|
 A beloianniszi óvoda nagycsoportosai a "nagycsoportosok hete" keretén belül május utolsó hetében a Parlamentbe látogattak. Az egész napos kirándulásra a gyerekek nagy élvezettel készülődtek, hátizsákokba csomagolt "elemózsiák" egy részét már a vonaton elfogyasztották.
Többeknek első élményük volt a vonatozás, metrózás, villamosozás.
A Kossuth térre érve, hallhattunk ismertetőt az országház építéséről. 1882-ben a "Haza háza" megépítésére kiírt pályázaton Steindl Imre (1839-1902) tanár nyert. Azt gondolta, hogy a kor építészeti problémáit úgy tudja megoldani, ha a régi korok stíluselemeiből szabadon állítja össze alkotását. A mű középpontjában, a gótikában ismeretlen kupola került. 1885 október 12-én kezdték az építkezést, közel 17 éven át épült, kb. ezer ember dolgozott rajta. Minden részletét magyar anyagból, technikával és magyar mesterekkel akarták készítetni. Ebből adódóan iparágakat lendített fel az építkezés.
Pl. a márványbányászatot.
Az épület 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupola tornyával együtt 96 méter magas. Területe közel tizennyolcezer négyzetméter. Az építmény 2-5 méter vastag betontányéron helyezkedik el. Benne és a külsején 282 szobor áll. A díszítéshez felhasznált 22 karátos arany kb. 40 kg. Az épületnek 27 kapuja van. A főhomlokzat a Duna felőli oldal, de a főbejárat a Kossuth térről nyílik. A II. világháború vége óta a törvényhozás mellett a végrehajtó hatalom legfőbb vezetése is itt dolgozik.
Az Országházba a VI-os kapun keresztül a biztonsági átvizsgálás után jutottunk be. Idegenvezetőnk az egyik itt dolgozó szülő volt.
Először a 100 ezer gyufaszálból készült Parlament makettet tekinthettük meg, majd a 96 vörös szőnyeges lépcsőn át jutottunk a kupolaterembe. A középtáji pihenő után a kupola felé a belső tér teljes szélességében folytatódik a lépcső. A falon itt található Stróbl Alajos 1904-ben készült bronz mellszobra az épület "megalkotójáról" Steindl Imréről.
A díszlépcső csarnok mennyezetét tartó oszlopok közül nyolc sötétvörös gránit oszlop emelkedik ki. Ezek hat méter magasak és négy tonna súlyúak. Svédországból, egyetlen sziklatömbből származnak. Ezen kívül csak Londonban, az angol parlamentben található négy ilyen oszlop. Itt találhatóak a koronázási jelvényeket tartó apródfigurák, melyek horganyöntvényből készültek. A mennyezeten Lotz Károly freskói kaptak helyett: A törvényhozás apotheózisa, Magyarország dicsőítése, és a magyar állam ún. középcímerét tartó angyalok.
(az óvodások csoportképe a delegációs teremben)
A kupolacsarnokba érve üveg tárolóban pillanthatjuk meg a magyar koronázási jelvényeket: a Szent Korona, a jogar, az országalma és a kard. A koronázási palástot a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatjuk. A jelvényeket 2000. január 1-én állították ki az Országházban a millenniumi ünnepségek megnyitása alkalmából. A csarnokba tizenhat uralkodó szobra és címerpajzsa látható. Szemben a lépcsővel a Vadászterem nyílik, ez az Országház nagyebédlője, melyet sajnos rendezvény miatt nem látogathattunk meg.
Innen nyílik a Gobelinterem, melynek falára a 9*3 méteres szőttes 1920-ban került. A csarnok után a delegációs teremet néztük meg. A nevét onnan kapta, hogy a dualizmus idején a közös minisztériumok felett 60 fős delegációk gyakoroltak felügyeletet, és ők kaptak itt helyet. Az ajtó feletti falon található Ferencz József 1867. évi megkoronázásának kardvágási jelenete.
Ezután a társalgókon keresztül az üléstermekhez jutottunk. A képviselőházi ülésterem eredetileg 438 képviselőnek készült. Körben speciális bőrüléseket és a miniszterek bársonyszékeit láthattuk. A magasra épült emelvényen az elnök és a jegyző foglalnak helyet.
Az elnöki asztal középső részén mementókén őrzött sérülést láthatunk: a parlament tárgyalási szabályait durván megsértő Tisza István  házelnököt célozta az a pisztoly, amelynek golyója ide csapódott 1912 június 4-én. A merénylő ezután öngyilkos lett, a házelnök pedig vezette tovább az ülést.
Az elnöki emelvény felett a középcímer látható.
Az északi szárnyon található a rendi gyűlés egykori felső táblája. A belső tere a háborúban erősen megsérült és javításakor nem eredeti állapotában állították helyre.
A zárófal karzatát díszítő aranyozott horganyszobrok azonban megmaradtak.
Az Országház déli traktusában-amely szintén nem látogatható- található az Nándorfehérvári és a Munkácsy terem. Ez utóbbi nevét az itt található Munkácsy Mihály: Honfoglalás című művéről kapta.
Az országgyűlési Könyvtár, az állam -és jogtudományi irodalom országos szakkönyvtára. 1999 óta EU letéi könyvtár, mely az Európai Unió területén kívül létrehozott első ilyen könyvtár. Állományában 700 ezer könyvtári egység és 3000 időszaki kiadvány található.
Az országgyűlés iratait saját levéltára őrzi.
 Az ovisok és kísérőik az "oroszlános" főbejárathoz vezető lépcsőn történő közös fényképezés után a Margitszigeti játszótéren töltötték a délután további részét, majd szintén vonattal utaztak haza az "élménydús" kirándulás után.
(Fotó és szöveg: Makry)
| 
