Jászberényben él több Szatmári vezetéknevű vállalkozó, Zoltán utónevűből
is kettő. Így egyiküknek a „nagy” jelző is kijár. Ez nemcsak a termetét
mutatja, de vállalkozása méretét is. A Szatmári Épületgépészeti és Fürdőszoba
Szakáruházlánc tulajdonosa, Szatmári Zoltán itt nőtt fel a városban, itt
tanulta ki a csőszerelő szakmát, itt dolgozott a Hűtőgépgyárban, majd vezette a
gázvezetéket sok utcában, sok lakásban. Itt nyitotta első üzletét a Jákóhalmi
út elején, s feleségével szolgálta ki a vevőket. Azóta eltelt majd két évtized,
s ma a Szatmári Kft.-t az egész országban ismerik. Évek óta szerepel a
legnagyobb 500 vállalkozás között, tavaly a 240. helyen, a megyei TOP listában
általában az ötödik helyen jegyzik. Az épületgépészeti területen pedig a hazai
piacvezető.
Többször készítettem már Szatmári
Zoltánnal újságcikket cége egy-egy újdonságáról. Azt mindenki tudja, hogy
csendes, szerény ember. Tette a dolgát, mint más vállalkozó. Azonban egy picit
talán többet, mint mások. Ez a pici többlet nehezen megfogalmazható, azonban
nyilván sokat nyomott a latban, amikor a képviselő-testület arról döntött, hogy
Szatmári Zoltánt Jászberény díszpolgárává választja. A városnapi ünnepségen,
múlt héten vette át a kitüntetést. Arcán megilletődöttség látszott, örülni is
csendesen, legbelül tudott.
Amikor életútjáról beszélgettünk,
írásos anyagokat tett elém. Egy önéletrajzot, melyet feleségével ketten írtak,
s egy szakmai életutat, melyet kollégái állítottak össze. Magáról nehezen
beszél. Lassan áll össze története. Szülei parasztemberek voltak, gazdálkodtak,
két fiút neveltek. Vallásos nevelést kapott, ezt fontosnak tartja ma is. Aztán
édesanyjával maradtak ketten, családja szeretett tagja ma is a mama. A
szakmaválasztást befolyásolta, hogy az általános iskolában négyes tanuló volt,
nem is gondolt a gimnáziumra. A család anyagi helyzete sem tette lehetővé a
hosszú távú tervezést. Villanyszerelő vagy csőszerelő – ez volt a kérdés
számára. Az utóbbi mellett döntött, s a Klapka György SZKI-ban 1975-ben
szakmunkás-bizonyítványt kapott. Ugyanitt érettségizett is, s 1979-ben Pécsett
gépésztechnikusi bizonyítványt is szerzett.
Nagyon szokványos a folytatás, első
munkahelye a Hűtőgépgyár TMK-üzeme. Aztán dolgozott rövid ideig a Vízműnél,
majd a Kéményseprő és Fűtéstechnikai Vállalatnál. Itt már, 1985-ben elkezdődött
a vállalkozói korszak, mely fordulatot hozott életében. Ehhez pedig az is
kellett, hogy Jászberénybe is elérkezzen a vezetékes földgáz. A Hőlégterv gmk tagjaként nagyon sok utcában
és lakásban dolgozott társaival. Vezették a fővezetékeket, s a lakások
fűtésének korszerűsítésében is éjjel nappal dolgoztak. Hatalmas munka volt ez,
egy várostörténeti korszak. S persze óriási lehetőség is ebben a szakmában. A
nyolcvanas évek végéig nem volt Jászberényben gázkészülékeket, gázszerelési
anyagokat, alkatrészeket forgalmazó üzlet sem. Az igény új lehetőséget
teremtett, ezt látta meg Szatmári Zoltán, s lépett.
- Feleségemmel 1990-ben nyitottuk a Jákóhalmi úton az első üzletünket. A
kereskedelem területére átléptünk tulajdonképpen. A gázszerelést ekkor
abbahagytam. A bolt forgalma egyre nőtt, szükségem volt raktárra is. Amikor ezt
kerestem, akkor zajlott a privatizáció. Ennek során megvettem a Fürdő utcai
malmot, aminek a Szelei úton volt nagy raktára is. A raktár birtokában már
nagykereskedelemmel is tudtunk foglalkozni.
- A csőszerelés, a kereskedelem és
a malom nagyon messze esnek egymástól. Miért gondolta, hogy jó lesz egy malom
is a vállalkozásban.
- A privatizációs korszak nagyon érdekes volt, én ebben részt akartam
venni. A malmot meghirdették, megvettem. A raktárral jól jártunk, mert
bővítettük a tevékenységet. A malmot szakemberre bíztam, így az is üzemel
folyamatosan. Sőt, a privatizáció folytatásában megvásároltam a veszprémi, a
pápai és a kiskunhalasi malmokat is. Ezek mind működnek, ma már egy külön cégbe
szervezetten.
- A gázszerelésből és a
kereskedelemből keletkezett annyi tőkéje 1992-re, hogy megvegye a jászberényi
malmot?
- Volt saját erőnk, de hitelt is vettünk fel. A későbbi befektetéseknél
is mindig hitelképesek voltunk, a bankok mindig segítettek nekünk. Ez nagyon
fontos volt az eddigiek során, s gondolom később se lesz másként.
- Ki hozza a döntéseket, ön vagy a
felesége, mert ez ugye egy családi vállalkozás.
- A döntést én hozom, a kezdeményező is általában én vagyok. Azonban
mindig megbeszélem a feleségemmel az elképzeléseimet. Ő mindig támogat engem. S
amit elhatároztunk, azt hittel, akarással vittük végig. Nagyon kell akarni is
azt, amit elhatározunk. Persze nem árt, ha szerencséje is van az embernek. Úgy
látom, szerencséje is annak van, aki nagyon hisz abban, amit meg akar
valósítani. Bízom benne, hogy a szerencse nem pártol azért el mellőlünk.
A Szatmári Kft. 1996-ban alakult,
ekkorra már kinőtte az egyéni cég kereteit. Az épületgépészeti és
fürdőszoba-felszerelési nagykereskedelemi cég terjeszkedése 1997-ben kezdődött.
Békéscsabán nyitottak egy üzletet, majd Veszprémben, Pápán, Szegeden is. A cég
arculatát azóta 28 üzletben ismerhetik a
vásárlók szerte az országban. Az áruházak azonos megjelenéssel, küllemmel és
széles választékkal rendelkeznek. A következő lépés a logisztikai központ
megépítése volt a Jászteleki úton, ami 1999-ben történt.
- Ez a vállalkozás fő motorja, ide érkeznek be
az áruk, innen történnek a bolti kiszállítások, illetve a nagykereskedők,
viszonteladók kiszolgálása is itt történik. A Jákóhalmi úton, a régi, első
boltunk helyén 2001-ben építettünk egy újat.
- Ma hány embernek ad munkát a
cége?
- A teljes létszám – a malmokkal, Skoda szalonnal együtt - 700 fő, ebből
Jászberényben 220-an vagyunk. A legtöbben magasan kvalifikált szakemberek. Van
tapasztalatom a munkavállalók felfogásáról, hozzáállásáról szerte az országban.
El kell mondanom, hogy a berényiek első helyen állnak.
- Azt hallottam, a Fürdő utcából a malmot – ami Jászberény első
gőzmalma volt - elköltöztetik.
- A Szelei úton építünk egy új malmot, s 2008 végére oda kiköltözünk.
Ezzel a városközpontot megszabadítjuk a zajtól, a forgalomtól. A Fürdő utcában
nincs raktár, így a búzát naponta kell beszállítani, s a lisztet is azonnal
elszállítani. Bár korszerűsítettük az üzemet, de további fejlesztésre nincs
hely, így a működés igen korlátozott. Ezért döntöttünk úgy, hogy újat építünk.
A történelmi ingatlant el kívánom adni.
- A Szatmári lakótelep
kialakulásának oka is nagyon hétköznapi ugye?
- Építkezni szerettem volna, de nem volt az Érparton eladó telek. Ekkor
a Kossuth téesztől vettünk földterületet, itt Jászberény déli határában, a
logisztikai központ közelében. 1997-től folyamatosan történnek a
telekalakítások. A terület rendezési tervét is én csináltattam meg, az
önkormányzat ezt kérte, hiszen én akartam itt terjeszkedni. Hát így történt. Az
első szakaszban 65 telket alakítottunk ki, teljes közművel, utána 85-öt még, s
ma már van 200 társasházi telek is. Szép házak épülnek, már 200 család él itt.
A tervem az, hogy ezer lakás létesüljön. Egy szép, nyugodt, komfortos városrész
alakul itt. Én magam is itt építkeztem, nekem ez fontos, hogy ott éljek, amit
én teremtettem. Jól esik végigsétálni az új utcákon. Bárkinek segítünk a
problémája megoldásában, nyugodtan elmondhatják, megbeszéljük. A körforgalom
közvetlen közelében 20 ipari, gazdasági telket is kialakítottunk. Ide a város
zsúfolt részén működő vállalkozások költözhetnek ki. Ezen a részen 8 telek kelt
el, két cég már ki is költözött, többen most építkeznek. Nagyon sok pénzt
fektettünk az ingatlanfejlesztési projektbe, hiszen azzal kellett kezdeni, hogy
mezőgazdasági művelésből kivonni, közművesíteni. Sok előírás van, amit be kell
tartani. Beszéltünk arról, hogy mi éri
meg. Nos, itt sok éves megtérüléssel kell számolni. Van olyan része a
vállalkozásnak, ami nem hoz nyereséget. Ha nullszaldós, az sem rossz.
Szerencsére ez is belefér ma már, nem esünk kétségbe.
- Gondolom az egykori börtönépület
megvásárlása is inkább érzelmi kötődést takar, mint a minden áron való nyereség
termelését.
- Befektetés volt, ami még nem teljesedett ki. Műemléki épület együttesről
van szó, amit nem lehet akárhogy felújítani, átalakítani, hasznosítani. A
börtönudvari üzletsort megépítettünk a műemléki környezetbe illően. A River
étterem és a bowlingpálya a város érdekessége, de nyilván nem fog nyereséget
termelni. A börtön épületébe szállodát képzeltem el, de erre még vagy három
évet várni kell. Nem egyszerű egy ilyen beruházást megvalósítani.
- Sok településen, sokféle
hivatallal, hatósággal került kapcsolatba. Mit tapasztalt, máshol hogy mennek
az ügyek?
- Nem szeretnék senkit elmarasztalni, mert
tényleg sokféle történet megesett velünk egy-egy beruházás kapcsán. Azt viszont
szívesen elmondom, hogy Jászberény semmiben nem szégyenkezhet. Talán azért is
fejlődik olyan dinamikusan a kereskedelem itt, mert a hivatalos ügyeket is jó
ütemben lehet intézni.
Kíváncsi voltam arra is, egy
vállalkozó, egy nagy cég vezetője mivel tölti szabad idejét. Szatmári Zoltán a
gyerekeivel – akik ma már a cégben dolgoznak - együtt tanult meg síelni, így
télen ez kedvelt időtöltés számára. Szintén egy családi barát révén két éve a
vitorlázást is kipróbálta, és beleszerelmesedett. A Balaton most már a
vitorlázás miatt is kedvelt pihenő hely. A fejlesztések tervei persze a
hegyekben, de a vízparton is foglalkoztatják. A lakópark fejlesztésében még 10-15
évnyi munka van állítása szerint. A börtönépület rekonstrukciója, a szállodai
terv valóra váltása, pályázati lehetőség felkutatása szintén ad elég
elfoglaltságot. Tervei azonban az országhatáron belüliek. Itt szeret élni,
Jászberényben, a várost, az itt élőket szeretné jobb körülmények között látni. Ehhez
ad munkalehetőséget, telket az otthonteremtéshez, s a városközpontban éttermet,
szállodát, bowiling- és sqas pályát, fitness-teremmel, olyan szolgáltatások
számára bérelhető ingatlannal, ami a városiasodás fontos része a XXI.
században.
Kiss Erika
|