A Veszprém  vármegyei, 1951-től Bakonyi, 1990-től Laczkó Dezső Múzeum története

A kiegyezést követő polgárosodással egy időben széleskörű mozgalom indult a vidéki városokban a szűkebb pátria történeti és természeti értékeinek gyűjtéséért és a gyűjtemények bemutatóhelyeinek, a múzeumoknak létrehozásáért. Az ügy szorgalmazói Veszprémben a kegyesrendi tanárok, városi és vármegyei elöljárók, a főpapok és az értelmiség voltak.

Az 1873-ban felmerült múzeumalapítási kezdeményezést a vármegyei törvényhatóság szabályrendelettel igyekezett ugyan elősegíteni, de ténylegesen erre csak 30 év elmúltával került sor. A múzeum támogatásra megalakult 1902. november 30-án a Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet 23 alapító és 127 rendes taggal, elnöke dr. Fenyvessy Ferenc főispán, örökös dísztagja báró Hornig Károly megyéspüspök, aki a múzeumot haláláig igen jelentős pénzösszeggel, könyvadománnyal, festményekkel és "egyéb régiségekkel" támogatta.

1902. december 2-án a megye törvényhatósági bizottsága szentesítette a "vármegyei múzeum" létesítését. Az 1903. március 10-i rendkívüli közgyűlésen megalkotott - a vármegyei múzeumról szóló - szabályrendelettel körvonalazták a múzeum helyzetét, s azt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége ellenőrzése alá helyezték. Itt rendelkeztek a múzeumi állásokról is, igazgatónak Laczkó Dezső kegyesrendi főgimnáziumi tanárt jelölték, aki Lóczy Lajos ajánlására azt elfogadta. A magyar királyi vallás és közöktatásügyi miniszter a Veszprémvármegyei Múzeum megalapítását tudomásul vette, és az ilyen "intézeteket megillető" kedvezményekben való részesítés czéljából előjegyzésbe" vette 1903. március 24-én.

A leendő múzeum első "leleteit" az egykori bakonyszentlászlói plébános Miháldy István mintegy 2000 darabból álló őskori gyűjteménye képviselte, melyet a Főfelügyelőség megvásárolt és Veszprémnek ajándékozott.

Az alispán felszólította a községek jegyzőit és a rendezett tanácsú városok polgármestereit, hogy saját hatáskörükben is a legjobb indulattal iparkodjanak a múzeum ügyét elősegíteni. Önálló épület híján a Vármegyeháza II. emeletén 7 teremben nyílott meg az első kiállítás 1904. november 6-án. 2 teremben a könyvtárat, 2-ben a raktári anyagot helyezték el. A gyarapodó gyűjtemények pár év alatt megtöltötték a rendelkezésre álló termeket, a könyvtár zsúfoltsága miatt olvasókat nem tudott fogadni. Önálló múzeumépület kellett. Pár év elteltével az Erzsébet sétányon (Plosszer sétány) jelölték ki az újonnan felépítendő múzeum helyét, s az épület megtervezésére Medgyaszay Istvánt kérték fel.

Az I. világháború és a gazdasági válság miatt 10 évig húzódott a befejezés. 1924-ben költöztették át az anyagot, megnyitására 1925. május 24-én került sor. A következő évben a múzeum kiállításai mellett a könyvtár is megkezdte nyilvános működését. 1932-ben Laczkó Dezső eltávozott az élők sorából, 1936-ban bekövetkezett haláláig Rhé Gyula töltötte be az igazgatói tisztet. Őt Nagy László (régész, irodalom történész, néprajzos, könyvtáros) követte, aki 1935-ben egy, a devecseri járásbeli, Öcs községi ház alapján az első vidéki skanzent hozta létre a ma is látogatható Bakonyi Házat, a múzeumépület mellett. (tervezője Linzmayer György).

A II. világháborút a gyűjteményi anyag átvészelte, az épületben azonban károk keletkeztek. 1949-ben (Nagy László tervei alapján) megnyílt a múzeumi könyvtár anyagából leválasztva az ország első körzeti könyvtára. A rendbehozott múzeumépületben 1951. január 7-én új állandó kiállítást nyitott meg Vajkai Aurél igazgató, akinek a néprajzi gyűjtemény jelentős mértékű fejlesztését is köszönhetjük. A múzeumi szakalkalmazottak száma 1953-ban 3 főre "növekedett". 1962. január 1-ével megalakult a megyei múzeumi szervezet Éri István megyei múzeumigazgató szervezésében. A Veszrém Megyei Múzeumi Igazgatóság székhelye ma is a korábban Bakonyi Múzeumnak, ma Laczkó Dezső múzeumnak nevezett épületben van. 1963-ban jelent meg a megyei múzeum tudományos eredményeit közreadó évkönyvünk 1. kötete, a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, amely mára a 20. köteténél tart. 1964-72 között az országban elsőként készült el a megye területén fellelt régészeti tárgyak, épületek, adatok stb. gyűjteménye, a Magyarország Régészeti Topográfiája l. I-IV. kötete. Az I. a veszprémi, a IV. a Pápa-zirci járást tárgyalja.

A múzeum szakmuzeológusai létszáma örvendetesen növekedett, ami a gyűjtemények gyarapodásával is járt. 1968-ban az akkor már megyei könyvtár kiköltözött a múzeumépületből. A földszinti átalakítások után az 1. emeleten jelentős mértékben növelhettük a kiállítóterületet. A gyarapodó muzeális anyag indokolta 1972-ben a természettudományi osztály Zircre költöztetését, ami központja lett az évek óta folyó Bakony-kutatásnak, mely az újonnan alakult Veszprémi Akadémiai Bizottság (1974.) által szervezett kutatási programokhoz szinte elsőként csatlakozott. 1992. január 1-től önálló intézményként működik a Zirci Természettudományi Múzeum.

Az épületben 1985. október 4-én nyitottuk meg a Bakony és a Balaton-felvidék évezredei című állandó kiállításunkat. Tudományos munkánk elismeréseként a Művelődési Minisztérium és a MTA tudományos kutatóhellyé minősítette a Bakonyi Múzeumot.

1984. május 18-án új kiállítóhelyként nyílt meg Nemesvámos-Balácapusztán a Római Villa és Romkert. A Bakonyi Múzeum resaurátorműhelyei és régészeti gyűjteménye Felsőörsre költözése után (1983-84.) új raktárak építésével a néprajzi, a történeti a képző- és iparművészeti qyűjtemények is oda kerültek. A múzeum gyűjteményeinek darabszáma: régészet 200 000, numizmatika 28 500, néprajz 18 500, történeti 7500 iparművészeti 4600, képzőművészeti 2300. Az Adat- és fotótárban 250 000 dokumentumot és felvételt őrzünk. Könyvtárunk 24 100 könyvet és 12 800 periodikát őriz. 1990. március 1 óta Múzeumunk alapító igazgatója tiszteletére Laczkó Dezső nevét viseli.