Hogy őszinte legyek, nemrég a jazz-el a világból is ki lehetett volna kergetni. Hangok összevisszaságának éreztem, és nem értettem azt a felhajtást, ami körülveszi.
Aztán a birtokomba került egy jazz-album (Diana Krall – első igazi találkozásom a műfajjal, ajánlom mindenkinek), ami igazán kellemes csalódás volt. Igaz, ez az album stúdióban felvett, rögtönzésektől mentes szelete a jazz széles választékának, de talán épp ezért volt alkalmas arra, hogy bevezessen ebbe a világba. Szóval az érdeklődés kialakult, épp jókor, ugyanis a hétvégén került sor a 34. Debreceni Jazznapokra, melynek vendégvárosa Chicago volt.
A szervezők gazdag programkínálattal várták az érdeklődőket a nagyerdei Békás-tónál és a város különböző szórakozóhelyein. Én csak szombat este vetettem bele magam a rendezvényekbe, de akkor aztán teljes gőzzel. A szombat esti záróprodukciót a Patricia Barber Quartett szolgáltatta. Meg kell hagyni, mindent beleadtak, ennyire – jó értelemben vett – fanatikus zenészeket még nem láttam. A közönség hálás volt, kétszer tapsolták vissza őket.
Akinek a délutáni koncertek és a quartett előadása még kevésnek bizonyult, az folytathatta az estét a Hangfogó Music Pub-ban, vagy a Debreceni Zenész Klubban. Én a folytatáshoz az előbbit választottam. Csak szépen sorjában.
A Hangfogóban igazán érdekes élményben volt része a közönségnek, hiszen különböző bandákból származó, különböző nemzetiségű emberek zenéltek együtt hihetetlen lelkesedéssel, ami a közönségre is átragadt. (A jazz-nek az ilyen, előre nem megkomponált változatát jam-nek nevezik.) Ekkor megbizonyosodhattunk arról, hogy a jazz tényleg örömzene, másrészt arra gondoltunk, hogy milyen nagyszerű „találmány” a muzsika. Nyelvre, színre, nemzetiségre fittyet hányva hozza közel egymáshoz az embereket. És a trombitás, akinek nemrég elúszott a háza New Orleansban, most itt volt, ennek a kis országnak nem túl nagy városában egy kis szórakozóhelyen, és a zene segítségével felszabadultan, barátként tudott együtt lenni nem is annyira idegen emberekkel.
A többnemzetiségű és sokszínű „őrület” után a Debreceni Zenész Klubba vezetett az utam, ahol egy helyi banda, a Debrecen Step Time Band adta a következő jazz-dózist. Ez is örömzene volt, a korábbiaknál nem kevésbé tehetséges emberekkel, de itt a beszélgetésekből már az is kiderült, hogy itthon gyakran nem tehetik meg a zenészek, hogy csak a muzsikálásból éljenek.
A programsorozat tegnap ért véget, nagyszerű élményeket hagyva a résztvevőkben. Bizton állíthatom, legalább egy igazi híve újra lett a műfajnak, mert én jövőre is ott leszek. Jöjjenek el Önök is!
Vass Ilona Éva
Publikálta null |
|
|
|
|
Belsőépítészet és lakberendezés
Egészségügyi szolgáltatás
Építészet, tervezés
Éttermek
Fogorvosok
Helyilap
Informatika, távközlés
Intézmények
Kiskereskedelem
Kistérségek
Magyar Tudományos Akadémia
Media/ újságírás
Oktatás
Polgármester
Szolgáltatás
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Üzleti tanácsadás
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|