|
Végre eljött a hétvége, amikor kirándulni indulunk. Természetesen a pénteki nap a tanulással, rendrakással és a kirándulási helyszínek megismerésével telt, aztán jött a szombat hajnali négy óra, amikor ki kellett kelni az ágyból, pedig nagyon nehéz volt még a szemeinket is kinyitni, de muszáj, öt órakor indult a busz.
Ahogy elhelyezkedtünk a legtöbben el is aludtunk, aki nem az reggelizni kezdett. Tudtuk, hogy nagyon messzire megyünk a cél Jósvafő. Közben kétszer megálltunk és a sztrádán jól lehetett haladni így délben már ott álltunk a Baradla barlang bejárata előtt.
Azzal kezdődött a túra, hogy lefelé kellett menni kétszáz lépcsőt, hát az nagyon király volt, és ott kezdődött a cseppkő barlang. Fantasztikusak voltak a cseppkövek, igazából mindenki azt látott bele, amit akart, de voltak ott állatok, emberek, szörnyek paloták, az egri minaret és sok - sok minden más. A barlang hangversenytermében zenét hallgattunk és megtapasztaltuk a vak sötétséget, mert két percre lekapcsolták a villanyt. Egyszerre volt félelmetes és izgalmas, és ilyet még sohasem láttunk!. A túra másfél óra volt aztán elmentünk Aggtelekre ebédelni, már nagyon éhes volt mindenki, csodálkozva tapasztaltuk a barlangból felérve, hogy lent melegebb volt, mint kint a szabadban, így nagyon jól esett a forró étel. Az ebéd után újra a föld alá indultunk, megnéztük a másik barlangszakaszt, Aggteleket. A barlang hangversenytermében rövid hangversenyt hallgattunk miközben a terem cseppköveit fel-felvillanó fények világították meg. Csodálatos volt. Ebben a barlangban közelről láttunk denevéreket, akik a téli álmukra rendezkedve csüngtek a falon.
Késő este indultunk Egerbe. Elfoglaltuk a szállásunkat, ami nagyon elegáns, kényelmes és meleg volt. Vacsora a Mekiben, és utána pihenés, a barlangi séták még ott voltak a lábainkban, sokat mentünk azon a napon. Vasárnap reggel lehetett sokáig aludni és ez nagyon tetszett mindenkinek, kényelmesen készülődtünk, reggeliztünk, és irány az egri vár. Húzós volt a felfelé út, a várbástyákon sokáig bóklásztunk, néhányan újra próbálták élni az Egri csillagokat, csak az volt a baj nem sok mindenre emlékeztek. Megnéztük a vár történetéről a kiállítást és lementünk újra a föld alá a kazamatába. A vár után a bazilika alatti pincerendszert jártuk be (így már többet voltunk a föld alatt, mint felette), és nagyon érdekes történeteket hallottunk az egri borászattal kapcsolatban, valamint megnéztük a hozzá kapcsolódó tárgyakat.
Az ebéd után a varázstoronyban folytatódott a napunk, ahol szó szerint tátottuk a szánkat a fizikai eszközöket és kísérleteket látva.. Leginkább az egyetemi épület tornyában elhelyezkedő periszkóp tetszett mindenkinek ahol zseniálisan elhelyezett tükrök segítségével az előttünk álló asztalon életre kelt Eger. Bejárhattuk az utcákat láttuk az ott mozgó embereket és az autókat, buszokat, megnézhettük a több km-re található kilátót és még az aljában sétáló látogatókat is. Ez a szerkezet több mint kétszáz éves, és segítségével egy helyben állva járhattuk be a várost, és környékét.
Ezen a kiránduláson sokat voltunk lent a mélyben, de nagyon szép dolgokat láttunk, megismertünk sok csodát, új és klassz dolgokat, nagyon jó volt, de jól el is fáradtunk. Késő este értünk a kollégiumba és gyors zuhanyzás után hamar elcsendesedtek a szobák. Kíváncsian várjuk a következő kirándulást.
|
