|
Egyik parlamenti párt sem vezetné be a tandíjat - derült ki egy kerekasztal-beszélgetésen tegnap. A HÖOK rendezvényén a politikusok a tandíjakról és a felsőoktatás finanszírozásáról vitáztak hallgatók előtt az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
 A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) rendezvénysorozatának első kerekasztal-beszélgetésén a parlamenti pártok oktatási szakértői fejtették ki véleményüket a felsőoktatás finanszírozásának témakörében.
Három előre megfogalmazott kérdésben, úgymint a jogtalan tandíjak ügye, a kollégiumok finanszírozásnak valamint a tandíjak lehetséges bevezetésének kérdéskörében csak az utolsóban volt teljes egyetértés, miszerint államilag finanszírozott képzésben semmilyen körülmények között nem vezetik be a tandíjat.
A jelenlegi ellenzéki pártok képviselői kifogásolták a PPP kollégiumok finanszírozását és a jogszerűtlenül szedett tandíjak ügyében is felvetették a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium (OM) felelősségét. A kormánypártok szerint jelenleg a PPP rendszerű finanszírozás az egyetlen módja az infrastrukturális fejlesztések megvalósításának és a jogtalan tandíjak ügyét is az OM, illetve közvetlenül a miniszter hatáskörén kívül helyezték.
Almássy Kornél (MDF) felvetette azt is, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosának nagyobb hatáskört lehetne adni, sőt akár lehetne önálló intézény is a hivatala. Hangsúlyozta, a hallgatói jogokat és a hallgatói önkormányzatokat meg kell erősíteni. Arató Gergely (MSZP) nem foglalt állást jogtalan tandíjak ügyében, mert szerinte ez egy jogvita, ahol a politikai pártok nem zsűriznek. Sándor Klára (SZDSZ) kiemelte a Budapest Médiaintézet helyzetét, miszerint ott az intézmény nem azért szedett pénzt a hallgatóktól, mert nehéz gazdasági helyzetből akart kilábalni, hanem mert a kommunikációs hallgatók olyan előnyöket élvehetnek a BMI-ben, amit más helyszín nem biztosít. Sió László (FIDESZ) szerint, az ombudsmannak nem egyedüliként kell harcolnia, az OM azonban sajnos széttárta a kezét és a bíróságra bízta a döntést. Sió azt is mondta, hogy az adatvédelmi biztosnak is átadhatták volna az ügyet.
Almássy Kornél a beszélgetésen azt mondta, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája elismerte a díjak szedésének jogszerűtlenségét, és visszafizeti a hallgatóknak a pénzt. Legfrissebb, mai információk szerint, nem fizeti vissza a diákoknak a beszedett pénzt a főiskola. A pénzt már nem kell befizetni, az eddigi szolgáltatásokat viszont továbbra is elérhetővé teszik a diákoknak. Most egyébként egy csomag kialakításán dolgoznak, amelyet 2006 szeptemberétől vezetnének be, amelyet különböző összegekért megvehetnének a hallgatók és ezért kapnának tárgyakat, szolgáltatásokat.
A Fidesz politikusa szerint az új konstrukcióban épülő kollégiumok nem nevezthetők PPP-nek, hiszen 100 százalékos a magántőkebevonás mértéke, és 20 év múlva a felsőoktatási intézmények 3-4 szeres árat fizetnek az épületekért. Sándor Klára arra világított rá, hogy úgy tűnik az egyetemek szeretik ezeket a konstrukciókat, és egyébként érdemes lenne megkérdezni a diákokat, hogy jobb-e nekik az új kollégiumokban.
Abban mindegyik képviselő egyet értett, hogy tandíjat semmilyen körülmények között nem vezetnének be, az MDF a hallgatói normatíva emelését tervezi, az MSZP és SZDSZ képviselője pedig a finanszírozás egyik fontos elemeként emelte ki, hogy az új törvény szerint nem az első, hanem egy diploma ingyenes. Sió László emlékeztetett, a felsőoktatásba felvehető diákok keretszámát az Orbán-kormány határozta meg, azóta ez a szám csökkent: Fontosnak tartja azt is, hogy a külföldi diákok ne vegyék el a magyarok elől a helyet.
Egyetértés volt abban, hogy - közönségkérdésre válaszolva - szükség van a felsőoktatás átalakítására, a bolognai folyamat végigvitelére, és ehhez kapcsolódva a hallgatói normatívák növelésére, mindemellett az intézmények felelőssége és kötelessége is, hogy egyéb forrásokat vonjanak be a képzések minőségének javítására.
|
