Dr. Rédei István 1993 tavasza óta az első számú vezetője a Jászsági Áfésznek,
majd a belőle sarjadó CO-OP Star Zrt-nek. Évről évre nyomon követhetjük miként
terebélyesedik ez a kereskedelmi vállalkozás, miként szolgálja a vevőket,
miként küzd meg a multi cégekkel a piacon, s miként képvisel valami mást ebben
a globálisnak látszó világban. Legutóbbi lapszámunkban arról adtunk hírt, hogy
Klauzál Gábor-díjjal tüntették ki. Ez okot adott arra, hogy pályafutásáról,
terveiről, a hétköznapjairól beszélgessünk.
-Mit jelent a
Klauzál Gábor-díj?
-Ez egy miniszteriális elismerés, a Nemzeti Fejlesztési
és Gazdasági Minisztérium alapította. Ezúttal-ötöt adtak át. Igen rangos
társaságban kaptam meg ezt a díjat, büszke is vagyok rá. Zwack Pétert, azt
hiszem mindenki ismeri, Kozák Ákos a GFK vezérigazgatója és a Magyar Marketing
Szövetség elnöke, Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének
elnöke kapta ezt a díjat 2008-ban velem együtt. Kellemes volt az ő
társaságukban részt venni az Európai Kereskedelem Napján tartott ünnepségen.
-Sok vállalkozót,
cégvezetőt, menedzsert ismerünk. Én azt tapasztalom, hogy aki kemény, szinte
könyörtelen, és a profitot tekinti a legfontosabbnak, az viszi valamire. Nem
túl szimpatikus világ ez számomra. Ön hogyan boldogul ebben a szférában?
-Kicsit messzire tekintve adok erre a kérdésre választ.
Jogászként a Hűtőgépgyárban kezdtem, s 1987-ben kerültem át a Jászsági
Áfészhez. Szerettem a munkámat, az emberekkel való kapcsolatokat. Számomra
fontos volt, hogy az adott jogi keretek között az emberek, a cégek problémájára
a legjobb megoldást megtaláljam. Amikor az igazi pályamódosítás 1993-ban bekövetkezett,
tehát jogászból gazdasági vezető lettem, kiderült, hogy lényegében nem
változott semmi az életemben. Az áfész élén is emberi kapcsolatokról szólt a
munkám lényege, alapvető problémákra kellett a legjobb megoldást megtalálni. Az
vált fontossá, hogy mi jó a vevőnek, mi jó a dolgozóknak. Azt gondolom, a
vezető fő feladata – legyen bármilyen szakterületen -, hogy sikerélményhez
jutassa az embereket. A vevő örül, ha megkapja azt a terméket, melyet szeretett
volna, a dolgozó, ha munkája elismerésben részesül. Nos, mindezt azért mondtam
el, hogy értse, igazából nem volt számomra a váltás jelentős. Hiszen jogászként
is emberekkel foglalkoztam, s most sem teszek mást. Egy vezető mindig célokat
tűz ki és azokat épp ezeknek az embereknek a segítségével érheti el, ezért ha
döntést hoz sosem pénzről, profitról, fejlesztésről dönt, hanem mindig emberekről.
-Hát, ilyen
megközelítést még nem hallottam a gazdaság lényegéről. Ezt tanítják valahol?
-Nem lesz profit, ha az emberek nem érzik jól magukat
abban, amit csinálnak. Hiába épül a legkorszerűbb üzlet, a legkorszerűbb
technikával felszerelve, ha nem tudjuk a dolgozókat motiválni, ha nem hisznek
abban amit csinálnak, akkor az az üzlet nem lesz sikeres. A döntéseknek azt
kell szolgálnia, hogy a dolgozók jól érezzék magukat a munkahelyükön, hogy a
vevő szívesen járjon a boltjainkba vásárolni, ezért legyen bő választék, jó
minőség és ár, és ehhez meg kell a körülményeket is teremteni. Tehát a döntések
mindig emberekről szólnak. Másként nem működik az egész rendszer, ezt látni
kell.
-Jogászként a
kereskedelembe könnyen beletanult?
-Nem a kereskedelmet kellett elsősorban megtanulni,
hanem azt, hogy hogyan kell vezetni, és ezt iskolában nem igazán tanítják.
Szervezeti, irányítási struktúrát kialakítani, és a legjobbnak ítélt
megoldáshoz a megfelelő embereket megtalálni. Sokat segített ebben a jogászi
évek alatt megszerzett emberismeret. Persze azért tanultam is sokat. Szereztem
egy külkereskedelmi szakjogászi, egy markentinges másoddiplomát és a Corvinus
Egyetemen nemzetközi gazdasági és pénzügyi szakértői diplomát is. Munka mellett
nem volt könnyű ezt végigcsinálni, de azok a kapcsolatok, melyekre a képzések
során szert tettem, nagyon fontosak. A kapcsolati tőkének nagy az értéke szerte
a világban. A szakmai tudásra is szüksége van természetesen egy cégvezetőnek.
Mindez a szabadidő terhére ment, s bizony volt, amikor fogadalmat tettem, hogy
több szakdolgozatot én már nem írok, aztán mindig jött egy újabb. Az ismeretek
bővítése, rendszeres megújítása elengedhetetlen. Az internet korában a
számítógépes ismeretek is szükségesek, hát 1990-ben ez még nem volt
követelmény.
-A szabadidőt most
már jobban tudja beosztani?
-Lehet, hogy itt az ígéretekkel a családom meg tudna
fogni. Három gyermekem van, s volt idő, amikor fájt a szívem, hogy nem vagyok
velük eleget. Igyekszem a hétvégeket, de legalább a vasárnapot szabaddá tenni.
A fiam már egyetemista, s hétvégén ő is itthon van. Ami szent, az a szabadság,
azt együtt töltjük, elutazunk, ez igazi pihenés számomra. Fontos a sport is az
életemben. A kispályás focicsapat tagjaként sokat rúgtam a bőrt a ma már
öregfiúkkal. A tenisz is szerelem, a mai napigjátszom. Mivel sok kollegám is kedveli ezt a sportot, így teniszpályát
is építettünk a Szelei úti bázisunkon. A fiam is gyakran teniszpartnerem.
Törekszem arra is, hogy édesanyám, aki hál’ Istennek jó kondícióban van, se
hiányoljon sokat, s persze a feleségemet se hagyjam ki, hiszen mindkettőnk
számára fontos, hogy legyenek külön programjaink. Nem könnyű mindezt koordinálni,
nem is sikerül mindig, de nagyon igyekszem, ez biztos.
-Mit jelent az Ön
számára a felelősség?
-Több területe van ennek. Egyrészt felelősség az
emberekért, akik nálunk dolgoznak. A Co-op Star Zrt.-t három áfész alapította. Az
idők során még további nyolc áfész csatlakozott hozzánk, melyek tulajdonosok is
a cégben, s az ő korábbi tagságuk is részvényesünk. Amikor az üzleteket
átvettük sokan attól tartottak, hogy bezárjuk azokat, a dolgozókat elküldjük.
Nos, volt amelyik boltot bezártuk, másokat felújítottunk, s újakat építettünk.
Más üzlethálózatot alakítottunk ki, ami természetesen változást eredményezett.
Ma a létszámunk 1100 fő, lényegében a korábbi áfészes létszámot takarja ez a
szám. Volt, akitől elköszöntünk, de nem ez volt a jellemző. Ma már világosan
látható, az egyesülésekkel nem az a cél, hogy megszüntessünk munkahelyeket, s
bezárjunk boltokat. Nem létszámleépítésben gondolkoztunk sosem.
Forgalom-növeléssel, alapterület-bővítéssel, technológiaváltással próbáltunk
olyan helyzetet teremteni, hogy megőrizzük forgalmi pozícióinkat és a
munkahelyeket is. A felelősség tehát egyszer így nyilvánul meg.
A fogyasztókért is felelősek vagyunk.
Azokat az embereket szolgáljuk ki nap, mint nap, akik – áfész tagságuk révén -
részvényeseink, akik rokonaink, szomszédaink, ismerőseink. Éppen ezért
felelősek vagyunk azért, hogy jó minőségű, egészséges termékeket kapjanak az
üzleteinkben. Tudatosan figyelünk arra, hogy a mi üzleteinkbe
élelmiszer-szemét, gyenge minőségű, silány, bizonytalan eredetű áru ne
kerüljön. Az utóbbi évek nagy, országos botrányt kavaró ügyei minket nem
érintettek. A felelősségtudat a munkatársak számára is elvárás. A vevő
bizalommal jöhet hozzánk, bízhat bennünk. Ez a bizalom nagyon fontos számunkra,
a cég számára, hiszen a munkánk ezen alapul.
Van egy
harmadik területe is a felelősségvállalásnak. A mai világban ahhoz, hogy az
emberek jól érezzék magukat lakóhelyükön a civil kurázsi is szükséges. A civil
szféra a társadalom kötőszövete. A Co-op Star Zrt. nagyon sok civilszervezetet
támogat azokon a településeken, ahol üzleteink vannak. Évente több tízmilliós
kiadás ez. Részünkről ez is tudatos. A mi cégünk tisztán magyar vállalkozás,
egy fillér külföldi tőke ebben nincs. Hát kit támogassunk, ha nem azokat, akik
a mi dolgozóink, vevőink tehetséges gyermekei, vagy éppen az időseket, akik aktív
korukban bennünket segítettek, vagy azokat a kulturális vagy sport
egyesületeket, melyek a mi működési területünk hírnevét öregbítik vagy járulnak
hozzá a helyben élők életminőségének javításához. Ezt a társadalmi
felelősségvállalást is fontosnak tartom.
-Még sok év van az
ön pályáján hátra. Mi az, amit mindenképpen meg szeretne valósítani?
-Van még sok szakmai feladat, úgy érzem, az építkezés,
amit jó tíz éve kezdtünk még nem fejeződött be. A törzsvásárlói rendszer
fejlesztése küszöbön van, ezt országossá szeretnénk tenni. A Coop-csoporton
belül is új kezdeményezések kezdődtek el, ezekben részt veszek. A Co-op Star
Zrt. újabb bővítése is napirenden van. A Tisza Coop igazgatósági elnöke vagyok,
ott a logisztikai rendszerek korszerűsítése, a régiók közötti együttműködés
erősítése van napirenden. Az is fontos, hogy olyan dolgokat kell kitalálni, ami
a változó – olykor romló – gazdasági környezetben is megvalósítható, s
eredményt hoz. A fejlesztésekkel, innovációval nem lehet megállni sosem.