Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Államigazgatás

Bemutatjuk

Beruházás

Cégek, vállalkozások hírei

Civil hírek

Család

Egészségügy / szociális intézmények

Életmód

Érdekességek

Események

Felhívás

Fiatalok

Fidesz

Fogyasztóvédelem

Gazdasági hírek

Gyermek és ifjúsági ügyek

Gyermeknevelés

Hazai sport

Helyi önkormányzat

Helyi szolgáltatások

Helytörténet

Idegenforgalmi információ

Információ

Innen-onnan

Interjú

Jegyzet

Jótékonyság

Karrier

Képviselők

Képviselők hírei

képviselő-testület

Képviselőtestület

Kistelepülések

Kistérségek

Közérdekű információk

Közlekedés

Közlekedési információk

Köztársasági elnök

Kulturális programok

Labdarúgás

Magyar foci

Munkaerő

Oktatás

Parlament

Politika, közélet

Sport / fittness / szabadidő

Sportrendezvény

Szabadidő

Társadalom

Ünnepségek

Vélemények


Kistérségi gondolatok 3. Avagy miért Adony lett a központ?

Czompo István Pusztaszabolcs polgármestereCzompó István polgármester Úrral beszélgettem, az Adonyi kistérség megalakulásának körülményeiről, és arról hogy miért nem Pusztaszabolcs lett a kistérség központja.
A beszélgetés során elmondta, miért az Adonyi kistérséghez csatlakozott a község, hogyan dőlt el melyik település legyen a kistérségi központ, és milyen szempontok szerint döntöttek a csatlakozásról.


Hogyan kezdődött a történet?


A kistérség megalakulását megelőzően összejött a kilenc polgármester, mert a jelenlegieken kívül Sárosd is szeretett volna ide tartozni.
Ezen az összejövetelen felvetődött, hogy kistérséget kellene alapítani el, kellene szakadni a Dunaújvárosi kistérségtől.
Akkor felvetődött a kérdés hol legyen a központ?
A beloianniszi polgármester Pusztaszabolcsot javasolta.
Amikor elhangzott a község neve, az ott jelenlévő polgármesterek nagy része azt mondta Pusztaszabolcs nem.
Magyarul arról szólt a történet létrejöhet a kistérség, de Pusztaszabolcsi központtal nem.
Szavazásra került a sor és a kilencből hét Adonyt szavazta meg kettő Pusztaszabolcsot.
Ekkor nagy dilemma elé kerültünk, hogy akkor most hogyan tovább?
Maradjunk, a régiben vagy csatlakozzunk inkább Gárdony- Agárdhoz?


Én személy szerint azt gondolom nem valószínű, hogy ott jobb pozíciót tudtunk volna elérni, mint a jelenlegiben.


Mi lett volna, ha azt mondja Pusztaszabolcs köszönöm én, ebben nem akarok részt venni?


Azt nem lehet megmondani mi lett, volna, mert például Sárosd azt mondta nem akar a bogárdi kistérségbe tartozni.
Mi történt  amikor kialakították a kistérségeket?
Sárosdot meg se kérdezték hova akar tartozni, statisztikai kistérségként odatették Sárbogárdhoz.
Valószínűleg Pusztaszabolcs is így járt volna, mert azért a kistérségekben a létszám is meg kell, legyen.

Pusztaszabolcs polgármesteri hivatala

 

Az önkormányzat képviselő testületében is nagy vitát váltott ki, hogy mi tegyünk hogyan milyen feltételekkel csatlakozzunk?
Vagy ne csatlakozzunk és próbáljunk meg az árral szemben úszni de, az nem biztos, hogy szerencsés lett volna.
Tehát nem azért lett Adony, mert a testület vagy a polgármester nem akarta Pusztaszabolcsot, hanem mert így alakult.

 

Ennyi a kistérség alakulásának a története röviden. A továbbiakban még szó lesz az uszodaépítésről, a Pusztaszabolcsi utak állapotáról, a várossá válásról. Beszélünk még az idei év költségvetéséről és a tavalyi eredményeiről. És még sok minden másról ami a település életét érinti vagy befolyásolja.

 

 


 

Publikálta
null