- Tudjon meg többet a regisztrációról itt
- Kérjen segítséget Web-tere elkészítéséhez itt
| Díjmentes regisztráció | Keresse meg a térképen! | Hirdetések listázva | Hírgyűjtő | Programgyűjtő |
|
1930-ban a 2130/1930 belügyminiszteri rendeletben deklarálták az új kerületi felosztás létrejöttét, meghatározták az új kerületek, így az I. kerületről leváló XI. kerület (akkor még Kelenföld-Lágymányos) határvonalát is. 1934. március 1-től a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte egészen 1950-ig. A rendszerváltás után, felmerült az igény, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik kisebb városrészhez sem köthető. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban bukkant fel. 1884-ben, a komáromi vasútvonal megépítésekor a MÁV elődje a mai Kelenföldi pályaudvart Újbuda névvel illette. 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára. 2003-tól kezdve mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést, így a 2004-ben indított, egyes városrészeket összekötő Újbuda-busz is. A képviselőtestület határozata értelmében 2005. május 29-ével kezdődően a kerület neve Újbuda. ****** Lakosságszámát tekintve Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: 2005-ben 136 000 lakója volt (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb városának is tekinthető). A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% ****** A kerület területén három választókerület osztozik: 15. választókerület: Gellérthegy, Szentimreváros és Lágymányos ****** A kerületben körülbelül 70 000 lakás található, melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt, a 16. választókerület lakótelepei (25 000 lakás) az 1960-as és '70-es években, míg a 17. házai (20 000 lakhely) az 1980-as években épültek. Jók a természeti adottságai, van hegy, folyópart, tavacska, több forrás, fürdő, uszoda, sok park, játszótér, két természetvédelmi terület, tiszta a levegője, kevés ipar, egy forgalmi, kerületi-központi negyed, kertvárosi rész, több középiskola, kollégium, jelentős értelmiségi lakosság. Van saját kórháza, több temploma, szállodája, fürdője, színháza, egyre kevesebb sportpályája, kevés műemlék épülete. ****** A kerület Buda déli kapuja, az ország nyugat-európai átmenő autóforgalmának a kivezetője. Négy híd köti össze a pesti parttal, van egy félszigete, roncshajó kikötője, továbbá a Kelenföldi pályaudvaron keresztül ide fut be dunántúli vasútvonalakon közlekedő vonatok többsége. Megkezdődött az új metróvonal építése is, amely a város többi részével köti majd össze Újbudát, egyúttal várhatóan enyhítve főútvonalainak zsúfoltságát is (aminek következtében, különösen a Bocskai út – Bartók Béla út kereszteződésében (Kosztolányi Dezső tér), főleg nyáron, nagyon szennyezett a levegő). A kerület lakóinak közlekedését jelentős részben buszokkal és villamosokkal látják el. ****** A kerületben több egyetem és főiskola is található:
alap- és középfokú művészetoktatás: Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola [1]
Látnivalók
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Látogatottság: 14172 |
|
|