A volt képviselő elkészítette saját alkotmányjavaslatát. Azt hangoztatta, számára fontos, hogy az új alaptörvény ne csak a koronáról és a hagyományokról szóljon, hanem az új világ új lehetőségeiről is. Szerinte az új alkotmányban egy olyan szakasznak is kell lennie, ami az alapvető hírközlési – informatikai jogokról szól. Erre azért is van szükség, hogy ne legyenek első – és másodosztályú állampolgárai Magyarországnak, aszerint sorolódva kasztokba, hogy mennyire érik el az információs infrastruktúrák lehetőségeit.

Amikor 2002-ben Pettkó András országgyűlési képviselő lett, az informatikát és hírközlést – a környezetvédelem mellett – szakterületének választotta. Már akkor is azt gondolta, és nyolc év munkája ebben megerősítette, hogy az informatika eszközrendszerével csökkenteni lehet az esélyegyenlőtlenségeket. A számítástechnika segítségével érdemes és értelmes küzdeni a társadalmi különbségek felszámolásáért. Az Internet térnyerésével csillapodik a feszültség a főváros és a vidék között, a hátrányos helyzetű emberek könnyebben felzárkózhatnak. A komputerizáció az emberi kapcsolatok újjáteremtésének, az azonosan és gyakran természetesen különbözően gondolkodó emberek összekapcsolásának az alapját képezheti. Az elmúlt nyolc évben számos kezdeményezéssel élt. Azt hangoztatta, „aki kimarad, az lemarad”, „aki nem Netre kész, az nem meNetre kész”.

Most, amikor már nem képviselő, nem szeretné feladni eddigi tevékenységét, azt a látszatot keltve, az egész csak addig volt fontos számára, amíg a Parlamentben ülhetett. Egy új honlapot indított (www.webalkotmany.hu) annak  reményében, hogy ez a portál lehetőséget teremt értelmes, hasznos szakmai párbeszédre  azoknak, akiket érdekel, hogy milyen lesz az új alkotmány. Demokrataként minden véleményre kíváncsi még akkor is, ha a kialakult véleményével ellentétes. Hangoztatta: nem vitás, hogy az Országgyűlésben a képviselők feladata lesz megalkotni az új alkotmányt, de talán segítheti a jogalkotók munkáját kezdeményezése. Bízik abban, hogy a polgári kormány által felkért szakértők olvasni fogják ezt az oldalt, és találnak olyan elképzeléseket, javaslatokat, amelyeket be tudnak építeni az általuk készített előterjesztésekbe. Számára a legfontosabb az, hogy alkotmányban legyen egy Alapvető hírközlési – informatikai jogokról szóló fejezet. Elengedhetetlennek tartja: az állam a közigazgatás intézményhálózatán és az oktatáson keresztül, valamint a szükséges rendelkezések megalkotásával biztosítsa, hogy az informatika a demokratizmus megerősödését, kiszélesítését szolgálja, és ne lehessen eszköze a kiváltságok, szellemi és gazdasági monopóliumok kialakulásának. Azt mondta, új Alkotmány ne csak demokratikus, hanem Internet-barát is legyen! A két fogalom összekapcsolása nélkül maradjunk az Aranybullánál!

Kiemelte: Észtországban 2002-óta sikeresen működik egy úgynevezett e-demokrácia portál. Itt kulturált vita, javaslattétel történik már évek óta, és a kormány már jó néhány a Netpolgárok által megalkotott, beterjesztett törvényjavaslatot átvett, befogadott. Nálunk is ez fog történni, ha www.webalkotmany.hu civil portálon a hozzászólók felfogását tisztelő, minőségi eszmecsere alakul ki az alkotmánytervezetekről.

___.§   Alapvető Hírközlési – Informatikai jogok

1, a: Az állam a közigazgatás intézményhálózatán keresztül, valamint a szükséges rendelkezések, megalkotásával biztosítja, hogy az informatika a demokratizmus megerősödését, kiszélesítését szolgálja, és ne lehessen eszköze a kiváltságok, szellemi és gazdasági monopóliumok kialakulásának.

b: Az informatikához kapcsolódó eszközök és alkalmazások használatát, forgalmazását az állam nem korlátozhatja sem tiltással, sem közvetett szabályozással.

2, A Magyar Köztársaság minden állampolgára számára ingyenesen biztosít 1db állampolgári email címet születése pillanatától. (Az állampolgár nagykorúságáig az állampolgári email cím kezelésének joga és kötelessége a törvényes szülő és gondviselő.)

3, A Magyar Köztársaság minden állampolgárával az Ügyfélkapun keresztül (vagy annak törvénymódosítással is deklarált jogutódján) tartja az elektronikus ügyintézési kapcsolatot.

Az Ügyfélkapu része a minden állam-állampolgár közötti elektronikus kommunikációt biztosító tárhely, amelynek tartalmának a bizalmas megőrzését, sérthetetlenségét és rendelkezésre állását a Magyar Köztársaság garantálja.

4, A Magyar Köztársaság minden állampolgára elektronikusan és papíralapú személyi azonosító igazolvánnyal is igazolhatja állampolgárságát.

5, A Magyar Köztársaság minden állampolgára számára születése pillanatától biztosítja a jogot az elektronikus ügyintézésre. Folyamatosan biztosít tanulás lehetőséget az állampolgároknak az elektronikus ügyintézéshez szükséges ismeretek elsajátítására. Azon állampolgárok számára, akik egyedül nem képesek igénybe venni az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, azok részére ügysegédi hálózaton keresztül ingyenesen biztosítja a szolgáltatások igénybevehetőségét, valamint a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges hálózati kapcsolatot is.

6, Az államilag támogatott távoktatási rendszerek elérésére is alkalmas állampolgári levelező rendszer kialakításáról és valamennyi háztartásban elérhetővé tételéről, az Ügyfélkapuról és az állampolgárságot igazoló nyilvántartó rendszerek fenntartásáról és az állampolgári azonosítók kiosztásáról a Magyar Köztársaság Kormánya gondoskodik.

7, A személyes adatok védelméről az állampolgár és az állam közötti ügyintézés során Magyar Köztársaság Kormánya gondoskodik

8, 2-7-ig pont rendjéről a kormány rendeletben dönt.

1.§ Magyarország: köztársaság.

2.§ A Magyar Köztársaságban az egyénnek veleszületett joga van szabadságához, magántulajdonához és boldogsága kereséséhez. Mindenki önmagáért felel.

3.§ A kormányzat semmilyen módon nem szólhat bele a piaci folyamatokba, a gazdaság életébe, és nem feladata a társadalom működésének alakítása.

4.§ A polgárok adóbefizetései kizárólag az állam honvédelmi, nemzet- és közbiztonsági, valamint igazságszolgáltatási feladataira fordíthatók.

5.§ A sajtó szabad. Az Országgyűlés nem hozhat törvényt a média működéséről.

Forrás: webalkotmany.hu