|
A halálozási ráta országosan is a legmagasabbak közé tartozik Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a férfiak halálozását tekintve pedig kiugróan magas.
Szolnok megyében a lakosság egészségügyi alapellátását 200 háziorvos és 60 házi gyermekorvos biztosítja – tartalmazza a nemrég elkészült Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció vitaanyaga. Nem helyi orvos biztosítja az egészségügyi alapellátást Csataszögön, Hunyadfalván, Jásziványban, Kétpón, Kuncsorbán, Mezőhéken, Tiszainokán és Vezsenyben. Az egy háziorvosi praxisra jutó lakosságszám 1636 fő, az egyik legmagasabb az országban. Az ezer főre jutó szakorvosi órák száma viszont jóval az országos átlag alatti.
A megye járóbeteg-szakellátása hat kórház- és rendelőintézetben (Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron, Szentesen, Szolnokon két kórházban) és hat önálló rendelőintézetben (Törökszentmiklóson, Tiszafüreden, Kunszentmártonban, Kunhegyesen, Kisújszálláson, Túrkevén) biztosított. A megyében 12 mentőállomás van. A megyében öt kórház és egy ápolási otthon – Kunhegyesen – működik. A kórházi ágystruktúrán belül alacsony a rehabilitációs, a krónikus, illetve az ápolási ágyszám. Egyre nagyobb gondot jelent a szakemberek hiánya is. Az intézmények felszereltsége elmarad az országostól, a gép- és műszerállomány elavult, az informatikai eszközökkel való ellátás hiányos.
A halálhoz vezető megbetegedések és a halálozás okai között ugyanazok a tényezők szerepelnek. A betegségcsoportokban a keringési rendszer betegségei vezetnek. A magas vérnyomás, valamint szív-ér, agy-ér megbetegedés. Ezt követik a mozgásszervi megbetegedések és a szerzett cukorbetegségek. A vezető halálokok is a keringési rendszert érintő betegségek. A halálesetek több mint fele a szív- és érrendszer betegségeinek tudható be, ezek után következnek a daganatos megbetegedések 24,6 százalékkal. A halálozási ráta a legmagasabbak egyike az országban, ráadásul folyamatosan emelkedő, a férfiak halálozását tekintve pedig kiugróan magas: 1,7 százalékos.
Öt év alatt mintegy másfélszeresére nőtt az ápolási díjban részesítettek és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma. A kirekesztettségben érintettekként lehet kezelni a csaknem öt százalék arányú fogyatékkal élőket, akiknek társadalmi integrációja gyenge, foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának. A középületek és a közintézmények akadálymentesítése még igen alacsony szintű.
A rokkantnyugdíjra jogot szerzők aránya más megyékhez képest magas, ez a megye lakosságának 7,5 százaléka. A nyugdíjszerű ellátásban részesültek 28 százaléka a létminimumként kezelt 25 ezer forintnál alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkezik. Növekszik az egyedül élő, alacsony jövedelmű, tartósan beteg idősek száma. A mentális betegségben szenvedők száma az utóbbi 10 év alatt közel háromszorosára növekedett. A hajléktalanok száma 1995-höz képest 2000-re 32 százalékkal nőtt, számuk több mint ötszáz.
|
