|
Generális
változás előtt áll a szakképzés; az állam által elismert szakképesítések száma
kb. a felére csökken, az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a korábbi 807
helyett csak 416 szakképesítésből áll.
Az
Országos Képzési Jegyzéket a többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény a
szakképzésről hozta létre, amely tartalmazta az állam által elismert
szakképesítéseket. Az OKJ-t az Oktatási Minisztérium évente adta ki az adott
szakképesítésért felelős minisztériumokkal. A régi OKJ időszaka 2005-ig
tartott, 21 szakmacsoportból, 807 szakképesítésből állt.
Ebből
2006-ra 416 szakképesítés lett, ezek köre azonban bővül
rész-szakképesítésekkel, elágazásokkal, illetve ráépüléssel. Például, a
megszerezhető szakképesítés: bolti eladó, elágazása: ruhaeladó. Másik
szakképesítés: szakács, rész-szakképesítés: gyorséttermi- és ételeladó,
ráépülés: diétás szakács. Az új OKJ-rendszer lényege, hogy nem kell újra és
újra elölről kezdeni a tanulást, hanem a már megszerzett ismeretek beépíthetők.
Szaknyelven szólva: a 2006-os új OKJ kompetencia alapú moduláris képzési
szerkezet, amelynek célja, hogy a megszerzett ismeretek beépíthetők legyenek,
ne kelljen mindig az alapoktól kezdeni a tanulást Az új OKJ másik előnye, hogy
a FEOR-ral is összhangba kerül.
A
szakképzésért felelős helyettes államtitkár, Jakab János a minap arról
nyilatkozott egy lapban, hogy ősztől két szakmacsoport, a kereskedelem és a
gépészet OKJ-képzései már az új rendszer alapján alakulnak át. Csakhogy ennek
feltételei ma még kevéssé látszanak. A rendelet 2006. április 1-jén lép
hatályba, rendelkezéseit a 2006. április 1-jét követően megkezdett szakképzésre
kell felmenő rendszerben alkalmazni. Beiskolázni pedig akkor lehet a tanulót az
iskolai rendszerű szakképzés esetében a 2006/2007. tanévre az új OKJ előírásai
szerint, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények és központi
programok (felsőfokú szakképzés esetén képzési programok) kiadásra kerültek,
valamint a képzés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek
biztosítottak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetében pedig a
résztvevőkkel képzési szerződést akkor lehet kötni, ha a szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelménye kiadásra került.
- Mindebből
azonban most, alig egy hónappal a rendelet hatályba lépése előtt még semmit sem
láttunk - mondta el lapunknak Becsei Éva, a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója. - Van viszont egy 2005. őszén meghirdetett középiskolai beiskolázási
terv, amely még a régi OKJ-jegyzék alapján készült. Vajon mihez kezdjünk vele?
|
