ODF)
mellett a Microsoft nyílt verziójú Open XML-jét is - jegyezte meg
Vályi-Nagy Vilmos.
A lépés ettől függetlenül újabb
forintmilliárdokat vehet ki a Microsoft és magyarországi
viszonteladóinak a zsebéből. Megkeresésünkre az amerikai szoftveróriás
hazai leánycégénél egyelőre nem kívánták kommentálni a fejleményeket.
Régóta szükség volt rá ■ Nagyon nagy dolognak tartjuk a lépést, amire már régóta szükség volt – mondta a Bitport megkeresésére Szentiványi Gábor, a
nyílt forrású szoftverek disztribúciójával foglalkozó ULX Kft.
ügyvezető igazgatója, aki egyben az ODF nyílt dokumentumszabványt
támogató hazai szövetség elnökségi tagja.
Emlékeztetőül hozzátette, a 2000-es évek elején az akkori szaktárca, az
Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) rendeletben szabályozta a
dokumentumformátumok szabványát, de ebben még a nyílt szabványok nem
voltak kötelezően előírva. Akkoriban még nem is lehetett volna széles
körű áttörést elérni, mivel az akkori alkalmazások erre még nem voltak
felkészülve.
Most viszont már minden adott a váltáshoz, ami
egyébként nem is példa nélküli az Európai Unióban – jegyzi meg.
Hollandiában például az ottani közigazgatási intézmények már 2007 óta
csak az ODF dokumentumformátumot használják nyílt szabványként. Az
ügyvezető szerint az átállással, 3-4 éves távlatban több tízmilliárd
forintos megtakarítás érhető el.
Ahhoz azonban, hogy a folyamat
minél kisebb zökkenőkkel menjen végbe, profi tervezésre és levezénylésre
lesz szükség. Az átállás kritikus pontja lehet még az abban résztvevők
szakmai felkészültsége is – hívja fel a figyelmet Szentiványi Gábor.
Sokat faragtak ■ A kormány nem most kezdi az infokommunikáción és a nagy beszállítókon – köztük a Microsofton - való spórolást: tavaly elindult a szerződések újratárgyalása, amelyek nyomán, mint azt az akkori infokommunikációs államtitkár Nyitrai Zsolt jelezte, több, mint 15 milliárd forintot akartak megtakarítani.
Ebből
a múlt év első felében újratárgyalt szerződések közül az
agrártámogatási rendszert és a költségvetési gazdálkodást segítő
informatikai rendszereken több mint 5 milliárd forintot spóroltak meg,
míg a távközlési szolgáltatások díjainak újratárgyalásával több mint 10
milliárd forintot faragtak le a kiadásokból.
|
|
|
|
