Sopsits Árpád, a 32. Magyar Filmszemlén legjobb rendezői és legjobb férfi mellékszereplői díjat elnyerő Torzók után ismét a gyermeki lelket vizsgálja.  Az abban rejlő kétségbeesésről, az egyre érthetetlenebb és durvább egymás- és önpusztításról szól legújabb, A hetedik kör című filmje.

„A hetedik kör”

Színes magyar filmdráma

Sopsits Árpád új filmje

Rendező                                           Sopsits Árpád    

Producer                                           Sándor Pál

Író                                                     Sopsits Árpád

Operatőr                                           Győri Márk

Zeneszerző                                       Debreczeni Róbert

Szereplők                                      Vilmányi Benett, Erőss Tamás, Vicsotka Anna, Krikkay László, Mesés Gáspár, Magyar Tekla, Gavallér Gábor, Trill Zsolt, Csuja Imre, László Zsolt, Danyi Judit, Gáspár Sándor, Szakács Eszter, Létay Dóra, Mátyássy Péter, Kovács Lajos, Nagy Feró, Banner Szücs Loránd

 A rendező szerint megszoktuk, és szeretjük azt hinni, hogy a gyermekek ártatlanok, holott a gonosz bennük is ott lakozik, és kiszolgáltatottságuk, manipulálhatóságuk miatt akár áldozatokká is válhatnak (lásd egyes szekták, sátánizmus). Olyan tény ez, amivel ma bárhol a világon számolni kell. A film az elmúlt években Magyarországon megtörtént, megmagyarázhatatlannak tűnő tragikus események motívumaiból építkezik. A történet a kamaszkorról, az élet és a halál különös megtapasztalásáról szól, amikor a gyermekekben szinte egyszerre ébred fel a szexuális és a halálvágy.

A hetedik kör forgatókönyve az elmúlt években Magyarországon megtörtént két tragikus kimenetelű eseten alapul. Az egyikben két tizenéves fiú, két nap különbséggel fölakasztja magát, a másik esetben hárman brutálisan agyonverik társukat.

A film elsősorban azt az atmoszférát kívánja bemutatni, amelyben ezek az események megtörténhettek, egyfajta látleletét adva korunk összezavarodott lelkületének. A történet a kamaszkorról, az élet és a halál különös megtapasztalásáról szól, amikor a gyerekekben szinte egyszerre ébred fel a szexualitás iránti érdeklődés és a halálvágy. Sajnos sokszor nincs értő segítség, hogy ezt az időszakot sérülésmentesen átvészeljék.

A banda tagjai kötelező hittanórára járnak. Ahogy Sebestyén egyre mélyebb hatást gyakorol rájuk, figyelmük úgy élénkül meg a fiatal Gábor atyával folytatott beszélgetések során. Sebestyén ugyan nincs jelen, de szelleme ott kísért a gyermekek kérdéseiben, amik a fájdalommal, a halállal, a túlvilággal, a mennyország boldogságával kapcsolatosak. Így egy képzeletbeli párbeszéd, vita alakul ki a pap és Sebestyén között, melynek színtere a gyerekek lelke.

Sebestyén meséi mögött azt lehet sejteni, hogy „odaát” biztos jobb. Erre rímelnek a pap példabeszédei is a halál utáni üdvözülésről. Sebestyén arra utal, hogy a félelemtől, a szorongástól úgy szabadulhatsz meg, ha el mersz pusztítani akármit, akárkit, akár magadat is. Egyszer, amikor egy trükkel Sebestyén feléleszt egy galambot, végképp elnyeri a gyerekek bizalmát. Innentől kezdve a gyerekek kérdései a pap felé egyre szentségtörőbbek. Jakab (Erőss Tamás), arról faggatja az atyát, hogy miért hal meg annyi ártatlan ember, ha Isten igazságos és jó, miért nem dönthetnek ők arról, hogy éljenek, vagy meghaljanak. Gábor atya nem tud kielégítő választ adni, nem érzékeli pontosan a gyerekekben lezajlódó belső küzdelmet, és egy felsőbbrendű törvény nevében próbál igazságokat mondani.

Jakab és Sanyi a túlvilági életről fantáziálnak, amit egyre vonzóbbnak találnak. Jakab szerelmes Melindába (Magyar Tekla), aki nem viszonozza Jakab érzéseit, ő Sebestyénbe szerelmes.

Sebestyén néha idegesíti a banda tagjait felsőbbrendűségével. Egy nap az erdőben Jakab és Sanyi Sebestyénnel elkezd „ki bírja tovább a nejlonzsákban”-t játszani. Sebestyén csal az időmérést illetően, ezért belekényszerítik őt is a zsákba, majd valami titokzatos erőtől vezéreltetve majdnem megölik. Jakab előző este arról beszél Sanyinak, hogy látni akarja, milyen az: meghalni. Persze az is bennük motoszkál, hogy „Na Sebestyén, ebből gyere ki, ha tudsz! Támaszd fel magad!”

Mikor azt hiszik, hogy már meghalt, Sebestyén hirtelen „coming out”-tal visszatér, és gyávának nevezi őket. Sebestyén ezután hazaindul a mocsárba, ahol közben a Pap megtalálta az ő rejtekhelyét, és tolószékében ülve várja. Sebestyén, meglátván a Papot, dühösen átvág a mocsáron, süllyedni kezd. A Pap hezitál, hogy kimentse-e, majd végül kinyújtja a kezét, de Sebestyén azt már nem fogadja el, mosolyogva elsüllyed.

Jakab és Sanyi elhatározzák, hogy közösen öngyilkosok lesznek. Maya értetlenül figyeli testvére változását. Két nap múlva, reggel kilenc órára tervezik a tettet, mert akkorra már senki sincs otthon és még az iskolából sem kereshetik őket. Mayának a szünetben feltűnik, hogy hiányzik Jakab és Sanyi. Sanyit hívja, aki nem veszi fel a telefont, ezért a kislány kétségbeesetten haza rohan.

Későn érkezik. Jakab és Sanyi teste himbálózik a vontatókötélen. Maya megpróbálja Sanyit leszedni sikertelenül, teljesen kiborul, üti-veri az élettelen testet.

A szülők bénultan állnak a két élettelen test fölött, miközben a rendőrség teszi a dolgát.

A történetet Maya Sanyi naplója alapján próbálja összerakni.

Hírforrás és fotó: Dancsok Regina- www.redlemon.hu

Publikálta null