„Legyen hiteles a mérleged,
súlyod, hiteles a mértéked és a vékád.”- írja a Biblia. Ebből is látható, hogy
a klasszikus fogyasztóvédelem alapjai messzire nyúlnak vissza az időben. A
történések sodrában a nagy
választóvonal a XXI. század, az árutermelő a kereskedő és eladó, valamint a
vevő viszonylatában.
Ugyanis a határvonal előtt a közvetlenebb kapcsolat és
egyedi előállítási folyamatok a maitól eltérő igényekkel és szokásokkal
kapcsolódtak össze. Az új évezredben dominánssá vált a tömegtermelés,
irányított fogyasztói igények jelentek meg és a tömegkommunikáció is a
kereskedelem szolgálatába állt. Új értékesítési és marketingformák jelentek
meg, amihez nagyban hozzájárul az informatika- és az internet hálózatok rohamos
fejlődése.
Az első írásos fogyasztóvédelmi
alapjogokat az ENSZ alapokmánya tartalmazza. Az EU határok nélküli belső piacán
az eltérő szabályozások miatt egységes fogyasztóvédelem nélkül nem érvényesül a
magas szintű érdekvédelem és nem jött még létre a fogyasztói bizalom, bár
1975-ben kiadták a Fogyasztói Jogok Közös Piaci Magna Chartáját. Számunkra is
fontos intézkedés, hogy az Európai Parlament elfogadta a belső piacon az üzleti
vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatáról szóló 2005/29/Ek irányelvet. Ezt a tagállamoknak ez év június 12-éig
át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe s azt még idén december 12-től
alkalmazni is kell.
Addig van bőven mit tenni
hazánkban is. Hiszen mit is tehet nálunk a fogyasztó, ha jogsértéssel
találkozik? Amennyiben nem boldogul a helyszínen a panaszával akkor a
legkézenfekvőbb megoldás a probléma bejegyzése a „Vásárlók könyvébe”, amelyet
minden kereskedelmi egységben jól látható helyen kell elhelyezni. A beírás
másodpéldányát a fogyasztó magával viheti. No és mi történik azután? A
bejegyzés ugyanis nem jelenti automatikusan a szükséges hatósági eljárás
megindulását. Ugyanis jelenleg nincs olyan jogszabály, ami a gazdálkodó
szervezetet kötelezné, hogy a panaszbejegyzés visszamaradt példányát, vagy
annak másolatát megküldjék a hatáskörrel rendelkező hatóság számára! És ez csak
a jéghegy csúcsa a teendők sorában.
Kimondhatjuk, hogy a világ minden
országában, így Magyarországon is a
fogyasztóvédelem célja egyensúlyi helyzet létrehozása a piaci viszonyok két
szereplője a fogyasztó és a kereskedő/a termelő/között.
Bízom benne, hogy a konferenciánk, amelyen részt vett többek között Kiss Péter Szociális és
Munkaügyi Miniszter, Varju László MKOGY ÖTB tagja, a térség országgyűlési
képviselője, Süth Miklós országos főállatorvos és Mesterházy Attila az
MKOGY Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának tagja is jó lehetőséget kínál a
tényleges helyzet feltárására, a gazdaság működési zavarainak előremutató-,
helyzetmegoldásra javaslatot tevő bemutatására, javaslattételre, akár
törvényalkotásra-, illetve módosításra is a fogyasztói érdekek védelmét
szolgálva. Elsőrendű célunk hozzájárulni az országos fogyasztóvédelmi stratégia
kialakításához. Feladatunk a fogyasztók minél
hatékonyabb képviselete, hogy érdekeik ne sérüljenek s azok minél markánsabban
jelenjenek meg a törvényalkotásban és a mindennapokban egyaránt. Fellépünk a
termékhamisítás, a fogyasztók tudatos megtévesztése ellen az élet bármely
területén. A hatóságoktól szigorú és
következetes fellépést várunk a fogyasztók érdekében.
Jelen
konferenciák bemutatkozó jellegű, ahol céljainkról és elképzeléseinkről
kívántunk hírt adni. Folytatjuk.
Széplaki Ferenc
Elnök
Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú
Egyesület
|