Veszprém legbecsesebb öröksége a Vár. Hazánkban a Budai váron kívül itt található a legnagyobb egységes, lakott várnegyed. A Várba az Óváros téren keresztül vezet az út, itt volt a régi Veszprém központját határoló külső fal, és itt működött - még a XX. sz. elején - a város piaca. A tér legszebb épületét, a Pósaházat a zirci ciszterciek építették 1793-ban, copf stílusban. Szemben vele a XIX. sz. végén épült Városháza látható. A téren a házak többsége a XIX. és XX. sz. fordulóján épült.
A várba a Hősi kapun át jutunk, amely a régi külső várkapu helyén áll. Az eredeti pillérek felhasználásával 1936-ban emelték az I. világháború áldozatainak emlékére. Innen juthatunk fel a Tűztoronyba, amelynek alapzata középkori eredetű, első emelete, erkélye barokk jellegú. A toronyban minden órában felcsendül a veszprémi szerző, Csermák Antal verbunkja. A feljárat alatti parkban, a Veszprémi Panteonban a városhoz kötődő jeles személyek emléktáblái idézik a múltat. Innen átsétálhatunk a Modern ptár - Vass László Gyűjtemény eklektikus stílusú épületegyütteséhez. A Vár utca minden épülete műemlék, mindegyike évszázadokról mesél, történelmi vagy kulturális örökségünk része. A 8. sz. házon a közelmúlt történelmére, az 1956-os forradalomra emlékeztet Brusznyai Árpád, a mártírhalált halt tanár emléktáblája. Mellette a Csikász Imre által készített domborm? Batsányi Jánosnak, a tapolcai születésű költőnek állít emléket, aki itt, az egykori piarista gimnáziumban tanult. Továbbhaladva, a Dubniczay-háznál az utca térré szélesedik, kövezetén a fehér kövek jelzik a régi belső várfalat. A pompás barokk épület pincéjében ipartörténeti érdekesség, a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye található.
A Vár ékessége, az Érseki Palota utal a városnak a jelenben és múltban betöltött szerepére: a város az államalapítás óta jelentős egyházi központ. I. István király Veszprémben alapította meg az ország első püspökségét. Felesége, a bajor származású Gizella királyné a várost választotta lakhelyéül. Veszprémet a királynék városának is nevezik, mert a mindenkori püspök joga volt a királyné megkoronázása, és ő volt a királyné kancellárja. Gizella emlékét a város lakói ma is tisztelettel ápolják: karcsontját a székesegyházban ereklyeként őrzik, névnapján, májusban a Gizella Napok keretében többnapos művészeti fesztivált rendeznek, a királyné emlékére rockopera is született.
Az Érseki Palota Fellner Jakab jeles barokk építőművész tervei alapján épült, az építkezéshez valószínűleg felhasználták a királyi palota maradványait. Termeiben 1772-ből származó freskók, Johann Cymbal művei láthatók, nagy értékű műtárgyak, miseruhák, porcelánok, festmények, bútorok - köztük Erzsébet királyné garnitúrája - ejtik ámulatba a látogatót.
A palota tövében megbújó, Gizella emlékére épült XIII. századi kápolna Veszprém és a magyarországi gótika egyik gyöngyszeme. A Szent Mihály székesegyház az István király korából származó templom helyén épült. Az eredeti korai román stílusú templomot az idők során többször átépítették, gótikus majd barokk stílusban. Mai, neoromán formáját a XX. század eleji átépítés során nyerte el. Az altemplom őrzi a gótikus jelleget, a hozzá csatolt kápolnában Padányi Bíró Márton püspök barokk
stílusú síremléke (1765) látható. A tér dísze az 1750-ben emelt barokk Szentháromság szobor.
Az 1730-as években épült Ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra a magyar felvilágosodás költőjét, Ányos Pált.
A székesegyház északi szomszédságában álló Szent György kápolnában őrizhették a szent ereklyéjét, és itt tett szüzességi fogadalmat István király fia, Imre herceg. A Gizella Királyné Múzeum egyházi műkincsei közül különösen értékes Vetési Albert püspök arannyal átszőtt miseruhája, amelyet a legenda szerint Mátyás király feleségének, Beatrixnak a koronázásakor viselt. A múzeum másik kincse a koronázási palást hiteles másolata. Az eredetit a Veszprém-völgyi görög apácakolostorban varrták, a hagyomány szerint Gizella királyné is dolgozott a hímzésén. A vár fokán István király és hitvese, Gizella szobra vigyázza a várost. Körbetekintve láthatjuk a vár oldalában megbúvó házakat, a város egyik jelképeként ismert (1938-ban épült) Szent István völgyhidat, a Bakony távolban kéklő hegyeit.
A vár északi oldalán, a Székesegyház melletti lépcsőn lesétálhatunk a Benedek-hegyre, amely honfoglaló eleink temetkezési helyéül szolgált. A sziklaszirten álló keresztet 1904-ben állították. Alant a Séd kanyarog, múltat idéző girbe-gurba utcák szaladnak hegyre föl, völgybe le. A baloldali lépcsőn a Margit-romokhoz jutunk. A Szent Katalin zárdát 1239-ben építették, ahol IV. Béla király lánya, a kis Margit nevelkedett. A kolostor falának maradványait a királylány emlékére Margit- romoknak nevezik. Szent Margit veszprémi éveit Kodolányi János Boldog Margit című regényében örökíti meg. A Benedek-hegytől a jobboldali lépcsősoron, a Sédet átívelő kis hídon továbbsétálva a város legromantikusabb
helyére, a Szerelem-szigetre érünk.
Sétánkat a városban folytatva hangulatos kis terek, udvarok, lépcsők marasztalnak, bíztatnak további barangolásra. Így fedezhetjük fel az 1887-ben épült Megyeházát, amely klasszicista jellegű főhomlokzatával, színes üvegablakaival a város egyik legszebb épülete.
A szemben álló egykori Korona szálló falán a veszprémi születésű szobrászművész, Csikász Imre bronzreliefje emlékeztet arra, hogy 1848. márciusában itt töltött néhány napot Petőfi Sándor, és itt értesült arról, hogy Franciaországban kitört a forradalom. Az épület háta mögött a Petőfi Színház található, bejárata előtt Marton László szobra állít emléket a költőnek. A színház épülete a szecesszió szép példája, építészettörténeti különlegesség: Magyarországon ez volt az első vasbeton szerkezetű színházépület. 1908-ban készült el, Medgyaszay István tervei alapján. A Színházkert valaha Püspökkert volt, a díszes, neogót stílusban emelt egykori Jószágkormányzósági palota parkja. A modern kor követelményeinek megfelelően kibővített épület az Eötvös Károly Megyei Könyvtárnak ad otthont. A közelben található a Közép-Dunántúl kiemelt tudásközpontja, a Pannon Egyetem.
A parkot déli irányban elhagyva Erzsébet királyné szép mellszobra (Zala György alkotása, 1901) újra eszünkbe juttatja: a királynék városában járunk. Az Erzsébet liget meghatározó épülete a - Medgyasszay István által tervezett - Laczkó Dezső Múzeum. Legfontosabb műtárgyai többek között a bakonyszűcsi újkőkori idol, az inotai halomsír, az avar síp, a kora középkori kereszt, I. András billoga, a céhes tárgyegyüttes, a szakrális néprajzi gyűjtemény, a német és szlovák viseletek stb. A Bakonyi Ház hazánk egyik legkorábbi néprajzi szabadtéri múzeuma. 1935-ben egy XIX. századi öcsi kisnemesi lakóház mintájára épült, berendezési tárgyai megyénk református kisnemesi lakosságát jellemzik.

Veszprémből a 8-as főúton északi irányban haladva érjük el Márkót. Az útról is jól látható a falu nevezetessége, a XIX. sz. közepén épült Kálvária fehér kápolnája és stációi.

Bánd határában, a Séd patak feletti sziklaszirten állnak Essegvár romjai. A vár utolsó ismert tulajdonosa Kinizsi Pál volt.

Herend neve világszerte ismert, itt készül a település nevével jelzett különlegesen szép, kézzel festett porcelán. A Porcelángyárat 1826-ban Stingl Vince alapította, 1839-től Fischer Mór vezetése alatt lendült fel a termelés.
A Londoni Világkiállításon 1851-ben óriási sikert arattak a Herendi porcelánok. A lepkékkel, virágokkal díszített készletből Viktória királynő is rendelt, ezt a mintát azóta Viktória-mintának nevezik, ma is ez az egyik legismertebb és legkedveltebb motívum. A 180 év alatt közel 16 000 formát és 5 000 festőmintát fejlesztettek ki. A múlt remekeit a Porcelánmúzeumban csodálhatjuk meg, a Porcelániumban pedig megismerhetjük a munkafolyamatokat.

Szentgált régen szabad királyi vadászok lakták, akik kiváltságuk fejében ellátták a királyi udvart vaddal és prémmel. A település kisnemeseinek életterét mutatja be a Tájház, amelynek egyik helyiségében a falu szülötte, Lőrincze Lajos nyelvtudós emlékszobáját rendezték be. A copf stílusú templomban a barokk festő, Cymbal alkotása látható. Természetvédelmi oltalom alatt áll az ország legnagyobb - 120 000 egyedet számláló - tiszafás erdeje.

Városlődön az 1300-as évek közepén Nagy Lajos király Hölgykő várának köveiből karthauzi kolostort
építtetett. 1520 körül ebben a kolostorban készült az első tudatosan megszerkesztett, magyar nyelvű kódex, az Érdy-kódex. (Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.) A kolostor az 1500-as években elpusztult (feltárása folyamatban van), a falu ekkor csaknem kihalt. A XVIII. században betelepült német lakosságnak köszönhetően újjáéledt, ekkor létesült a majolikagyár. A Városlődi kerámia ma is ismert és kedvelt, a Keramikában megtekinthetjük a gyártás folyamatát. A Falumúzeum egyben Német Nemzetiségi Tájház is. A kis főtéren több műemléki lakóház, az egyiken egy ma is "működő", XIX. századi napóra látható.

Kislődön az Egyháztörténeti Múzeumban vallási tárgyú ábrázolásokat, kegytárgyakat és egy különleges keresztgyűjteményt láthatunk. Az egyik legértékesebb kiállítási tárgy egy gerenda darabja, amelyen az 1402. évszám olvasható. Az egyik feszületet a betelepülő németek hozták magukkal, hogy szülőföldjük régi templomára emlékeztesse őket.

Ajka elsősorban üvegiparáról és korábban folytatott bányászatáról ismert. A Csinger-völgyben található Bányászati Múzeumban ipartörténeti jelentőségű gépek, szerszámok mutatják be az egykori bányászéletet. Az Ajka Kristály Üvegipari Kiállításon megcsodálhatjuk a gyár termékeit - előzetes bejelentkezés után -, megtekinthetjük a gyártási folyamatot, az üvegfúvók és csiszolók munkáját. A Városi Múzeumban találjuk Borsos Miklós szobrászművész állandó kiállítását és Fekete István emlékszobáját. Az író a harmincas években a városban élt és dolgozott, egykori lakóháza helyén, a Fő utca 1. sz előtt tábla őrzi emlékét. A városligeti tó kis szigetén a Fekete István szoborparkban az állatregények kedves hősei veszik körül az író alakját A város legbecsesebb műemléke, az 1807-ben épült barokk templom a tósokberéndi részen található.

Magyarpolány ékköve az 1770 körül épült Kálvária, melynek életnagyságú, faragott szobrai az országban egyedülállóak. Öröklődő, szép hagyomány, hogy az egyes stációépületeket egy-egy helybéli család gondozza, takarítja, díszíti. A Kálvária természetes, megrendítő hátteréül szolgál a Polányi Passiónak, amit a falu lakóinak közreműködésével adnak elő minden pünkösdkor, megelevenítve Jézus szenvedéstörténetét. Az Europa Nostra díjjal kitüntetett település büszkélkedhet hazánk legnagyobb népi műemlékegyüttesé-vel. A Petőfi utcai 43 országos és 40 helyi védettséget élvező bakonyi parasztház a Nemzeti Örökség része. A 4. sz. épület a Veszprém Megyei Népművészeti Alkotó- és Tájház, ahol bemutatják a paraszti élet emlékeit, és amely kézműves műhelyként és szálláshelyként is működik.

A 8-as sz. főútról letérve, Pápa felé bükkös, tölgyes erdőkön át visz az utunk. Áthaladunk Farkasgyepűn, amelynek szubalpin klímája a tüdőbetegek gyógyulását segíti.

Ganna fő nevezetessége a Dunántúl egyik legértékesebb klasszicista stílusú temploma, amely a római Pantheon kicsinyített mása. Az 1800-as évek elején épült, a templom alatt az építtető Esterházy család mauzóleuma van.

Döbrönte felett egy lankás sziklagerincen magasodik Szarvaskő várának romja. Nagy Lajos király idején (az 1300-as években) a Himfy család építtette. A végvári rendszerben nem volt szerepe, ezért elhanyagolták - egy ideig rablóvár is volt -, és már a XVII. sz. végén lakhatatlanná vált. Ma kedvelt kirándulóhely.

Történelmi városaink közül az egyik legszebb barokk hangulatú kisváros Pápa. Nevét először egy 1061-es oklevél említi. A város mai területén az Árpád-korban 11 falu létezett. A városiasodás folyamatában az egyházi rendek játszottak jelentős szerepet. A protestantizmus tanai a kezdeti időktől teret nyertek. Az 1531- től működő református iskola, később teológia és jogi akadémia a várost szellemi központtá tette. Ez az örökség ma is él a városban, Pápát a Dunántúl Athénjének is szokás nevezni. A török harcok idején a vár a Dunántúl védőbástyája volt. A mai belváros építése a Rákóczi szabadságharc utáni időkben kezdődött. Az Esterházy család a vár helyén főúri barokk palotát építtetett. Az U alakú épülettömb mögötti park, a Várkert természetvédelmi terület. A közelben termálfürdő szolgálja a pihenést, felfrissülést.
A város 101 barokk műemlékkel büszkélkedhet, ez teszi hazánk egyik legszebb barokk városává. A Fő tér egységes hangulatot árasztó, mégis változatos épületei az 1700-as években jöttek létre. A teret az impozáns kései barokk stílusú Nagytemplom uralja, amely Fellner Jakab tervei alapján az 1700-as évek második felében épült. A magyar szenteket ábrázoló freskók F. A. Maulbertsch alkotásai. A téren álló Griff szálló nagytermében tábla
őrzi annak emlékét, hogy 1937-ben itt adott koncertet Bartók Béla.
A XIX. századi Pápa szellemiségét a Református Kollégium határozta meg, öröksége ma is él, a Református Gimnázium tanárai, diákjai ápolják. A Március 15. téren álló épületben található a Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye, és ezen belül a Papensiana Gyűjtemény, amely Pápa történeti emlékeit, Jókai és Petőfi kéziratokat őriz. Különleges látnivalója egy egyiptomi múmia.
Az 1940-es években a gimnáziumban tanult Nagy László, a közeli Iszkázon született költő, emlékére az utókor táblát állított. Egy évszázaddal azelőtt Petőfi Sándor és Jókai Mór is pápai diákok voltak, itt kötöttek barátságot, Petőfi itt írta első, nyomtatásban megjelent
versét. A téren Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrai állítanak emléket a hajdani diákoknak.
A Petőfi u. 13. sz. alatt, az Ókollégium falán tábla örökíti meg a híres tanítványok nevét: az említetteken túl itt tanult Eötvös Károly író. Ebben az utcában, a 11. sz. házban lakott Petőfi 1841–42-ben. Az utcát valaha Zsidó utcának nevezték, az 1846-ban épült Zsinagóga impozáns méretei is mutatják, hogy a XIX. században jelentős izraelita közösség élt a városban.
A Jókai u. 13. sz. épületen emléktábla jelzi, hogy diákként itt lakott Jókai Mór, a romantika legnagyobb írója. A Városi Kórház (Fellner Jakab tervezte) épületében található a Gránátalma gyógyszertár, egyben patikamúzeum. A Fő utcán álló Türr István Gimnázium előcsarnokában márványtábla őrzi annak emlékét, hogy az 1810-es években az iskola diákja volt Deák Ferenc, a "haza bölcse".
Közép-Európa egyik legrégebbi kékfestő műhelyében, az 1870 óta működő Kluge-üzemben ma a Kékfestő Múzeum látható. A textilfestő mesterséget 7 generáció vitte végig a Kluge családban. A műhely 1956-ig működött, majd az épületet és berendezését műemléki védettség alá helyezték. A kiállításon megismerhetjük a család és az üzem történetét, a kékfestés titkait.

A városközeli nemzetiségi települések - így Béb 1791- ben épített katolikus temploma, Nagytevel kálváriája - máig őrzik az egykori német telepesek vallási szokásait.