A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a
földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz
kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában
foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi
életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk
ezt: védik az általunk használt technológiát (pl. autók,
mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét,
amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben
azonban a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek
növekvő jelentősége – gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok
működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos
egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a
megfontolásból fogadta ma el az Európai Bizottság a
szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó
stratégiáját.
“Azt tűztük ki célul, hogy lehetőséget teremtünk a feltalálóknak, az
alkotóknak, a felhasználóknak és a fogyasztóknak a megváltozott
körülményekhez való alkalmazkodásra és új üzleti lehetőségek
kiaknázására. Az új szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek egyfelől
az alkotás és az innováció ösztönzése – például az alkotók díjazása és a
befektetések biztosítása révén -, másfelől pedig a szellemitulajdon-jog
által védett árukhoz és szolgáltatásokhoz való lehető legszélesebb körű
hozzáférés előmozdítása között. A helyes egyensúly megtalálása jól
érzékelhető változást eredményez a vállalkozások (az önállóan
tevékenykedő művésztől a nagy gyógyszergyártókig) számára az innovációba
való befektetés ösztönzése tekintetében. Ez hozzájárul az EU
növekedéséhez és versenyképességéhez, ami az egységes piacon keresztül
érvényesül. A fogyasztók szélesebb körben és könnyebben férnek majd
hozzá az információkhoz és a kulturális tartalmakhoz, például az online
elérhető zenékhez.” – írja az EU közleménye.
A stratégia – átfogóan kezelve a szellemitulajdon-jogok kérdéskörét –
számos témát érint: a vállalkozások által a találmányaik megvédéséhez
szükséges szabadalomtól kezdve egészen az ilyen találmányokkal
kapcsolatos visszaéléseknek a kezelésével bezárólag. Első eredményei
között szerepel az ún. “gazdátlan termékek” felhasználásának könnyített
engedélyezésére vonatkozó mai javaslat – ami révén egy sor kulturális
alkotás elérhetővé válik az interneten -, továbbá a
szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmével szembeni fellépésre
szolgáló vámhatósági intézkedések megerősítéséről szóló új rendelet
tervezete.
“A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő szintű egységes piaci
védelmének biztosítása kulcsfontosságú az európai gazdaság számára. Az
előrehaladás az új ötletek, az új ismeretek függvénye.” – jelentette ki
Michel Barnier, a belső piacért felelős biztos. “Senki sem fog az
innovációba fektetni, ha a jogokat nem védjük meg. Másrészről a
fogyasztóknak és felhasználóknak hozzáférést kell biztosítani a
kulturális tartalmakhoz – például az online elérhető zenékhez – ahhoz,
hogy mind az új üzleti modellek, mind a kulturális sokszínűség
virágozhassanak. Célunk ma az, hogy e két célkitűzés közötti helyes
egyensúlyt a szellemitulajdon-jogok minden vetületében megtaláljuk. A
szellemi tulajdon európai keretét úgy kell átalakítanunk, hogy az
lehetőségeket teremtsen a vállalatok és az állampolgárok számára,
továbbá megfeleljen az online világ és az ötletek globális versenye
diktálta követelményeknek.”
Már áprilisban ismertté vált az egységes szabadalmi oltalommal
kapcsolatos javaslat, emellett egyszerűsítik a védjegyek bejegyzését, és
egységes regisztrációs rendszert hoznak létre. Bevezetik a több
területre vonatkozó felhasználási engedélyeket, mert miközben a szerzői
jog tárgyi hatályát sikerült nagy mértékben harmonizálni, a
felhasználási engedélyek tekintetében még mindig a nemzeti jog a
meghatározó. Az egységes digitális piac szempontjából a felhasználási
engedélyezés racionalizálása és a bevételmegosztás a legfontosabb
megoldandó problémák közé tartoznak. Készül a szerzői jogok több
területre kiterjedő, hatékony kollektív kezelésére vonatkozó javaslata,
különösen a zenei iparág tekintetében. Közös szabályokat határoznak majd
meg az átlátható irányításra és a bevételmegosztásra vonatkozóan.
Digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az olyan könyvek,
újság- és folyóiratcikkek, amelyek bár még mindig szerzői jogi védelem
alatt állnak, de amelyek esetében a jogosultak nem ismertek, vagy nem
lelhetők fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők. Ezzel
párhuzamosan az EU a könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok
közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal
megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását
és elérhetővé tételét.
Forrás: SG
Az idézet szöveg forrása itt található
Angliai lépések
David Cameron brit miniszterelnök hivatalba lépését követően adott
megbízást a brit szerzői jogi szabályozás felülvizsgálatára, és kért
javaslattételt a jogszabályi keretek esetleges reformjára. A Ian
Hargreaves professzor által készített tanulmányt a napokban tették a
nyilvánosság számára is elérhetővé. Ebben a szakértő számtalan
változtatást javasol, amelyek megvalósulása állásfoglalása szerint az
innovációt és a gazdasági növekedést ösztönözhetnék az Egyesült
Királyságban. Véleménye szerint a módosításokra azért van szükség, mert a
szabályozás számos ponton idejétmúlt, és nem alkalmazható a digitális
környezetben.
A Hargreaves-jelentés fontos javaslata a brit szerzői jogra
vonatkozóan, hogy a felhasználók számára legalizálná a szerzői jogi
védelem alá tartozó művek egyik hordozóról a másikra való másolását
magáncélra. Bár a brit jogérvényesítés történetében ez idáig senki ellen
nem történt fellépés rippelésért, de a jelentés szerint ez a kitétel a
tilalmak között idejétmúlt. A javaslatokban megfogalmazott reformok
ehelyett nagyobb flexibilitást biztosítanának az értékesített tartalom
felhasználásában. Szintén nagyobb rugalmasságot tartana a jelentés
célszerűnek a paródiák, remixek és az ún. spin-off művek esetében.
Serkentenék az alkotói szabadságot azzal, hogy a jogvédett művek
átdolgozása vagy parodikus újragondolása ne ütközzön szerzői jogi
akadályba.
Egy másik jelentős módosító intézkedéssel az árva művek
felhasználásának engedélyezését tisztáznák, azaz olyan alkotásokét,
amelyek szerzője nem ismert vagy nem azonosítható. Az elképzelések
szerint kialakítanának egy olyan szervezetet, amelyek ezek
felhasználását és kezelését ellátná. Hargreaves szerint számtalan anyag
van a BBC vagy a British Film Institute archívumában, amelyek nem
bemutathatóak, mert szerzői jogi helyzetük tisztázatlan. A javasolt
módosítás ezt a helyzetet feloldaná.
Forrás: SG
Egyéb linkek
http://www.euractiv.com/en/infosociety/eu-copyright-policy-smacks-censorship-argue-critics-news-505023
http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/hirek/internetes-cenzura-az-internet-szolgaltatokbol-lesz-az-uj-netrendrseg-003369
