A „Kistérségi gondolatok 1” bevezetőjeként általam közölt cikkre, kaptam néhány kritikát, illetve visszajelzést, mely annak tartalmára illetve állításaira vonatkozik. Nos meghallgatva a felvetett észrevételeket el kell, ismerjem néhány dolgot pontosítanom kell, mert szándékaimtól eltérően félreérthető lett a cikk egyes elemeinek az értelmezése, illetve olyan látszatot kelt mintha itt végkövetkeztetésre jutottam volna egyes esetekben.
Nos ez távolról sincs így, mint a címbeli sorszám is jelzi, egy sorozat első bevezető beharangozó, figyelemfelkeltő írásáról van szó. Szándékom ezzel a cikksorozattal az, hogy legyen tiszta kép a kistérségben történtekről, a megalakulástól a mai napig történt eseményeken át, a jövőbeni tervekig, és azon belül Pusztaszabolcs helyéről, szerepéről, lehetőségeiről. Természetesen nem gondolom, hogy a kistérség más településein elért eredmények csak és kizárólag az ottani polgármesterek vezetését és képviselő testületét dicsérnék, hiszen azon eredmények, természetesen, részben éppen a kistérségi létnek köszönhetőek.
Mint ahogy a legutóbbi nagy beruházás a felszíni vízelvezető rendszer építése, sem a kistérség, hanem a helyi vezetés érdeme annak minden sikerével és gondjával együtt. Ennek elkészülte után már csak egy igazán nagy feladat vár a településre, az utak rendbetétele, mely nem kis erőfeszítésekbe fog kerülni tekintve, hogy állami pénzek ezekre, a célokra nem nagyon vannak.
Ugyanakkor a kistérségi lét is költségekkel jár melyek érzékenyen, érintenek bennünket, hiszen az amúgy is, szűk keretből kell erre is áldozni. Sajnálatos de tény a kistérség településeinek többsége ilyen- olyan problémákkal küszködik (hol az utak állapota, hol a csatornázás költségei, hol az önkormányzat csődközeli helyzete a probléma) amelyek bizony élezik a településen élők véleményét a kistérségről és a saját vezetésükről.
A fent említett beharangozómban e véleményeket próbáltam összefogni, és itt elkövettem azt a hibát, hogy nem használtam egyrészt idézőjelet, illetve nem utaltam arra, hogy az” utca emberének” a véleményét tolmácsolom, melyet nekem magánbeszélgetéseken mondtak el, és nem az én végkövetkeztetésemről van szó. Ezek után azt hiszem, még inkább szükség van a bővebb információra, hogy valamennyien tisztán lássunk ebben a kérdésben, valamint részemről még jobban kell ügyelnem, a helyes és egyértelmű megfogalmazásra.
|