A
számítási felhő volt a témája a múlt héten megrendezett CeBIT2011 című
konferenciának, melyre Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke és a digitális
menetrendért felelős biztos is ellátogatott. A CeBIT2011 a digitális
ipar legfontosabb nemzetközi eseménye, szervezői szerint a megfelelő
témát vették napirendre a megfelelő időben. A számítási felhő a
digitális napirend kiemelt prioritása is egyben. Cikkünkben a számítási
felhővel kapcsolatos uniós projekteket mutatjuk be.
A számítási felhő fogalma azt jelenti, hogy a vállalatok és
közintézmények mint felhasználók, a különböző adatokat és szoftvereket
egy hálózaton, például az interneten keresztül érik el és használják. A
felhasznált információ a szolgáltatást biztosító számítógépén tárolódik,
akár a világ másik végén. Az információk elérésének elősegítésével ez a
technológia nagyban segítheti az európai vállalatokat, különösen a
kkv-kat, hogy csökkentsék az IT költségeiket, a kormányzat számára
lehetővé teszi, hogy alacsonyabb költségen nyújtson szolgáltatásokat az
állampolgároknak, és sokkal hatékonyabbá teszi a különféle számítások
elvégzését. A számítási felhő népszerűsítése ezért a Digitális napirend
(lásd EurActiv Linkdosszié: Digitális napirend – az Európa 2020 zászlóshajója) kiemelt témája is egyben.
A számítási felhő legnagyobb előnye a vállalatok és közintézmények
számára, hogy nem kell drága szoftvereket és saját számítástechnikai
infrastruktúrát vásárolniuk és fenntartaniuk, vagy házon belül
adattárolásról gondoskodniuk. Ehelyett élvezhetik a hálózatokon, például
az interneten keresztül távoli elérés előnyeit, a legmodernebb
szoftvereket és adattárolási rendszereket, amelyet a külső szakosodott
szolgáltatók kínálnak, és így sokkal megfizethetőbb és hatékonyabb
információ technológiai rendszerekhez jutnak. Az Uniónak több projektje
fut a számítási felhő területén.
A RESERVOIR projekt azzal foglalkozik, hogy hogyan lehetne európai
számítási felhő infrastruktúrát kiépíteni. A kutatási projekt egy olyan
szoftver kifejlesztésére koncentrál, amely a fölös számítástechnikai
kapacitást tenné elérhetővé azon vállalatok és közintézmények számára,
akik ezt igénylik. A cél, hogy a vállalatok számára elérhetővé tegyék a
nem kihasznált számítási infrastruktúrát egyfajta „felhő szolgáltatás”
keretében. A RESERVOIR egy európai felhő technológia kifejlesztésén
dolgozik, ahol az európai vállalatok felhő szolgáltatóvá válhatnak a
RESERVOIR szoftver használatával. A RESERVOIR versenyképes áron, igény
szerinti mértékben szeretné biztosítani a szolgáltatást, anélkül, hogy
nagyobb infrastrukturális beruházásra lenne szükség. Egy ingyenesen
letölthető, szabad forráskódú szoftvert (OpenNebula) fejlesztettek ki,
amely képes széleskörű számítási felhő szolgáltatásokat nyújtani
Európában. A Teelefónica spanyol távközlési társaság és a Nukleáris
Kutatások Európai Tanácsa (CERN) már használatba vették a szoftvert
számítási felhő szolgáltatások biztosításához. A projektet FP7-es
kutatási programként részben az EU finanszírozza 10,5 millió euró
támogatással (a projekt teljes költsége 17,22 millió euró). Belgiumban,
Franciaországban, Németországban, Izraelben, Olaszországban,
Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban az ipar,
egyetemek és kutatóközpontok együtt dolgoztak a projekten. Az
eredményeket tegnap (március 10-én) Szicíliában, egy workshop keretében
mutatták be.
Az OPTIMIS kiemelten a kis-és középvállalatok igényeire koncentrál. A
projekt célja olyan szoftver kifejlesztése, amely a kkv-knak segít
vállalatirányítási alkalmazásokat telepíteni, futtatni és kezelni a
felhőben. Az ilyen típusú szoftverek 92 millió eurót generáltak
2010-ben, és a piackutatások szerint ez az összeg 2013-ra
megháromszorozódhat. A legtöbb innováció ezen a területen történik. Az
OPTIMIS eszközrendszer független rendszerelemeket kínál, amelyeket a
fejlesztők átvehetnek. A vállalatok elmozdulásával a hagyományos
infrastruktúrától a felhő alapú infrastruktúra felé a meglévő
vállalatirányítási eszközeik már nem elégségesek. Az OPTMIS célja, hogy
segítsen a kkv-knak a felhő jobb és innovatívabb használatában. A
projekt részben szintén az FP7-es kutatási programból kerül
finanszírozásra (7,1 millió euró a 10,37 millió euróból). Németország,
Görögország, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság
egyetemei és kutatóközpontjai kezdtek együtt dolgozni 2010 júniusában.
Várhatóan 2013 májusában kerül sor a projekt lezárására.
A CONTRAIL célja, hogy optimalizálja a számítási kapacitások
használatát. A kutatási projekt új módszereket keres, hogy a vállalatok
felhőszolgáltatóvá válhassanak, amikor éppen rendelkeznek fölös
kapacitással, a csúcsok idején pedig maguk is igénybe vehessék mások
fölös kapacitását. A projekt azt vizsgálja, hogy hogyan lehet a
használaton kívüli erőforrásokat összegyűjteni és elérhetővé tenni mások
számára. A Contrail projekt keretében vizsgálják például, hogy a
számítási felhő hogyan csökkentheti a gyógyszerészeti kutatások
költségeit és növelheti azok hatékonyságát.
A genomikai kutatásokból, gyógyszerészeti forrásokból vagy klinikai
tesztekből származó adatok mennyiségének masszív növekedése már
önmagában az új gyógyszerek felfedezésének lehetőségét növeli.
Mindazonáltal a hagyományos számítási módszerekkel már a puszta
adatmennyiség miatt meglehetősen nehézkes az esetlegesen életmentő
gyógyszerek közül az ígéretes jelöltek kiválasztása. A számítási felhő
több számítási és adattárolási kapacitást tesz elérhetővé azonos
költségen és így segít a probléma kiküszöbölésében. Így a kkv-k is
versenyképesek lehetnek olyan tőkeintenzív iparágakban, mint például a
gyógyszerészet. A projekt teljes költsége 11,3 millió euró, ebből 8,3
millió eurót finanszíroznak az FP7-es kutatási keretből. 2010
októberében egyetemek, kutatóközpontok és kkv-k indították be a
projektet Franciaországban, Németországban, Olaszországban,
Hollandiában, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban. A várható
befejezés 2013 májusa.
|