Németh Ernő tejipari szakmérnök azon kevesek közül való, akik „túlélve”
az elmúlt két évtized változásait, a hazai tejipar meghatározó szakemberei közé
tartoznak.
1949-ben Páliban született, és
édesapja ösztönzésére 1963-ban a Csermajori Tejipari Technikumban kezdte meg
középiskolai tanulmányait, amelyet 1967-ben fejezett be. Az utolsó technikusi
osztály komoly elméleti és gyakorlati tudásanyaggal jött ki az almamáterből.
- Annak idején még kötelező
technikusi gyakornoki időt kellett az érettségi után tenni, így kerültem erre
az időszakra a Baranya Megyei Tejipari Vállalat bácsbokodi üzemébe. A szakmai
pályafutásom lényegében 1968-ban a répcelaki sajtgyárban indult, ahol MEOS-ként
alkalmaztak, és Takó Laci bácsitól, valamint kollégáimtól kiváló szakmai indíttatást
kaptam. Aztán következett a tejkísérleti intézet, ahol pedig az innovációs
munkába vettem részt dr. Babella György irányításával – emlékezik a kiváló
szakember, aki a csornai tejporgyárba 1981-be került termelési igazgatóként.
Itt sovány és zsíros tejport állítottak elő, valamint megkezdődött az üzem
sorsát több évtizeden keresztül kedvezően befolyásoló, tejfehérje
koncentrátum-porok gyártása félüzemi méretben. Az eljárás a világon először
Csornán volt alkalmazva, a tejkísérleti intézet szabadalma alapján.
Az 1980-as évek közepétől az üzem
tevékenységi köre folyamatosan bővült, az UHT féltartós és tartós tejek, a vaj
és vajkrém, valamint a különböző sajtkrémek gyártásával. Az 1989-es
beruházásnak köszönhetően egy nagykapacitású fehérje üzem kezdte meg a
termelést. A jelenlegi termékkör az 1990-es évek végére alakult ki. Ebben már
üzemigazgatóként vállalt szerepet Németh Ernő.
- A fejlesztéseket az tette
lehetővé és szükségessé, hogy a Rábaközben mindig is nagy volt a tejsűrűség, a
termelők nagy volumenű és kiváló minőségű tejet termeltek. A megtermelt tej
mennyisége jóval meghaladta a feldolgozó kapacitást – idézi fel a múltat az
üzemigazgató. - Az 1980-as években komoly fellendülést élt meg a magyar
tejágazat, így a csornai üzem is. Aztán 1989-ben önállósodtak a vállalatok,
mindenki gyártott mindent, elaprózódott a termelés, később ez több üzem
bezárásához vezetett. 1991-ben pedig megérkeztek a multik privatizálni, és
bérmunkát végeztetni. Az egykori csornai tejporgyár is többszöri
tulajdonosváltást ért meg, jelenleg a Sole-MiZo Zrt. keretén belül működik.
Németh Ernő miközben a
tulajdonviszonyok alakulását taglalja, kis kitérőként elmondja, hogy az
egyébként nehéz és mozgalmas időszakok közül is legnehezebb az a folyamat volt,
ahogyan a MiZo Baranyatej Rt. fizetésképtelenné vált, a bíróság pedig kimondta
a cég felszámolását. Mégis a felszámolás 2-2,5 éve volt az az időszak, amikor
biztonságban, viszonylag nyugodt körülmények között lehetett dolgozni, amit dr.
Varga Jenő, és Somogyi Ferenc felszámoló-biztosok garantáltak.
Aztán arról is szó esett, hogyan
látja a magyar tejágazat jelenlegi helyzetét.
- Kicsit visszalapoznék a
történelembe. Az 1972-es kormányprogram meghirdette a tejfogyasztás növelését.
A cél az volt, hogy a fogyasztás folyadék alapon számolva érje el a 200
l/fő/éves szintet. Ehhez akkor nem állt rendelkezésre a megfelelő nyerstej
mennyiség, ezért importálták Holstein Friz teheneket és kialakultak a korszerű
tejtermelő telepek. A csornai tejporgyár is több tejporgyárral együtt ebben az
időszakban épült, biztosítva a tejtöbblet tartós termékké való feldolgozását. A
tejtermelés az 1980-as évek végére jól fel is futott, elérte az éves 2,7
milliárd litert, a fogyasztás pedig 200 l/fő/éves mennyiséget. A felesleges
tejet feldolgozott termékek formájában exportálta az ipar. A tröszti időszakban
jól működött, jól szervezett volt az iparág, nagyrészt megvalósult a szakosodás
is. Lehet, hogy ésszerűbb lett volna meghagyni a trösztöt, és nem a
vállalatokat, hanem az üzemeket kellett volna önállósítani, ami egy teljesen
más lehetőségeket biztosított volna.
Nem tett jót az iparágnak az sem,
amikor az 1990-es évek elején megjelentek az
úgynevezett sikerigazgatók-, vezérigazgatók a vállalatok élén, akiket
túlságosan nem érdekelt, hogy hosszú távon mi lesz az általuk irányított
üzemekkel, többnyire a rövidtávú érdekeiket helyezték előtérbe. A legtöbbjüknek
már a nevét sem tudjuk.
A rendszerváltozás utáni
időszakban a mezőgazdaságban lezajló kedvezőtlen folyamatok miatt csökkent a
tehénállomány és tejtermelés is. A kilencvenes évek közepétől érződött ismét
növekedés, de 2003 óta sajnos ismét a termelés jelentős csökkenése állapítható
meg. Ettől az időponttól megszűntek a támogatások, ami a versenyképességet
jelentősen rontotta bel-és a külpiacon egyaránt. Magyarország nemzeti
tejkvótája közel 2 milliárd liter tej éves megtermelésére ad lehetőséget, ma
1,3-1,4 milliárd liter megtermelésénél tartunk, ebből mintegy 400 millió liter
tej feldolgozatlan formában exportálásra kerül. A Magyarországon lévő tejüzemek
részére körülbelül egymilliárd liter tej áll rendelkezésre feldolgozásra. Tehát
az alapanyaghelyzetet illetően a jelenlegi állapot még az 1990-es évek elején
tapasztaltaknál is súlyosabb. Ha sürgősen nem lesznek olyan intézkedések,
amelyek a tejtermelésre ösztönöznek, az beláthatatlan következményekkel fog
járni a hazai feldolgozásra nézve. Az üzletek polcaira ugyanakkor már 30-40
százalékban import áru kerül.
Amikor a rövidesen várható
nyugdíjba vonulás szóba kerül, a „szakma öreg motorosának” az egyik szeme sír,
a másik nevet. Mind mondja, a közelmúltban volt a negyven éves érettségi
találkozójuk, amely jól tükrözte vissza az iparágban lezajlott folyamatok
hatását, az emberi sorsok alakulását. Az osztálytársak közül csak néhány mondta
magáról, hogy szerencsésen alakult az élete, elégedett a sorsával, helyzetével.
A többség sértett, sérült ember, akik elhagyták - vagy elhagyatták velük - a
szakmát, sajnos ennek a generációnak a tudására, szakmai tapasztalatára nem
tartanak igényt. Így ebben a szakmában is sok kiváló szakember került parkoló
pályára, vagy rokkant nyugdíjasként tengeti életét. Manapság a tejipari
végzettséggel rendelkezők kénytelenek más pálya felé orientálódni. Ami öröm,
hogy Csornán sikerült olyan kiváló szakmai stábot kialakítani és megtartani,
amely mindig képes volt a mindenkori feladatok megoldására, a kialakult
helyzethez való alkalmazkodásra. Nehéz pillanat lesz tőlük elválni. Csak
elismerés és a köszönet hangján lehet szólni tudásukról és hozzáállásukról.
Bátran ki lehet jelenteni, hogy itt megvalósulni látszik a tulajdonosi akarat
és az alkalmazotti érdek összhangja.
Németh Ernő szerényen nyilatkozik
személyes sikereiről, amelyek közül azért kiemeli, hogy irányítása alatt több
tízezer tonna termék került exportálásra a világ különböző országaiba. Két
szabadalomnak is résztulajdonosa, az egyiket – eljárás és berendezés tejfehérje
koncentrátumok UHT hőkezelésére – kollegájával Szalay Istvánnal, a másikat, a
vajmarin gyártását Hidvégi Máté biokémikus professzorral kísérletezte ki. A
legnagyobb siker azonban az, hogy az üzem működik, és reményei szerint a leendő
új beruházások a működését hosszútávra megalapozzák, stabilizálják.
Ami pedig a szenvedélyeit illeti
szereti a focit, mi több elnöke és szakosztályvezetője is volt a csornai
futballklubnak, a horgászatot pedig immáron két fiú unokájával együtt műveli,
akik szinte teljes egészében kitöltik a nagypapa szabadidejét.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|