|
 Kalotaszeg, Erdély kisebbik magyarok lakta tömbje, több száz éves népi hagyományok bölcsője.
Elnevezését a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta, első írásos említése 1443-ból származik. Bánffyhunyad és Kolozsvár között temérdek látnivaló hívogatja az ide érkezőt: fazsindelyes, festett kazettás mennyezetű műemléktemplomok szinte minden faluban, fatornácos parasztházak, kulturális rendezvények, táncház, élő népviselet hétköznapokon is, az ősi, hagyományos gazdálkodás, és végül, de talán legfontosabbként a vendégszeretet, amiben minden idelátogatónak része lehet
Karácsonyi "Kántálás" Kalotaszegen
December 24-én a legények összegyűlnek az elsőlegény házánál, ahol pálinkázás mellett még egyszer elpróbálják a kántáló énekeket, majd innen indulnak kántáló útjukra. Először a lelkészhez és a kántorhoz mennek, majd elindulnak a faluba, és házsorjába (a "kaszálás irányának megfelelő" irányba) mindenkit megkántálnak. A kántálás minden háznál egyformán zajlik: az ajtó előtt vagy az ablak alatt együtt eléneklik a két zsoltárt, majd az egyikük beköszönt egy verssel. A lányos házakhoz és a fiatal házasokhoz behívják és megvendégelik a kántálókat itallal és süteménnyel.
A muzsikusok mindenütt egy-két házzal a legények mögött járnak, ugyanazt a két zsoltárt húzva. A kántálást másnap reggelre fejezik be, ekkor visszatérnek az elsőlegényhez, ahol számbaveszik, ki hogyan viselkedett, és megdicsérik azt, aki kitartós volt, vagyis akinek nem ártott meg az italozás.
Másnap délelőtt újra az elsőlegénynél gyülekeznek, ahonnan szűrben, árvalányhajjal díszített kalapjukban indulnak úrvacsorát venni. Aki az éjszakai italozás miatt nem jelenik meg a templomban, azt aprószentek napján megbüntetik.
Kijövetelkor a templom előtti kis téren tánc van, majd hazafelé menet a Zentelkét és Szentkirályt elválasztó Kalota patak hídján is megállnak táncolni.
Ebéd után a legények újra az elsőlegénynél gyülekeznek, aki elindítja az András napján választott négy leányhívogatót. Ezek bokrétával és árvalányhajjal kalapjukban bejárják a falut, és meghívják azokat a lányokat táncba, akikhez behívták őket kántáláskor. A házaknál köszönettel fogadják a meghívást, és megkínálják a legényeket.
A tánc reggel ötig szokott tartani, ekkor külön a legények és külön a házasok elindulnak barátaikhoz István napot köszönteni.
Karácsony másodnapján (december 26.) reggel a legények összegyűlnek annál a háznál, ahol első nap volt a tánc. Onnan tíz órakor tapssal, habézva, vagyis tánclépésekkel a zenészek kíséretében, utcai nótákat énekelve mennek a templomba. Kijövetelkor újra tánc van a templom előtt. Délután a hívogatók újra elindulnak a lányok után. A tánc este hét óráig tart. Akkor egy legényt, általában a ház lányának szeretőjét, elviszik zálogba. Az elsőlegény kíséri el a zálogot, majd visszatér a házhoz. Ezután a legények a zenészekkel együtt fáklya mellett, tapsolva, énekelve mennek a második házhoz, ahol az elsőlegény verssel váltja ki a zálogot.
Ezután "Jó estét kívánok e ház gazdájának" kezdetű rigmussal szállást kér serege számára, és megkezdődik a második tánc. Hajnalban a legények elindulnak, ezúttal a Jánosokat köszönteni.
A harmadik ünnep (december 27.) hasonlóan indul mint az előző két napon: három óra után kezdik a táncot, ott ahol előző nap este voltak. Innen mennek a záloggal a harmadik házhoz, ahol az utolsó táncot kezdik. Ez egészen reggelig tart, mert innen már nem mennek névnapot köszönteni.
Aprószentek napja (december 28.) a botozás napja, ekkor osztják ki a büntetéseket az ünnepek alatt elkövetett szabálytalanságokért, és ekkor fizetik ki a muzsikusokat is. A büntetés általában huszonöt-ötven bot, amit a hasára fektetett bűnös hátsó felére mérnek. Minden huszonöt bot után kapnak egy deci pálinkát vagy egy liter bort.
Az ünnep másik fontos zárómozzanata a cigányok kifizetése. Minden lány, aki az ünnepek alatt meg volt hívva a táncba, aprószentek napján egy kupa paszulyt (babot), egy véka krumplit visz magával a harmadik táncolóházhoz, később az elsőlegény házához a "cigány fizetségibe". A legények pénzt adnak hozzá, majd kifizetik a zenészeket. Ezután hat óráig táncolnak, majd fognak egy szekeret, felrakják a fizetséget, és a zenészeket hazaviszik. A legények nótaszóval kisérik őket a falu végéig, és ez egyben a karácsonyi ünneplések végét is jelenti.
Ma már a megváltozott munka- és életkörülmények miatt a szokások néhány mozzanata kiesett, az ünneplések sok részlete azonban máig fennmaradt.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Egészségügyi szolgáltatás
Helyilap
Idősgondozás
Intézmények
Kiskereskedelem
Kistérségek
Sport
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
