|
 2006. június 04-én Pusztaszabolcson az első világháborús emlékműnél Trianon emléktáblát avattak.
Az avatáson megjelentek a település, a civilszervezetek vezetői, dr. Salamon Konrád főiskolai tanár, aki előadást tartott, valamint a község lakói.
A rendezvény kezdetén a Himnusz után Erdélyi Szilvia 8.a osztályos tanuló
Wass Albert: Gyertyaláng című verséből adott elő egy részletet.
Majd Ádám László mondott bevezető beszédet.
Beszédében elmondta:
Trianon, azaz az I. világháborút Magyarország számára hivatalosan is lezáró békeszerződés 1920. június 4-i a versaillesi Trianon kastélybani aláírása, egyike a legmeghatározóbb eseményeknek a Magyar állam és a Magyar nemzet történelmében.
Trianon az óta a hazáját szerető magyarban, Mohács jelentésével egyértékűen tragikus fogalom…..
A beszéd további részében foglakozott a Trianon által létrejött helyzettel Magyarországon annak hatásaival a gazdaságra.
Végül bevezetőjét egy idézettel zárta:
„…Azt, hogy mindazt a romboló hatást előre lehetett látni Huszár Károly volt miniszterelnök
1920. januári beszéde bizonyította….
…„Az, ami miránk vár nem csak a magyarság sorsát fogja eldönteni, hanem az európai békének a tartósságát is fogja jelenteni.
Egy igazságos béke az európai civilizációnak nyugalmát, békéjét, bizonságát fogja jelenteni, egy igazságtalan béke, egy újabb öngyilkossági kísérlete lesz Európa békéjének.”
Ezután köszöntötte a jelenlévőket:
”Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a megjelenteket:
Czompó István polgármester urat, Dr. Salamon Konrád urat az ELTE főiskolai karának tanszékvezető tanárát, a képviselő testület tagjait, intézményvezetőket a civilszervezetek vezetőit és minden kedves érdeklődőt, az emléktábla avató ünnepségünkön.
 Majd felkérte Czompó István polgármester urat az emléktábla leleplezésére.
Az emléktábla leleplezése után Molnár Georgina egy. hallg. Juhász Gyula: Trianon című versét mondta el.
Az ünnepség Dr Salamon Konrád rövid történelmi áttekintő előadásával folytatódott.
Előadásában kitért a történelmi helyzet ismertetésére, azokra az okokra, amelyek miatt Magyarország nem tudta kellőképpen érvényesíteni érdekeit, tekintve az akkori helyzetet, mert a tanácsköztársaság által megdöntött köztársaság nem tudta képviseltetni magát a béketárgyalásokon, mint tették azt a németek, illetve az osztrákok.
Továbbiakban kihangsúlyozta már nincs lehetőség a régi állapotok visszaállítására, de arra igen, hogy a határon túli Magyarság mindazon emberi jogokat megkapja amelyek Magyarországon bárkit megilletnek…….
..A vereség is azért fontos hogy tanuljunk belőle..
 ..Németh László ezzel példálózott a harmincas években amikor feltette a kérdést, hogy helyt fog –e állni a magyarság?
Pesszimista válasza azzal kezdődik:Nem valószínű, vezértelen, elkínzott, felelőtlen kifárasztott nép, akkor miért kell erőltetni mégis a helytállást?
Mert azt követeli életünk méltósága a testünkben szálló sors s az elszántságot kedvelő idő.
Reménytelen a harcunk?
A nagyság mint maga az élet reménytelen de a reménytelenségben a falhoz állított népek harcában mindig van valami kétszer kettő fölötti remény.
A történelem a tragikus életérzés csodája.
Marathonnál a reménytelenség győzött.
Úgy legyen!
Ezután
Kinyikné Boros Ildikó: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország! című dalt,
Jurics Dina: Sajó Sándor: Magyarnak lenni című versét és
Ifj. Czöndör Mihály: Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz című versét adta elő.
Az ünnepség végét a Székelyhimnusz és a Szózat zárta.
Majd a Polgármester úr a polgármesteri hivatalba hívta a résztvevőket, egy szerény fogadásra és kötetlen beszélgetésre.
| 
