Veszprémben bemutatták az MTA
Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete Okos
városok (Smart cities) címmel készült tanulmányát.
Az információs és kommunikációs
technológiák alkalmazása az üzleti életben már forradalmi változásokat
hozott, kevésbé hasznosult azonban az önkormányzatoknál, pedig e
technológiák a városok hatékonyabb működésében, a városlakók
életminőségének javításában is segíthetnek. Erre világít rá az első
magyar „Okos városok" tanulmány,
melynek bemutatóját Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi
miniszter és Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai
Karának dékánja nyitotta meg.
Mitől lesz okos egy város?
Egy város attól lehet „okos(abb)", élhetőbb, ha sikerül az emberi
tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs)
infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható
gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti
erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos" város ma már sokféle „okos"
technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM
vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák
révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérő-műszerek által
összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések
feltárására és tudás megszerzésére". Ezek alapján pontosabban és
gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel
hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és
infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a
várost és működését igazán okossá.
Az IBM azért adott kutatási megbízást az MTA szakmai intézetének,
hogy megbízható, egzakt képet kaphassunk arról, városaink milyen
adottságokkal, lehetőségekkel, már elért eredményekkel mérlegelhetik a
számukra legfontosabb „smart" fejlesztések irányát. Dr. Lados Mihály, az
MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a munkacsoport
vezetője elmondta, a kutatásba bevont városokat a működési, felhasználói
és infrastrukturális rendszerüket legteljesebben reprezentáló dimenziók
mentén vizsgálták. A következő területek adatait elemezték: 1. emberek
(egészségügy, oktatás, közbiztonság,); 2. üzleti élet (üzleti környezet,
adminisztrációs terhek); 3. városi szolgáltatások (önkormányzatok
lakosság irányában nyújtott teljesítménye) 4. kommunikáció (széles sávú,
vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép
használat); 5. közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége,
repülőterek, kikötők); 6. vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, csatornázás);
7. energia (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások).
Elkülönített szempontként figyelembe vették a városok egyes
alterületekre kidolgozott stratégiáit, koncepcióit, illetve ezek
megvalósulását is.
Pillanatkép kilenc vidéki városunkról
A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az
egyes városok adottságaiknak, vagy korábbi fejlesztéseiknek
köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek" alrendszerben az
olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a
legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén
kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti
alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett
ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló
pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett
Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az
energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős
különbség az egyes városok között.
E vizsgálat nem törekedett nemzetközi összehasonlításra, de az IBM
korábbi kutatásai azt mutatják, hogy ha a „smart" jellemzők 10-es
skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy
Koppenhága jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont
magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának.
Hogyan tovább?
Az „okos" város típusú projektekhez nemzetközi (főként európai uniós)
és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat. A
magyar kormány információs és kommunikáció technológiai fejlesztési
tervei leginkább kézzelfoghatóan a 2011-2014 közötti kormányzati
ciklusra szóló Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban
jelennek meg. Akciójavaslatai a gazdaság talpra állítását, a
versenyképesség növelését és a polgárok kényelmét szolgálják.
Finanszírozásához az Új Széchenyi terv biztosít majd forrásokat, illetve
számítanak európai uniós forrásokra, valamint vállalkozói önrészre is.
Az első magyarországi „Okos városok" kutatási összefoglalót
esettanulmányok gazdag gyűjteménye zárja. Pármától, Cheshire-en át
Pilsenig és Stockholmig láthatjuk példáit a városi működést hatékonyabbá
tevő fejlesztéseknek. Az egyik városban a turisták útvonalát
optimalizáló rendszert építettek ki, másutt hatékonyabbá és jobb
színvonalúvá tették a szociális ellátást, mérsékelték az adminisztrációs
terheket, enyhítettek a közlekedés zsúfoltságán, vagy éppen intelligens
vízmérő órákkal csökkentették egy város ökológiai lábnyomát.
Itthon
az IBM a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködve, a
városok vezetésével, illetve a városüzemeltetésben dolgozó
szakemberekkel közösen határozott meg olyan konkrét területeket,
amelyeket az új technológiákat alkalmazva egy modern városüzemeltetési
rendszer segítségével hatékonyabban lehetne működtetni. Ehhez számos
sikeres példa áll rendelkezésre, melyek adaptációjaként a külföldön jól
vizsgázó rendszerek a magyar városokat is támogathatják.
Intelligens közlekedés (közösségi közlekedés modernizációja és
optimalizálása, közösségi közlekedést vonzóvá tevő szolgáltatások és
kedvezményrendszerek kialakítása)
Intelligens városüzemeltetés
(eszköz és létesítmény életcikluskövetés, probléma bejelentést és
megoldást követő rendszer, intelligens fogyasztásmérés és
energiagazdálkodás)
Intelligens turisztika (a régióba látogatók
számának növelése a digitális marketing eszközeivel és új elektronikus
szolgáltatásokkal, pl. kedvezményeket biztosító városi kártya
bevezetésével).
Intelligens elektronikus ügyintézés (modern
portálmegoldások, papírmentes ügyvitel, üzleti intelligencia és
analitika alkalmazása, mobil eszközökről is elérhető felhő alapú
informatikai rendszerek)