"Itt zajlott a szemünk előtt egy olyan
változás az informatikában, kommunikációban, amelyet attól függően,
hogy melyik szemüvegen keresztül vizsgáltuk, más és más nevekkel
ruháztunk fel ugyan, de mégis ugyanarról a forradalomról beszélünk" -
Borek András informatikai szakértő véleménye a Computerworld hetilapban
jelent meg.
ApplianceInformatikai
értelemben az appliance azt jelenti, hogy bizonyos célt szolgáló
hardver és szoftver együttese, felépítése vagy operációs rendszere
teljesen lényegtelen a felhasználó számára, csak a kívánt cél elérését
szolgálja. Az informatikai eszközök viszont – szemben a háztartási
gépekkel – nemcsak egy feladat ellátására alkalmasak, hanem nagyon sok
egymástól teljesen elkülönülő funkciót valósíthatnak meg, amelyeket a
technológia (hardver és szoftver együttese) tesz lehetővé. Ezek a
különálló funkciók bárki számára szabadon és hordozható módon érhetők el
az informatikai appliance-ek segítségével. Magyarul, ezek komplex
feladatok végrehajtására alkalmas informatikai eszközök.
Ha
a kommunikációs, szociológus szemüvegen keresztül néztük, mi történik,
akkor azt az új rendszert Web 2.0-nak, blogkorszaknak vagy read/write
webnek (írható és olvasható háló) neveztük. Ha informatikai szemüvegen
keresztül néztünk a varázsgömbbe, akkor pedig a nyílt rendszerek és
szabványok előretöréséről és a mobil vagy ultrahordozható eszközök
forradalmáról beszéltünk. Az internet és az azon keresztül elérhető
alkalmazások pedig olyan általánossá váltak a mindennapokban, hogy a
közbeszédet is megváltoztatták. Hiszen manapság, ha valamit
„kiguglizunk" és úgy gondoljuk, hogy az ismeretségi körünknek is hasznos
lehet, akkor „lájkoljuk" vagy „twitteljük", és már nem küldünk róla
e-mailt.
Jöttek, láttak, mennek előre, mint a gőzhenger az olyan
cégek, mint az Apple, Facebook, Twitter vagy a Google. Közben más
óriások - Microsoft, Nokia és a Motorola -, amelyek alig 2-3 éve még a
trendeket diktálták, komoly kihívásokkal találták magukat szembe. Ezek
talán technológiailag gyengébbek lennének, mint a mai trendeket
meghatározó cégek? Egyáltalán nem gondolom. Viszont a stratégiájuk
sokkal merevebb volt és kevésbé voltak nyitottak azokra a finom jelekre,
amelyek a felhasználói szokásokban bekövetkezett változásokat
vetítették előre, valamint túlságosan bíztak abban, hogy technológiai
vezető szerepük kívánatossá teszi termékeiket és szolgáltatásaikat.
Ezzel szemben viszont most már a felhasználói élmény (usability), a
tartalom és a nyitottság lett az, ami megkülönbözteti a vezető és a
követő piaci szereplőket.
A mára vezető szerephez jutott cégek azonban nemcsak
a felhasználói élménynek köszönhetik sikereiket (lásd Apple), hanem
annak is, hogy a független fejlesztőket maguk mögé állították azzal,
hogy termékeikre - legyen az akár szoftver vagy hardver - bárki
fejleszthet alkalmazásokat. Az alkalmazások generálta bevételeket aztán
megosztották ezekkel a fejlesztőkkel, akik így már anyagilag is
érdekeltek lettek egy termék vagy platform támogatásában.
Mára
odáig jutottunk, hogy a platform másodlagossá vált a felhasználó
számára. Hiszen a mobiltelefonoktól a laptopokon és táblagépeken át az
asztali számítógépekig mindegyik eszközön elérhetővé váltak ugyanazok a
szolgáltatások és alkalmazások. Ugyanazokat a dokumentumokat tudjuk
használni és ugyanazokat a tartalmakat fogyaszthatjuk és gyárthatjuk is
bármelyik eszközünkön. Mind az alkalmazások a felhőben, mind az
alkalmazásokat elérhetővé tévő fizikai eszközök appliance-szé váltak.
Ehhez
szükség volt arra, hogy olyan nyílt szabványok jöjjenek létre,
amelyeket minden szereplő elfogad. Vannak ezek között valódi szabványok
(pl. ODF - nyílt dokumentumformátum) és olyan megoldások, amelyek
kvázi-szabvánnyá váltak azáltal, hogy megalkotójuk mindenki számára
egyetemlegesen elérhetővé tette (pl. Facebook Connect - a Facebook
közösségi oldal segítségével azonosíthatják magukat egy másik oldal
látogatói). Ezeknek a nyílt szabványoknak a jelentősége olyan, mint a
háztartási eszközeinknél a hálózati csatlakozó. Mindegy, hogy melyik
gyártó porszívóját vásároljuk meg, biztosak lehetünk benne, hogy
hálózati csatlakozója passzolni fog az otthoni aljzatba. Az informatikai
appliance esetében pedig ugyanígy biztosak lehetünk abban, hogy
hozzáférünk az internetes tartalmakhoz, tudunk levelezni, csevegni vagy
mások által olvasható és szerkeszthető dokumentumokat előállítani,
amelyeket már a felhőben tárolunk.
A világ egyértelműen a
mobileszközön fogyasztott tartalom felé mozdul el. Ennek a változásnak a
legfőbb hajtóereje a fogyasztó, azaz mi magunk. 2014-re az összes
internetes tartalomfogyasztásból a mobileszközzel folytatott tevékenység
meg fogja haladni a hagyományos eszközzel folytatottat (PC, laptop,
netbook), míg a teljes fogyasztás közel megduplázódik a 2009-es
adatokhoz képest.
A mobilszolgáltatóknak meg kell majd küzdeni az
interneten elérhető hangalapú szolgáltatásokkal (Skype, Google Voice).
Középtávon ezek a szolgáltatók már csak az internetkapcsolatot fogják
biztosítani a mobilkészülékekhez, hasonló módon, mint ahogyan a kábeles
internetszolgáltatás történik manapság. Ez lesz az egyik legfájdalmasabb
változás ezeknek a cégeknek. A túlélés érdekében tevékenységüket
diverzifikálni fogják, és új szolgáltatásokat indítanak majd, amelyek
lehet, hogy nem is kötődnek már szorosan a kommunikációhoz.
Technológiai
vonalon az Apple, a Google és a Facebook közötti öldöklő versengés
fokozódni fog. Ennek jeleit már látjuk: szinte minden héten valamelyik
cég pert indít a másik ellen, vagy bejelenti valami fontos szolgáltatás
elindítását, ami pont a vetélytárs kínálatára tromfol rá.
Nekünk,
fogyasztóknak pedig a verseny egyre több szolgáltatást tesz elérhetővé
egyre megfizethetőbb áron, így mi csak nyerhetünk ezeken a változásokon.