járt a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium diák és tanár küldöttsége a Comenius iskolák közötti együttműködés soron következő projekttalálkozóján – Narpes-ben, aminek a témája a zenei kompetenciák fejlesztése volt.

Kis csapatunkat számos dolog foglakoztatta már indulás előtt is, de leginkább a finn oktatási rendszerbe való betekintés lehetősége, számos jó gyakorlat elsajátítása és tehetséges diákjaink bemutatkozása kötötte le figyelmünket.

A finn iskola több szempontból is kivívta elismerésünket, számunkra csodaszámba ment néhány az alábbiakban felsorolt tényező.

- Az iskola és a konyha felszereltsége – leginkább a főzés tudományának oktatása – Fontosnak tartják, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlati tárgyak is helyet kapjanak, differenciált, sokrétű kínálattal biztosítják a teljes személyiség fejlődését.

- A tanári pálya vonzó és jól megfizetett, magasan képzett munkaerő biztosítja az oktatás színvonalát ( 20 szoros a túljelentkezés a tanári pályára).
- Lehetőség van a lassabban haladó diákok differenciált oktatására, természetesen kis csoportokban történik mindez.
- Akarnak tanulni a gyerekek, motiváltak és céltudatosak, nem a mobiljukat nézegetik állandóan.
- Az iskola és szülők szorosan együttműködnek.
- Az oktatás, a könyvek, az étkezés és az iskolabusz ingyenes a diákok számára.
- Az iskolában a diákok zokniban járnak – a tisztaság érdekében
- A városi költségvetés biztosítja az iskola működését.
- A tehetséggondozás kiemelt feladatnak számít.
- MAGYARUL is tanulnak, a finn gyerekek – a nyelvkönyvük egy leckéje Magyarországról szól. A kolléganő örömmel üdvözölt bennünket és kért meg arra, hogy élő beszédben sajátíthassák el a magyar kifejezéseket.

Mindehhez társul a családi háttér, amelynek élvezői voltak tanítványaink is. Erről hitelesen ír Nagy Bence a következőkben:

Finnország – a mienktől teljesen eltérő világ. Meglepően más az építészet, az oktatás és az emberek hozzáállása is. Finnországban úgy tartják, ha valamit el akarunk érni, azt el is fogjuk, és ez a mondás látszik is a nemzetükön. A Comenius Program keretében egy hetet töltöttem el Finnországban, ahol egy zenei „továbbképzésen” vettünk részt. Az iskola teljesen más, mint itthon. A diákok nem hordanak cipőt, mert így otthonosabb – a tanárok pedig olyan tankönyvből és úgy tanítanak, ahogy akarnak. Eszméletlen felszereltséggel és színvonalon folyik a zeneoktatás, amint beléptünk a kisebbik próbaterembe (ahogy ők nevezték) egyszerre 300 darab hangszer tárult elénk, zseniális volt. Ez alatt az egy hét alatt tanultunk ritmusokat, dalokat különböző nyelveken (9, mert ennyi ország együttműködéséről beszélünk), a tanáraink pedig igyekeztek rengeteg játékos tanulási módszerre megtanítani minket – persze mindezt angolul. Az iskolai étkeztetést úgy kell elképzelni, mint nálunk egy éttermet, mind a minőség mind a mennyiség kitűnően megfelel egy diák számára. A fogadó családjaink nagyon kedvesek voltak velünk. Gyönyörű házban lakhattam, sehol sem látszott kerítés, csak a zöldterület és a család saját termőföldje. Számomra még nagyobb meglepetés volt az, hogy éjszakára az autóban hagyják a kulcsot, hogy reggel könnyebb legyen az indulás – de az is meglepetés volt, hogy soha nem használnak biciklilakatot. Rengeteg új dolgot tapasztalhattam Finnországban, és a jövőbeli terveim között szerepel, hogy újra visszatérjek.