|
A tinédzserek 15 %-a küzd súlyfelesleggel, pedig a kövérség önmagában is betegség. A szülők szeretnék pontosan tudni, hogy mi van ennek a hátterében, szeretnék érteni, hogy ők követtek-e el valami hibát, vagy sorsszerű a zsírpárna a gyereken. A szülők szívesebben hallanák azt, hogy genetikai problémáról van szó. Ha kövér volt a felmenő, automatikusan kövér lesz az utód is, nincs mit tenni. Pedig az öröklődésnek alig van szerepe a túlsúly kialakulásában. Ami öröklődhet, az inkább a generációkon át rögzülő helytelen táplálkozási szokás, a rántott hús – pörkölt kör. Kinek nincs emléke a nagy családi ebédekről, az ezeket követő agóniákról? Ezeket a rossz táplálkozási szokásokat lehet a legnehezebben megváltoztatni. De valami azért megindult… Szerencsére egyre többet hallani arról, hogy az iskolai büfékből, menzákról szeretnék kitiltani a cukros üdítőket, chipseket, kalóriadús szendvicseket. Az egészséges étkeket az orvosok a kórházi büfében is szívesen látnák. Finnországban, amely élenjárt a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, pár éve változtattak a közétkeztetésen. Csupán ennyi elég volt, hogy nagyságrendekkel csökkenjen a betegségek és szívhalálok száma.
A normális, ideális testsúly megtalálása és megőrzése azért fontos tizenéves korban, mert ez az ember egyik legérzékenyebb időszaka. A plusz kilók nevetségesek, a kövér gyerek gúny tárgya, lelke egy életre sérülhet. Ráadásul már ilyen korban kimutathatóak a későbbi betegségek előjelei: zsíranyagcsere zavarok, megemelkedett koleszterinértékek, nagyobb vérnyomás és megjelenhet a kettes típusú cukorbetegség. Ha nem kezeljük betegségként a kövérséget már ebben a korban, akkor nincs mit csodálkozni azon, ha ilyen előzmények után egy 35-40 éves férfi egy vasárnap szívinfarktust kap az ebédlőasztalnál. Nemrég az Európai Elhízás Tudományi Kongresszuson Athénban is elmondták, hogy a kövérség egy olyan kórkép, ami ellen feltétlenül tenni kell. Iszonyatos mértékben növekszik Európában is a kövér felnőttek, de sajnos a kövér gyermekek száma is. Nagy eredmény, hogy az elhízás gyógyszeres kezelése a serdülő korosztály számára is lehetővé vált. A 12-18 éves tinédzserek, akiknek eddig csupán a diéta és a testmozgás jelenthetett fogyást, ezután az orlistat hatóanyagú zsírfelszívódást akadályozó fogyasztó gyógyszer segítségét is igénybe vehetik. Persze orvosi ellenőrzéssel, a mozgás és helyes táplálkozás kiegészítő terápiájaként. Szentgyörgyi Albert mondta egyszer: a statikus iskolával börtönre ítéljük a gyerekeinket. Nem mozognak, ülnek az órán, ülnek a házi feladat, a számítógép előtt, aztán jutalomból lehuppannak a tévé közelébe. Így nem lehet fogyni.
Jó, hogy a diétás tanácsokon túl van már eszköz az orvos kezében a tinédzserek lefogyasztására. Athénben rendkívül szép sikerekről számoltak be a kombinált gyógyszer-mozgás-diéta terápiáról. Fogytak a serdülők, javultak a zsírparaméterek, csökkentek a vércukorértékek.
De hangsúlyozni kell, a gyógyszer önmagában nem elég. Radikális életformaváltás, mozgás és szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a kövér tinédzserből ne legyen beteg felnőtt. Persze őket nem azzal lehet meggyőzni, rávenni a fogyásra, hogy sokkal jobban fogják magukat érezni, és nem kapnak szívinfarktust 50 éves korukban. Inkább azzal, hogy megszűnnek a gúnyos megjegyzések, a közösségből való kirekesztés és nem lesz kisebbrendűségi érzésük életük végéig. Az egészség nemcsak testi, lelki közérzetben is mérhető.
Bariczki Erika
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
|
|
