„A
borivásnak ugyan nincs múzsája, de ha nincs is, helyesen jó bort csak az tud
inni, aki múzsai nevelésben részesült, állandóan költőket olvas, muzsikát
legalább hallgat, ha maga nem is csinál, és képekben gyönyörködik.”
A bor a
Balaton-felvidék életében
Az ókori
civilizációkban a bort isteni eredettel ruházták fel, s az emberekhez mindig
isteni közvetítéssel jutott el. A korai vaskorban a kelták kultúrájában is
megjelenő szőlőtermesztés és a borkészítés már fontos népességeltartó és
gazdasági szereppel bírt térségünkben. Napjainkban is ismert Domitianus római
császár rendelete, amely a provinciában megtiltotta az újabb
szőlőtelepítéseket, sőt azt is elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét
pusztítsák ki és gabonát termesszenek helyette. Kr.u. 92-ben kihirdetett
rendelet oka, hogy a pannóniai, ezen belül környékünk hegyein termő borok
rontják az itáliai bor versenyképességét. Ezt a tilalmat két évszázaddal később
Probus császár a szívére hallgatva eltörölte, hiszen maga is Pannónia szülötte
volt, és családjából hozta magával a szőlő tiszteletét.
A honfoglaló
magyarok szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel történő találkozása egy új
életforma meghonosodásával járt együtt, hiszen nemcsak a nomád
állattenyésztésről a növénytermesztésre való áttérést jelentette, hanem a több
éves, sőt évtizedes élettartamú ültetvényeken való gazdálkodást hozta magával.
Az itt élő emberek életstílusa, szokásai, hiedelmei, ünnepei is a szőlőkben
vagy a pincékben történő eseményekhez kötődtek és kötődnek ma is. A szőlő és a
bor az itt élő emberek élet részévé vált.A Közép-dunántúli régióban az ökológia
adottságok a szőlő és gyümölcstermesztés szempontjából - természetesen
kistérségenként némileg eltérően - jónak mondhatók. Ezen ágazatok a
foglalkoztatás és értékteremtés szempontjából a jövőben is fontos szerepet
játszanak. A régión belül a Balaton-felvidék mezőgazdaságában kiemelkedő
jelentősége és hagyománya van a szőlőtermesztésnek.
 Ezen gondolatok
ismeretében, harmadik alkalommal jöttek össze a Tapolca és Környéke
Kistérség Többcélú Társulása polgármesterei, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan
az évi „polgármesteri bor” termést elbírálják. Lesenceistvánd kiváló körülményeket biztosított a nemrégiben
felújított művelődési házukban az immár hagyományossá váló rendezvénynek.
Idén közel húsz - polgármesterek által termelt - borminta került
elbírálásra hazánk legcsodálatosabb borvidékéről. A borok döntő többsége
kifogástalanul jó minőséget, gazdag aroma tartalmat, szemet gyönyörködtető
színeket produkált. Illatukban és zamatukban sikerült a táj jellegzetes
aromáját, a Balaton-felvidék báját megtalálni, a vulkánok ősi erejét megőrizni.
 A minták versenyszámmal történő ellátását és bírálati besorolását Eke Ferenc
Nemesvita polgármestere, a rendezvény főszervezője végezte a versenyt megelőzően.
A minták elbírálásában Kulka Gábor vállalt védnökséget. A magas rangú
szakmai bizottságban a térség jelentős
szőlő- és bortermelői, valamint szakmai vezetői vettek részt. A nehéz
helyzetben lévő zsűri öt arany, öt ezüst és három bronzminősítést osztott ki
.Meghatározásra került az aranyérmes borok felhasználásával készülő 2011- es
kistérségi cuvée összetétele a „Kistérség Bora” az alábbiak szerint:
Marton József- Tapolca alpolgármester- 2010 évi Szürkebarát Csanádi Csanád- Badacsonytomaj alpolgármester- 2010 évi Kéknyelű Bolla Albert- Raposka polgármester- 2010 évi Olaszrizling Eke Ferenc- Nemesvita polgármester- 2010 évi Ottonel Muskotály
|
