A régió fejlesztése

Az elmúlt években új lendületet kapott a régió fejlesztése, fejlődése. Az 1996-ban elfogadott területfejlesztési és területrendezési törvény megalkotta a jogi alapját a regionális fejlesztési tanácsok létrehozatalának. Ezzel a lépéssel megteremtődött a lehetősége az európai területfejlesztési politikával szinkronban álló intézményrendszer kialakításának.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az országban elsőként kezdte meg működését, majd 1999 júliusában Zala megye kiválásával, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott régióbeosztás szerint létrejött a Baranya, Somogy és Tolna megyét integráló dél-dunántúli tervezési és statisztikai régió.

A régióbeli koordinációs és egyéb igazgatási feladatokat a Regionális Fejlesztési Tanács látja el. A Tanács összetétele: a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, 10 miniszter, illetve megyénként az önkormányzati társulások 1-1 képviselője, a megyei jogú városok polgármesterei és a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.

A Tanács olyan új, nagy léptékű feladatokkal találta szemben magát, amelyek elengedhetetlenné tették egy professzionális, képzett munkatársakból álló regionális munkaszervezet megalakítását. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. hivatott a régió előtt álló feladatok hatékony koordinálására.

Az Ügynökség a Tanács által kijelölt fő célok megvalósításán fáradozik. Feladatai például a Dél-dunántúli Régióban folyó nemzetközi - köztük európai uniós - programok menedzselése, a regionális programozási folyamatok szervezése, koordinációja és monitoringja, valamint a térség külső és belső kapcsolatainak kialakítása, továbbformálása, menedzselése. Az Ügynökség mindhárom megyeszékhelyen (Pécs, Kaposvár, Szekszárd) üzemeltet egy-egy irodát.

A régió célja

A Dél-dunántúli Régió célja, hogy hatékony, belső adottságokra épülő, innovatív gazdasági szerkezetet alakítson ki, amely a multinacionális és hazai nagyvállalati körrel együttműködve a nemzetközi munkamegosztásba be tud kapcsolódni. Természetesen a legfőbb cél az, hogy az európai uniós integrációra felkészüljön a régió. Ezt elsősorban a felsőoktatás fejlesztésével, fejlett agrárstruktúrával és a nemzetközi versenyképesség javításával érheti el.

Az elmúlt években - az európai uniós támogatások jóvoltából - mintegy 100 területfejlesztési célú projekt segítette a régió kiemelt céljainak elérését. Az Európai Unió két nagyásérleti Regionális Phare programja biztosított forrást a regionális prioritások által meghatározott irányokban kidolgozott, mintegy 4 milliárd forint értékű projekt sikeres megvalósításához.

Ilyen mintaértékű fejlesztés volt például egy, a teleházakra épülő regionális kommunikációs rendszer kialakítása, amely a falusias kistérségeket köti össze, és biztosít számukra hozzáférést a legfontosabb eszközökhöz és információhoz. A projekt nagy mértékben épített a helyi szakemberek és a későbbi programokban is fontos szerephez jutó fiatalok együttműködésére.

A jelentős mezőgazdasági szektorral rendelkező régióban alapvető jelentőségű a kis- és közepes méretű agrárvállalkozók támogatása. PHARE támogatású projekt keretében olyan agrárintegrációs modell indult el, amely elősegíti a gazdálkodási tevékenységek hatékonyabb szervezését, illetve az értékesítést.

Hasonlóan újszerű vállalkozás volt az a pályázat is, amely a Dél-Dunántúl történelmi borvidékein létesítendő borutak kialakítását célozta. A borturizmus sajátos és érdekes színfolt a turizmus széles palettáján. A Villányi-Siklós Borút az országban elsőként jött létre, de azóta további öttel - Dél-Balatoni Borút, Mohács-Bóly Fehérborút, Szekszárdi és Tolnai, valamint a szomszédos régióbeli Zalai Borút - lett gazdagabb a térség. A borutak hálózatának kialakításával országos szinten is egyedülálló, piacbővítő hatású termékegyüttes teremthető meg.