Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Államigazgatás

Balaton

Belföld

Egészségügy / szociális intézmények

Egyesület

Elektronikus ügyintézés

Elemzések, tanulmányok

Érdekességek

EU információk

EU pályázatok

e-ügyintézés

Foglalkoztatás

Gazdaságpolitika

Informatika

Informatika és távközlés

Interjú

Internet / multimédia

Kormányzati hírek

Minisztériumok

Oktatás

Piackutatás

Társadalom

Távközlés

Telemarketing

Tudomány

Tudományos hírek


Túlzások az adatvédelemben
Az adatvédelmi biztos szerint Magyarországon sokszor öncélúvá vált az adatvédelem, háttérbe szorult az adatnyilvánosság. Jóri András vissza szeretné állítani az adatvédelem és az adatnyilvánosság közötti egyensúlyt. A biztos évértékelő interjújában azt mondta, hogy vannak olyan területek, ahol a magyar szabályozás "túlvédi" a jogokat, olyan szinten, hogy arra már nem is lenne szükség. Az adatnyilvánosság háttérbe szorulása pedig európai tendencia, de a biztos szerint egy kicsit vissza kellene venni az adatvédelemből, és az adatok nyilvánosságát a korrupció elleni harc miatt erősíteni kellene.

Zajlik az alkotmányozás Magyarországon, ennek kapcsán az ombudsman 2010 végén beterjesztett egy javaslatot az alkotmány-előkészítő bizottsághoz. Eszerint Jóri András hatósági és bírságolási jogkörökkel ruházná fel az adatvédelmi biztost, és a nevét is információs biztossá változtatná. Ami a közérdekű adatok nyilvánosságát illeti, az adatvédelmi biztos azt gondolja, hogy ez hangsúlyozandó terület, és mindenképp szeretne erre fókuszálni 2011-ben. Mint mondta: kényes témát jelentenek az állami vállalatok, illetve a különböző állami megrendeléseket kapó gazdasági társaságok adatai.

A biztos beszélt arról is, hogy tömegessé vált az interneten azon jogsértések elkövetése, amelyek abból állnak, hogy másik személyről személyes, érzékeny adatokat, fényképeket hoznak nyilvánosságra, vagy olyan környezetbe helyeznek egy közösségi hálóról kiemelve, hogy ez különféle jogsértéseket vet fel, például pedofil környezetbe helyezik kiskorúak képeit. Sok panasz érkezik a közösségi oldalakkal kapcsolatban is: szintén adatokkal, fényképekkel élnek vissza. A magyar bíróságok gyakorlata azonban már eljutott odáig, hogy nemcsak az adatvédelmi biztos tartja jogellenesnek e cselekményeket, hanem erre már bírósági jogeset is létezik – mondta.

A közösségi hálók mellett az ombudsman figyelmét a Google egyik alkalmazása, a Google Street View is felkeltette. (Ez olyan alkalmazás, amellyel a felhasználó körbenézhet egy utcát megjelenítő panorámaképen.) Jóri András hangsúlyozta: híve az innovatív technológiáknak, és nem szeretné megakadályozni, hogy ilyen szolgáltatást lehessen nyújtani. E szolgáltatás kapcsán azonban európai területről személyes adatok kerülnek ki az Egyesült Államokba, erre pedig az Európai Uniónak nagyon szigorú szabályozása vonatkozik. Ezért azt próbálja elérni a Google-nál, hogy a kikerülő adatokat szabadítsák meg a személyes adatoktól, azaz takarják ki az arcokat és a kocsik rendszámait.

Az ombudsman összességében úgy gondolja, hogy a döntéshozók figyelembe veszik az iránymutatásait. Erre példa egy közelmúltbeli eset a bányászati adatok nyilvánosságáról, amely új szabályozást kapott, és ebben a speciális körben kiterjedt az állami adatok nyilvánosságának köre. A biztosnak 2010-ben 3421 ügye volt, az előző évben 2573. Az adatvédelmi nyilvántartásba 2010-ben 1777 adatkezelő regisztrált. Jóri András ebben az évben a népszámlálás mellett a térfigyelő kamerás megfigyeléssel és a tényfeltáró újságírással fog részletesen foglalkozni.

Publikálta
E-Government, Alapitvány